Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-09 / 81. szám

NOGRÄDMTäRm % 2013. ÁPRILIS 9., KEDD Kiváló mesterszakos hallgató A Nemzeti kiválóság-program keretében meghirdetett Eötvös Loránd hallgatói ösztöndíjpályá­zat nyerteseinek - a Közigazga­tási és Igazságügyi Hivatal hon­lapján közzétett - listáján a sal­gótarjáni származású Somoskői Soma is nyertesként szerepel. Salgótarján. A Tár­sadalmi Megújulás Operatív Program részeként megvaló­suló kezdeményezés célja a tehetséges hallgatók kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésé­nek támogatása a nemzetgazdasági, valamint az európai gazdasági térség szempontjából jelen­tős eredmények el­érése érdekében. Minden tudomány- területre, de elsősor­ban a műszaki és a természettudo­mányok, valamint a matematika és az élettudományok te­rületére kíván anyagi erőforrásokat össz­pontosítani, elősegítve ezzel az „innovatív unió” kezdeményezésben megfogalmazott tagállami feladat érvényre juttatását. Somoskői Soma jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola geográfus mesterképzésének első éves hallgatója. Kutatási témája a„Megújuló energia ala­pú projektek gazdaságföldrajzi vizsgá­lata Magyarországon a területi differen­ciák tükrében” címet kapta, amelyben a 2007-2013-as időszakra eső Környezet és Energia Operatív Program keretén be­lül támogatásra ítélt projektek gazdasá­gi hatásait vizsgálja. Eredményei rávilágítanak a fejleszté­sek területi különbségeire, a jól és rosz- szul működő példákra, a kiemelkedő projektekre, valamint a beruházások környezeti-, társadalmi-, gazdasági-, ter­mészeti feltételeire és azok hatásaira egyaránt. Munkájának középpontjában a projektek munkahelyteremtő, energia- termelő és megtérülési idő-összeg kon­vergenciája áll. Somoskői Soma a kutatásban külön hangsúlyt fektet a leghátrányosabb helyzetű térségek és Nógrád megye helyzetére, illetve arra az összefüg­gésre, amely ezen térségeknek az or­szág gazdasági vér­keringésébe való bekapcsolódását rejti.,Kutatási témá­jának gyakorlati je­lentősége lehet a te­rület- és vidékfej­lesztésben, a jövő­beli fejlesztési irányvonalak meg­határozásában, il­letve a fejlesztési dokumentumok el­készítésében országos, regionális, me­gyei és járási szinten egyaránt. A kutatás eredménye elsősorban az Eszterházy Károly Főiskola keretén be­lül, a földrajz tanszéken 2012 szeptem­berében indult „Megújuló energiaforrás­ok” elnevezésű szakirány oktatási se­gédanyagaként kamatoztatható. Hozzá­járul továbbá az Agria-Innorégió Tudás­centrumnak a Kasseli Egyetemmel közösen folytatott megújuló energiák hasznosítására szerveződött alapkutatá­sához, amelyben az Agria Energiarégió, mint modellrégió kialakítása történik magyar-német közreműködéssel. Somoskői Soma Egy asszony a klubból t Amikor Salgótarjánba jöttek 1957-et mutatott a naptár. Fér­jét, aki rendőr volt, ide szólí­totta a munkája. Addig Szé­kesfehérváron éltek és az asz- szony a Videotonban dolgo­zott. Jól érezte magát a mun­kahelyén és majdhogy akkor számolt le, amikor a holmijuk már a kocsin volt, indultak Tarjánba - mesélte Soós Károlyné. Salgótarján. Egy esztendeje laktak már itt, amikor dolgozni kezdett az ÉMÁSZ-nál. A két kicsi gyereknek segít­ség és idő kellett, hogy megszokják új helyüket, iskolájukat. A szorgalmas, társaiért szót emelő, segítőkész asz- szonyt munkahelyén hamar megtalálta a szakszervezet és megválasztották az üzemi nőbizottság vezetőjének. Jól dol­goztak az asszonyok. A maguk gondja- baja mellett felvállalták azokét is, akik rászorultak a segítségre. Rendszeresen eljártak Felsőpeténybe, hogy a szeretet adta ajándékokkal kicsit derűsebbé te­gyék az otthonban élő gyerekek hétköz­napjait, ünnepeit. Még kisbútort is vit­tek, mert látták, szükségük van rá. Soós Károlyné tanult és dolgozott. El­sősegélyt nyújtó, házi beteggondozási tanfolyamot végzett a Vöröskeresztnél és arra is kíváncsi volt, hogyan lehet szervezni, működtetni az asszonykörö­ket. Az 1960-as évek derekán már egy­más után jöttek létre a megyei, a járási, a városi nőbizottságok és egyre erőtel­jesebben jelentkezett az igény nőklu­bok létrehozására. Olyan közösségekre, ahol összejöhettek, barátkozhattak, ügyes-bajos dolgaikról beszélgethettek, kézimunkázhattak. A városi nőbizott­ság tagjai - köztük Soós Károlyné - sor­ra járták a Salgótarján körüli bányate­lepeket, Somlyót, Salgóbányát, Forgách- telepet, Zagyvapálfalvát és összehozták az asszonyközösségeket. így alakult meg Salgótarjánban is a nőklub, és ami­kor összejöttek egy másik asszonycso­porttal, mindjárt voltak vagy százhar­mincán. Közülük az egyik Soós Károlyné volt. Ma is szívesen emlékszik összejövete­leikre, a nőnapokra, ahol a szívhez szó­ló köszöntők mellett arról is szó esett, a nőknek nem csak kötelességeik van­nak a családban, a munkahelyeken, a társadalomban. Joguk is arra, hogy egészségben, szeretetben neveljék gyermekeiket, munkájuk után becsül­jék őket és azok, akik rátermettek kap­janak helyet a közéletben is. Már harminchetedik esztendeje, hogy magára maradt és eljöttek a nyugdíjas évek is. Azt mondja, 1958-ban lépett be az ÉMÁSZ kapuján és nem is jött ki on­nan csak 28 év után, amikor nyugdí­jas lett.. Egyedül él, de nem érezte^ magát soha magányosnak; Nagy csa- ládban nőtt fel, tizenegyen-vokak test* vérek és őt is népes család vette körül. Gyerekei, unokái, dédunokái - most már egy ükunoka is - jöttek, amikor csak tudtak. Családi ünnepek nem múltak el nélkülük. Ő meg olyankor valósággal feldúlta a kamrát, a kony­hát, sütötte-főzte a kedvükre valót. Elfelejtette fájós lábait, derekát, csak az járt a fejében, sikerüljön minden. Meg aztán ott volt mögötte a nőklub is, ahol az asszonyok majd másfél évti­zede elnöküknek választották. Már nem voltak százharmincán, mint az alakuláskor, a hajuk is deresedett, de hetente összejöttek, jól érezték magu­kat együtt. Előadásokat hallgattak az egészség megőrzéséről, a szociális ellá­tás lehetőségeiről, vagy csak beszél­gettek életük, sorsuk alakulásáról, jó időben kirándultak, bográcsoztak, da­loltak. Megemlékeztek ünnepeikről, a nőnapokról, az édesanyákat, a nagy­mamákat köszöntötték szép versekkel, virággal. Őszbe fordult már az idő, amikor a múlt évben elköszönt a klubtól. Egyre nehezebben vitték beteg lábai, egyre többször kereste, keresi meg az orvo­si rendelőt, a kórházat. S a fizikai fáj­dalom azzal a belső gyötrelemmel pá­rosult, amelyeket a lánya betegsége, fia, unokája elvesztése okozott. A klub­ról azonban gondoskodott, mielőtt el­jött. Helyettesét, Iván Imrénét ajánlot­ta maga helyett, ahogy mondta, amúgy is együtt dolgoztak, irányították a nő­klubot. S örül, hogy a klubtagok sem feledkeztek el róla. A közelmúltban a Nyugdíjasok Nóg­rád Megyei Képviseletének elnökségi tagja kereste meg, hogy megköszönjék lelkiismeretes, önfeláldozó munkáját, amelyet a nőklub létrehozásáért, közösséggé éréséért végzett. Ő meg hallgatta a köszönő szavakat és észre sem vette, hogy peregni kezdtek köny- nyei. S talán nem csak a fájdalom, a ke­serűség könnyei, hanem a derűsebb időkből megmaradt könnyek is.-vg­WORK WAY CLUB Kft. H-1134 Bp., Róbert Károly krt. 82-84. Telefonszám: +361 888 9200 Fax: +361 888 9206 E-mail: ceginfo@workwayclub.hu Honlap: www.workwayclub.hu MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbázis. Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtakarítjuk! «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents