Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-06 / 79. szám

ww* mm Nyilván mások is - miután megnézték a tartalomjegyzéket és mielőtt elmélyednének egy-egy írás élvezetében - átfutják az impresszumot is: történt-e változás a szerkesztőségben vagy a kiadás körül a legutóbbi megjelenés óta. És tessék, a Palóc- föld idei első száma - amely a közelmúltban látott napvilágot - mutat is egy lényeges újdonságot: a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése, majd a Nógrád Megyei Intézményfenn­tartó Központ helyett Salgótarján Megyei Jogú Város Önkor­mányzata lett az 59. (!) évfolyamában járó irodalmi, művészeti, közéleti fo­lyóirat fenntartója. Ezzel megválto­zott a több évtizedes gyakorlat és - te­kintve, hogy a kiadó Balassi Bálint Megyei Könyvtár működtetése is városi hatáskörbe került - a megyé­től a székhelyváros vette át a lapot fenntartó szerepet is. Ez azért ör­vendetes, mert meggyőzte a két­kedőket: a 2008 óta - egész pon­tosan öt éve - Mizser Attila főszerkesztette Palócföld igenis létezik és remélhetően a továb­biakban is zökkenőmentes lesz a megjelenése. ' A rendszeres olvasóknak a rovatrendben is feltűnhetett egy - akár a fentiekkel is ösz- szefüggő - változás: Debrece­ni Boglárka Salgótarjánból elszármazott Budapesten élő írónak, költőnek a „Tar­ján Bulváréban kapott he­lyet a „Gikszer” című gro­teszk életképe. A „kávéházi szegleten...” című versrovat ezúttal is sokszínű, hiszen az ebben a mezőnyben akár „kon­zervatívként” is értelmezhető TéreyJános átiratai mellett ott ta­lálni Székely Ákos alapos gondolkodásra késztető, a hagyomá­nyos verstől igencsak messze álló grafovizuális műveit is. Élet­korban és területileg is nagy a szóródás, hiszen az 1919-ben szü­letett amerikai Lawrence Ferlinghettitől - akinek verseit Kubai Csaba fordította - a mindössze tizennyolc éves Filo Mariamig terjed a skála. A fiatal költő a salgótarjáni Bolyai gimnázium ta­nulója, versei sokra hivatott tehetségről árulkodnak. A „Próza és vidéke” című rovatban megjelent írások - nemcsak PappDé­A Palócföld 2013/1-es számának címlapja Fürjesi Csaba festő­művész „Szférák” című sorozatának részletével nes „Szocreál”-ja - a rendszerváltás előtti évtizedek hangula­tát idézik. A nyugat-nógrádi Szávai Attila - akinek korábban so­rozatai jelentek meg a lapban - aktuális ténykedéséről most a „Mélyvidék” című regényének részlete tanúskodik. A társada­lom perifériáján élő anya és fia elbeszélnek egymás mellett ami­kor életüket, egykori és mai álmaikat összevetik a keserű való­sággal. A „Kutatóterület” tanulmányai -Z UrbánPéterírásaNe- mes Nagy Ágnes „metareflexiv” alakzatairól és Bakonyi István dolgozata Petrőczi Éva költészetéről - főként a líra szakkérdé­sei iránt érdeklődők figyelmére apellálhatnak. Más a helyzet a „Találkozási pontok” illetve a „Kép-tér” rovat in- j* . 4 , terjúival. Az előbbi esetben „Kultúrtáj és irodalom” címmel Gréczi-ZsoldosEni- ’ * vJ | í ! Mbeszélget Bene Zoltán íróval, a szege- di egyetem doktoranduszával, a Madách Irodalmi Társaság új elnökével. A fontos kérdésekre fókuszáló élvezetes diskurzus egyaránt izgalmas Bene Zoltán „alföldisé- ge”, írói munkássága, Madách Imréhez, Mikes Kelemenhez való viszonya és elnöki tisztsége szempontjából. A társaság tevé­kenységének jól bevált irányain Bene Zoltán nem kíván változtatni, azt azonban szeretné, ha többen vennének részt mind előadóként mind hallgatóként a Madách-szimpóziumo- kon és új finanszírozási források bevonására is törekszik. Találó - „Képírás” - címmel jelent meg Shah Gabriella dialógusa az idén hetvenöt éves, baglyasaljai születésű Abomi Antallal, aki 1968-tól a Magyar Televízió vezető operatőre volt. A jubiláns élményszerűen mesél baglyasi és mátraszelei gyermekkoráról, a mozi, a film irán­ti korai vonzódásáról, főiskolai tanulmányairól, neves mestereiről - élükön Illés Györggyel - mű­fajilag igencsak változatos filmgyári és televíziós pályafutásáról, díjairól. Az „Ami marad” című recenziórovat­ban Szálinger Balázs „Köztársaság” című, „öszvér” kötetét Pucher Bálint mutatja be, Bíró /ózse/„Kisfontos” című, „magyar modern” verseskötetét Csűrös Miklós elemzi. A Palócföld 2013/1-es számát a szerkesztők Fürjesi Csaba „Szférák” című sorozatának képeivel illetve azok részleteivel