Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-11 / 83. szám

3 NOGRADMmtm 2013. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK HIRDETÉS Újabb vaddisznóiékor Nógrádban • NMH-információ ; Arpádházi Szent Margit halálának 743. év- I fordulója alkalmából emléktúrát szervez április ! 13-ra, vasárnapra a Salgó Természetbarát Egye- ’ sülét a szentről elnevezett Karancs-hegyi ká- ] polnához. Gyalogosan vagy kerékpárral - tet- J szőleges kiindulópontról - bárki részt vehet Hl mKSUm Mm iWWmiWmkmmrnM ezen. Ajánlott indulási helyek: salgótarjáni kemping, Karancsalja, Karancslapujtő, Somos­kőújfalu (az adott helyen lévő turistajelzések­től). A résztvevőket 9 és 15 óra között várják a szervezők, a túrázók megkapják az emléktúra kitűzőjét és emléklapját. További részleteket a termeszetbaratok@citromail.hu címen lehet megtudni. Több mint ezer gyermeken segítettek... Túl a hetvenedik házassági évfordulón Katonasors Laci bácsi hat évet katonáskodott, de nem azért, mert katona háztól!” - mindig otthon aludtak. A kimondott szó pedig egy életre szólt, és onnantól közös volt az örö­mük és közös a bánatuk is. Szécsényben élő leányuk - aki naponta látogatja szüleit-is erről a dolgos életről beszél. Laci bá­csiék a nagyszüleik házát építet­ték át, a több mint százéves por­akart lenni. Behívót kapott, választása pedig nem volt. Fiatal há­zasként indult a háborúba, ifjú felesége minden éjszaka, ha zajt hallott, ugrott az ablakhoz, talán a férje jött, reménykedett, hogy bekopog a párja, de erre még nagyon sokat kellett várjon. Ha pe­dig nappal a postást meglátta, mindig attól remegett, talán egy ér­tesítést kap arról, hogy már sohasem jön. A katonaidőt a hosszú éveken át tartó szibériai fogság nyújtotta végeláthatatlanra. Laci bácsit Novoszibirszken túlra vitték, ahol nyaranta kibírhatatlan hő­ség, télen viszont 55 fokos hideg gyötörte őt is, meg társait is, akik közül sokan nem térhettek haza. Szénbányákban és fakitermelé­seken dolgoztak rabszolgamunkán, amibe sokan belepusztultak. Laci bácsinak erős igazságérzete volt, többször szembeszegült az őrökkel, magának és társainak is a kemény munkáért embersé­gesebb ellátást kért. Tán csak a gondviselésnek köszönheti, hogy nem kapott érte golyót. Az ellátmányuk napi fél kiló kenyér volt, meg kása vagy leves, de amikor az Uralon átért a szállítmányuk, a krumpli meg a káposzta a legtöbbször megfagyott - ezen élve kel­lett éveken át a nehéz körülmények közt dolgozniuk - eleveníti meg vissza-visszatérő emlékeit az egykori fogoly. Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról) Szécsény-Bemaírfalva. Zsíros La­ci bácsi erős hitű ember, már ki­lencven éves is elmúlt, mikor még mindig gyalogosan indult a szent­kúti búcsúba. Hogy Benczúr- falváról a Kisgéc, Magyargéc, Nógrádmegyer útvonalon, majd onnan letérve a hegyeken át a jó harminc kilométert hányszor tet­te meg, maga sem tudná megmon­dani. Most már lánya viszi autón az út nagyobb részén, de így, 96. évében is gyalogolva teszi meg a zarándoklatának utolsó kilométe­reit. A szécsényi hívekkel bejárta már Kárpát-medence, sőt Európa több híres búcsújáró helyét, s hangsúlyozza, hogy ennek költsé­geit mindig munkával teremtette elő. Erős hite van, ez hozta haza a messzi, szibériai fogságból is. Tö­rékeny, apró ember, aki szívós munkával művelte kicsiny földjét, s aki még így a 96. születésnapja előtt, ma is képes dolgozni. Ami­kor benyitok hozzájuk, épp a tyúk­ól felől jön. Harangoznak, a kalap­ját leveszi, s megáll egy pillanatra, majd betessékel. Barátsággal fo­gad, igaz, kicsit bizalmatlan, hisz ma már az idős embereknek jog­gal kell az idegenektől tartani. A konyhában felesége, Erzsi né­ni tésztát gyúr. Ő még „csak” 88 éves, de azt mondja, bolti tésztát ő még sohasem rakott levesbe. Ő is K azt mondja, hogy a nekik osztály- f részül jutott munka az, ami egész- 1 ségben megtartotta őket. Világ éle- S tében sokat dolgozott, főleg hogy § miután az endrefalvi templomban házasságot kötöttek Laci bácsival (akkoriban még nem volt Benczúrfalvának temploma), s az urának megjött a katonai behívó, akkor annak nagyszüleivel ma­radt, s egy kicsit a férjét is pótolva kellett a határban a földeken dol­goznia. A nagypapával befogták az egyetlen megmaradt ökrüket, azzal szántottak, otthon pedig rá maradt a sütés-főzés is. S hogy mi tartotta őket egyben? Erre a kér­désre azt mondja Erzsi néni, hogy akkoriban nem volt divat, hogy el­váljanak az emberek. Hetvenév- nyi házasságuk során voltak ugyan összezördülések, de olyan sose fordult elő, hogy „Eriggy a tán mindig voltak állatok: tehén, bika, ló, három is, disznó és apró­jószág - idézi fel gyerekkori em­lékeit. Benczúrfalva egyébként nem sokat változott az elmúlt jó fél évszázadban. Talán csak any- nyit, hogy útjai nem porosak, ha­nem kissé kátyús, de aszfalttal borítottak, s fogyott a gyerekek száma, s így megszűnt az iskola is. No meg a település neve is más, hisz amikor Laci bácsiék há­zasságot kötöttek, még Dolány- nak hívták ezt a falut. A Benczúr­falva nevet jeles történelmi fes­tőnk, Benczúr Gyula iránti tiszte­letként vette fel a település, mert­hogy Mikszáth Kálmán aján­lására itt vett kúriát és épített mű­termet a művész, aki élete alko­nyán több fontosabb művét is itt alkotta meg, kőhajításnyira Laci bácsiék házától. Laci bácsi noha szomszédjuk­ban volt a kocsma, oda sohasem járt. Ő a munkában találta meg az örömét. Takarékos ember volt mindig, felesége szerint talán túl­ságosan is. A hetvenedik házas­sági évfordulójukon további jó életet kívánt a feleségének, aki meg jó egészséget a párjának, hogy szeretett családjuknak, lá­nyuknak, s szeretett unokáiknak még sokáig tudjanak adni. További iiragrakiwk www.stkuft.info honlapon Salgótarján APOUÓ MOZI április 11-17.15.30,17.45,20,00 G. I.JOE- MEGTORLÁS 3D amerikai scifi-akció (ffi) április 11-12. Ifjúsági Előadások APROPÓ KISSZÍNPAD: SZABAD ÖTLETEK című színpadi játéka április 20.19.00 Bulvárszínház Halász - Eisemann - Békeffi: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI- zenés vígjáték BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁS. JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT április 12.18.30 FERGETEG PARTY Non-Stop Torna 2013. zárása Bárány Attila & DJ Dominique jÉÉ április 11. 15.00 SVDÖK 15.00 ANIME KLUB 17.00 HIP-HOP BREAK TEAM április 12.10.00 NONSTOP TORNA Labdarúgó torna az SVDÖK szervezésében A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült (Folytatás az 1. oldalról.) mgrad negye. Bakó Csaba el­mondta, hogy szabad területen 11 190 vaddisznót ejtettek el, de ez a számadat tartalmazza az 55 elhullott, köztük a vad-gépjármű ütközésben elpusztult egyedeket is. Az elmúlt évtizedben átlago­san öt-hatezer vaddisznót lőttek ki évente. A teríték nagy része, mintegy 4500 példány húsz kiló alatti malac volt. Ennek az az oka, hogy a klasszikus sertéspestis járvány visszaszorítása, illetve megelőzése érdekében szüksé­ges a betegségre legfogékonyabb fiatal korosztály apasztása. Eze­kért az állam a vadhús kilónkén­ti 150-200 forintos felvásárlási árához képest magas kártérítési összeget, példányonként 20 ezer forintot fizetet. Ami a vaddisznó­trófeákat illeti, szabad területen 1663, vadaskertben 61 kant ejtet­tek el. Bírálaton a ló centiméte­resnél hosszabb trófeákat kell be­mutatni. A szakigazgatási hiva­tal szakemberei 337 agyarpárt ér­tékeltek, közülük 25 arany-, 41 ezüst-, 89 pedig bronzérmesnek bizonyult. Az adatok alapján Magyarországon területarányo- san valószínűleg a több mint 40 százalékban erdő borította Nóg­rádban él a legtöbb vaddisznó: az elmúlt vadgazdálkodáslévben 20 hektáronként került terítékre egy-egy példány. Az előző évek­hez képest valamennyi nagyvad­faj esetében emelkedett a kilövé­sek száma a megyében, ha nem is vaddisznókéhoz hasonló mér­tékben. A 2012. március elsejé­től ez év február 28-áig tartó vad­gazdálkodási évben szabad terü­leten 2143 gímszarvas került te­rítékre Nógrádban, ebből 634 bi­ka volt. A hét vadaskerti példánnyal együtt végül 153 pél­dány lett érmes: a bírálat szerint négy trófea arany-, 36 ezüst-, 113 pedig bronzérmet kapott. Nógrád legritkább nagyvadja a dámszar­vas, ebből a fajból 203 példány került puskavégre. A 72 bika kö­zül 34 kapott érmet, ami 47 szá­zalékos arány. A szabad területen elejtett 318 muflon között 97 kos volt, vadaskertben további 12 pél­dányt lőttek. Ezen vadfaj eseté­ben is szembetűnő az érmes tró­feák magas aránya: 44 példány, az összes kos 40 százaléka kapott érmet a bírálaton. Őzet 2083-t ej­tettek el, illetve vettek nyilvántar­tásba elhullott példányként a me­gyében. Ezek közül 797 volt bak, érmesnek 58 bak trófeája bizo­nyult. Aranyérmet hét kapott kö­zülük, ami arányaiban egy szá­zalék alatt van: Nógrád megye természeti adottságai e vadfaj tró­feafelrakásának kedveznek a leg­kevésbé. Az apróvad a megyében sok­kal kisebb jelentőségű: a 178 mezei nyúl mellett 5161 fácán került terítékre. Három év alatt mintegy ezerötszáz mélyszegénységben elő gyermeken segí­tett a „Táguló világ” a bátonyterenyei kistérségben elnevezésű Gyermekesély- program - közölte Sulyok Éva, projekt­menedzser a szerdai sajtótájékoztatón Bátonyterenyén. Remenár János Bátonyterenye. A Bátonyterenyei Kistérség Önkor­mányzatainak Többcélú Társulása még 2010 decem­berében csatlakozott a Gyermekesély-programhoz. Ennek keretein belül három év alatt tizenkét telepü­lésen indítottak különféle szolgáltatásokat, amelyek­kel a mélyszegénységben élő gyermekek fejlődését segítették. Közel 540 millió forintos pályázati támo­gatásból 7 5 helyi munkavállalót foglalkoztattak - kö­zöttük romákat és fogyatékkal élőket -, valamint mintegy ezerötszáz gyermeken segítettek.- A szegény gyerekekkel foglalkozni kell, hi­szen ők jelentik a jövőt. Ez a program nagyban hozzájárul ehhez. Bízom benne, hogy sokukon se­gíthetünk még a későbbiekben - nyilatkozta Su­lyok Éva, projektmenedzser. A településeken közösségi tereket alakítottak ki, amelyekben többek között, pálya-és munkavá­lasztási tanácsadással, különféle foglalkozások­kal, közösségi programokkal, informatikai szol­gáltatásokkal segítették a gyermekek fejlődését, de a program részét képezi a korrepetálás, a szabad­idős foglalkozások, nyári táborok, az étkezés, va­lamint a korai fejlesztés is.- Büszkék vagyunk a komplex gyermeksze­génység elleni programunkra, hiszen az évek alatt mintegy ezerötszáz mélyszegénységben élő gyer­meknek tudtunk segíteni - mondta Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere, a társulási tanács elnöke. Majd hozzátette: három év alatt rengeteg tapasztalatot szereztek, valamint tíz év­re szóló kistérségi gyermekesély stratégiát is ké­szítettek, amely nagyban hozzájárulhat a későbbi programok sikerességéhez.- A bátonyterenyei kistérségben helyi szakem­bereket foglalkoztatnak, ami nagyon fontos, hi­szen a helyi tudás itt marad, a szakmai együttmű­ködések megmaradnak és az itt élő fiatalokért dol­goznak - közölte Langerné Vidor Katalin, társadal­mi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár. A gyermekszegénység elleni program idén novem­berben zárul a bátonyterenyei kistérségben. t I i

Next

/
Thumbnails
Contents