illusztrálták. A festőművész - aki nem mellesleg a Cered- Salgótarján Nemzetközi Művésztelep vezetője - sok más ran­gos elismerése mellé - a januári Mhdách-ünnepségéff vehet­te át a Tragédia-költőről elnevezett díjat Csongfűcfy Béla Ennél találóbb címet aligha tudott volna adni Csömör Imre fotókiállításának, amely április Ae óta látható a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériá­jában. Hiszen - mint a kiállítás-megnyitó programja egyértelműen igazolta - a ké­pek elválaszthatatlanok a hangoktól, a ze­nétől, amely fotózásra, diaporáma, illetve digiporáma készítésére ösztönzi az egyéb­ként műszaki végzettségű alkotót. A szó- összetétel második fele - a töredékek - pe­dig arra utal, hogy a zene okozta élmények alkalmasint mozaikszerű benyomásokat, érzelmeket, gondolatokat váltanak ki ben­ne, de kifejezheti azt is, hogy életművébe csak mintegy alkalmi betekintést jelente­nek a kiállított fotók. Molnár Éva, a házigazda intézmény igaz­gatója köszöntőjében megemlítette, hogy a tárlat ötlete a Csömör Imrével kialakult hi­vatalos munkakapcsolat során született. A megnyitóbeszédet Bobály Attila szobrász- művész tartotta. Többek között elmondta, hogy nem először vállalkozott e támogatás­ra érdemes alkotó kiállításának megnyitá­sára, de mindig új hatások érik a képek lát­tán, amelyeket bizony nem könnyű elemez­ni, mert megannyi asszociációt váltanak ki a nézőkben. Azt reméli, hogy a fotókban fel­vetett probléma, megfogalmazódott üzenet sokaknak segít értelmezni a világ nehezen kezelhető, összetett kérdéseit. Mindenek­előtt tanít, azt a szemléletmódot sugallja, ahogyan a mai valósághoz közeledni kell. Technikailag is újat hozott a Homoga József vezette helyi fotóklub tevékenységébe, amennyiben tovább lépett azon az úton, amelyen az úgynevezett képúsztatással Sal­gótarjánban néhai Brunczel Tibor, illetve a már szintén eltávozott Varga István indult el. A megnyitóünnepség résztvevőinek - a vetítés nehézségei ellenére - különleges él­ményben lehetett részük, amennyiben a szerző kommentálásában megnézhettek néhány - mások mellett - K Orffés Vangelis zeneszerzők egy-egy szerzeménye ihlette, a Föld, a természet jövője iránt aggódó digiporámát. Csömör Imre gyermeke, Dávid két, az alkalomhoz illő verssel, barátjának fia, Máth Dániel pedig gitárjátékával járult hozzá a hangulatteremtéshez. A paraváno­kon található fotók - köztük a „Metamorfó­zis”, a „Garzongeometria”, a „Reggeli ener­gia-csendélet”, „A Nagy Buddha-felhő, az „Árnyéktáncok” vagy az „Idő-tér-képek” - teljes szinkronban vannak a kiállítás mot­tójával: „A zene a lélek hangja, a kép a fotós lelkének eg}'darabja" mottójával. Cs. B. Csömör lmré*fotókiállításán megjelenteket Molnár Éva igazgató köszöntötte. A megnyi­tóbeszédet Bobály Attila (jobbra) szobrászművész mondta. Névsorolvasás: Krista Zsolt Tiliä 731 Az életkor és a lakóhely - mint két fon­tos jellemző - Krista Zsolt esetében feltét­lenül élre kívánkozik. Egyrészt mert ő a legfiatalabb - mindössze tizenhat éves - tagja a társulatnak, másrészt mert Szalmatercsről jár be naponta az iskolába illetve a próbákra, szereplésekre . S. így megy ez már tíz esztende­je, hiszen már az első osz­tályt is Salgótarjánban, a Dornyay Béla Általános Is­kolában kezdte a bátyja - aki akkor gimnazista volt - kíséretében. Krista Zsolt nagyon ha­mar, már óvodáskorában megtanult olvasni és bele- bele lapozott testvére tan­könyveibe, s mesekönyve­ket is gyakran vett le ott­hon a polcról. Mind a mai napig élénken élnek emlé­kezetében Andersen „A rút kiskacsa” című történeté­nek epizódjai. Úgy véli - s nem is alaptala­nul - hogy a korai és gyakori olvasás is hoz­zájárult élénk képzelőerejének kialakulá­sához. S - mint mondta - aki nem tanul meg jól olvasni, annak nem okoznak ilyen élményeket a könyvek, hiszen figyelmét nem a tartalom, hanem a szöveg kibetűzé- se köti le. Először második osztályos korá­ban vett részt megyei vers- és prózamondó versenyen s az alsó tagozatosok mezőnyé­ben a második helyen végzett. Bár a Dornyay híres volt jó színjátszó csoportjá­ról, ő egyelőre maradt a pódiumnál és vers­mondóként szinte minden nagyobb iskolai ünnepségen, rendezvényen fellépett. 2010 decemberében nyolcadikosként a saját ka­tegóriájában megnyerte a Kohász Művelő­dési Központ nagy hagyományú - akkor éppen negyvenedik - Váci Mihályról elne­vezett városi vers- és prózamondó verse­nyét, amelynek a jubileum ünnepélyessé­gére való tekintettel a Balassi Bálint Megyei Könyvtár volt a helyszíne. Azon a sikeres megméret­tetésen szabadon válasz- totiként József Attila „Mikor az uccán átment a kedves” című versét mondta el. Er­_____ re a produkcióra figyelt fel Ij tMM Patakiné Kerner Edit elő­adóművész és meghívta a Vertich Színpadstúdió fog­lalkozásaira. A stúdióban „Edit néni” mellett a társu­lati tagok közül főként Sán­dor Zsombortól kapott sok segítséget. Bár statisztaként szere­pelt Müller Péter „Márta” című drámájának bérletsorozati előadá­sán is, az első komolyabb fellépése szín­játszóként ugyancsak 2011 végén volt, amikor is Fésűs Éva „ A kíváncsi királykis­asszony” című mesejátékban Molnár Ernő rendező Krista Zsoltra osztotta a borbély illetve a herceg szerepét. 2012 januárjá­ban a magyar kultúra napja, illetve a me­gyeszékhely várossá nyilvánítása 90. év­fordulója tiszteletére összeállított „Fekete város fehér lélek - Történelmi tükörcse­repek Salgótarján életéből” című, Susán Ferenc rendezte gálaműsorban epizódsze­repet kapott egy, Handó Péter által írt hat­vanas évekbeni jelenetben. 2012. május * 29-én - amikor először léptek fel Zenthe Ferenc Színházként a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ színpadán - részeses volt I M. Plautus ókori római szerző „A hetvenkedő katona” című elő­adásának. A vérbő vígjátékában Lurciót, a címszereplő Pyrgopolinices csavaros eszű, fiatal szolgáját - nyilván nem vélet­lenül - játszotta. Áz előadást Salgótarján­ban többször, majd Szécsényben és Pász- tón is bemutatták. A „felfedezése” óta eltelt bő két év esz­tendő során azonban elsősorban mint versmondó szerepelt sokat. Többek kö­zött fellépett Baglyaskő váránál a 700. év­forduló alkalmából rendezett program­ban, a Szent István napi ünnepségeken, az idei magyar kultúra napján a „Kincses Nógrád” című összeállításban, a szépko- rúak karácsonyán, a napenergia szövet­ség közgyűlésén, a lavinaomlás salgótar­jáni áldozatairól való temetői megemlé­kezésen, mondott verset a Kakuk Lovasudvarban s jó néhányszor a Szerda­társaság Irodalmi Kávéház rendezvénye­in. Mindezt saját tehetségén és szorgal­mán kívül nem kis mértékben köszönhe­ti Sándor Zoltán előadóművésznek, koráb­ban a Pódium Stúdió, jelenleg a Zenthe Fe­renc Színház művészeti vezetőjének, aki számít rá, bízik benne, rendre ellátja fel­adatokkal és szerkesztőként, rendezőként természetesen segíti is a versek értelme­zésében, előadásában. Ezekben a napok­ban is készülnek egy József Attila versei­ből összeállított zenés, irodalmi műsorra, amelyet „Minden rendű emberi dolgok­hoz” címmel először Szécsényben, majd április 17-én a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház soros rendezvé­nyén mutatnak be. A „szereposztás" szerint Krista Zsolt négy­szer szólal meg: a címadó verset, az annak idején általa kiválasztott „Mikor az uccán átment a kedves”-t, a Zöld nap­sütés hintált"-t és a „Karóval jöttél”-t mond­ja el. Április 27-én, a tánc vi­lágnapján újra bemutatják a „Kin- - esés Nógrád”-ot, amelyben a nyitóversen, Szabó Lőrinc az „Ipoly fűzei”-n kívül ezút­tal a záróvers, Hrubik Béla „Imá”~ja is az ő tolmácsolásában hangzik majd el. Krista Zsolt készül a szépkiejtési ver­seny országos döntőjére is: a részvételre az iskolai és a területi válogatón való sike­res szereplésre révén nyert jogot. Az utób­bin maximális pontszámot sikerült sze­reznie, amely nem gyakori ebben a műfaj­ban (sem). S ez már átvezet egy másik na­gyon fontos helyszínre, a Bolyai János •Gimnáziumba, ahol az ötéves angol-ma­gyar kéttannyelvű tagozatra jár: 10. osz­tályos. Félévkor a sok ötös mellé egyetlen négyes került a bizonyítványába. Azt még nem döntötte el, hogy hol tanul tovább, de az biztos, hogy humán területen. Addig még van három év - s bár okoz gondot a sok utazgatás, az alkalmanként késő esti hazatérés - a Zenthe Ferenc Színháztól semmiképpen nem akar elszakadni. Eb­ben a törekvésében tanárai és szülei egy­aránt támogatják... Csongrédy Béla MllKOWETÍA Ml (iOTARJAM KOZMÖVLLODESf NONPROFIT KFT. ■ » I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents