Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)
2013-04-03 / 76. szám
7 2013. ÁPRILIS 3., SZERDA MAGAZIN! ■ TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZAS ■ GARAZS " TÜDŐ! OMÁNYi &TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉK ;ak egy „kis kihágás”, nem „előhírnök” A megszokottnál hosszabban tartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. Katlenburglindau. - Az aktuális időjárás nem a Nap kisebb aktivitásának a következménye, hanem inkább egy kis „kihágás” - mondta Werner Curdt napkutató, a Katienburg-Lindauben lévő Max Planck Intézet munkatársa. Az északi félteke más régióiban, mint például Szibériában jelenleg melegebb van, mint ahogy ebben az évszakban megszokott.- Alapvetően van összefüggés a Nap aktivitása és a Föld klímája között, ebben semmi kétség nincs. Ha a Nap aktív, sok a látható napfolt Ezeknek a napfoltoknak a hiánya a gyenge vagy hiányzó aktivitás jele - fejtette ki a szakértő. Jó példa erre a 17. század második felében tapasztalt úgynevezett kis jégkorszak. 1650 és 1700 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezzel egyidejűleg pedig nagyon hideg volt a Földön. A pontos összefüggés egyelőre nem tisztázott A jelenlegi elméletek vitatottak. Curdt abból indul ki, hogy a nagyobb Nap-aktivitással jellemzett időkben a Földre több röntgen- és ultraibolya fény jut, ami csökkenti az atmoszféra áteresztő képességét. Ennek következtében van melegebb. Jelenleg viszonylag kisebb a Nap aktivitása.- Nem gondolom azonban, hogy ez a klímára is hatással van. Csak akkor hat ki rá, ha a csökkent aktivitás kitart évtizedekig - hangsúlyozta a napkutató. Autók haladnak a hóesésben, Salgótarjánban. A felvétel március 29-én készült. Evolúció: az agy elrendezése döntött? Az agy szerkezeti elrendezése, nem pedig összmérete lehet az alapvető evolúciós különbség a főemlősök agya között - állapította meg egy új tanulmány. London. Az elemzésben részt vett kutatók tizenhét fajt vizsgáltak negyvenmillió évre kiterjedő evolúciós idősávban. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy evolúciós fejlődésének háromnegyedét a bizonyos régiók egymáshoz viszonyított nagyságában bekövetkezett változások, nem pedig az összméret módosulása idézte elő. A Proceedings of the Royal Society B című szaklapban közzétett tanulmány feltárta azt is, hogy a frontális lebeny nagyarányú növekedése kritikus szerepet játszott az emberfélék evolúciójában. A hagyományos felfogás szerint az ember felsőbbrendű intelligenciája leginkább annak köszönhető, hogy agymérete háromszorosa a hozzá legközelebb álló rokonáénak, a csimpánzénak. A mostani kutatást végzők azonban abból indultak ki, hogy a nagyobb nem mindig jobb: mivel a nagyobb agy működtetéséhez több energia kell, szerkezeti átalakítása talán okosabb stratégia lehet(ett) a mentális képességek fejlesztésére. Jemen Smaersnek, a University London College fejlődéstani biológusának a vezetésével tizenhét főemlősfaj agyát vizsgálták meg, majd a méretben lezajlott változásokat elhelyezték az evolúciós fán. Kiderült, hogy az évmilliók során az agy több kulcsfontosságú területének a nagysága megnőtt más részekéhez viszonyítva. A hominidák (emberfélék) családjához tartozók esetében elsősorban a gondolkozásért, tervezésért, beszédért, a csontvázizmok akaratlagos mozgatásáért, az érzelemért, problémamegoldásért és a személyiségért „felelős” homloklebeny fehérállománya növekedett meg.- Ez a rész kicsit olyan, mint egy vállalat élén álló vezérigazgató. Begyűjti az információkat a többi agyterületről, majd összegzi és egységbe foglalja azokat - idézte Smaers szavait a tanulmányt kivonatosan ismertető tudományos hírportál, a LiveScience. A kutatás kimutatta azt is, hogy amikor húszmillió évvel ezelőtt a főemlősök rendjébe tartozó óvilági (vagy keskenyorrú) majmoktól különvált az emberen kívül a csimpánzt, a gorillát és az orángutánt is magába foglaló hominidacsalád, a motorikus képességeket szabályozó agyrész mérete is megnőtt a többi régióhoz képest. A tudósok szerint a változás elősegítette az eszközök használatához szükséges - például táplálékszerzés céljából végzett - összetett mozgásformák elsajátítását és összehangolását. A George Washington Egyetem kutatója, Cher Sherwood, aki nem volt részese a tanulmánynak, úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat bizonyítja: az agy bizonyos részei képesek szelektív módon fejlődni, hogy eleget tegyenek az új környezeti hatások által támasztott követelményeknek. „Szellemrészecskéket” értek tetten Harmadszor sikerült a tudósoknak „tetten érniük”, miként változik át a „szellemrészecskének” is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében. RÓm^/Genf. Az eredmény magyarázatot adhat az úgynevezett napneutrínó-problémára, arra a jelenségre, miszerint a detektorok kevesebb neutrínót érzékelnek, mint ezt a Nap működési modelljéből várható lenne. A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. A csaknem zéró tömegű részecskéknek három fajtája ismeretes: elektron, müon- és tau- neutrínó. Nevük onnan ered, hogy a standard modell szerint f * mindegyik kapcsolatba hozható egy másik, negatív töltéssel rendelkező leptonnal: az elektronnal, müonnal és a tau- részecskével. Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, megkülönböztetnek mestersé1 ges, például atomerőművekből eredő, továbbá földi, légköri és napneutrínókat. A tudósok kevesebb napneutrínót mérnek, mint ez várható lenne, a fizikusok a hiányt a háromféle részecske egymásba történő i I átalakulásával (neutrínó-oszcillációval) magyarázzák. Az elmélet szerint a neutrínók nem tűnnek el, mindössze a detektorok az egyik fajtát keresik, miközben a neutrínók más alakot öltenek. A neutrínó-oszcilláció elméletének bizonyítására indították 2001-ben az OPERA-kísérletet. A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium közös projektje a müon-neutrínók tau- neutrínóvá történő átalakulását vizsgálja. A Genf mellől indított műon-neutrínók 730 kilométeres utat tesznek meg a hegy gyomrában létesült olaszországi laboratóriumba, ahol egy 4000 tonnás detektor „pásztázza” a részecskéket. Tau-neutrí- nók után kutatnak, hiszen a Genfben indított részecskenyaláb kizárólag müon-neutrínókat tartalmazott. Eddig két esetben 2010-ben és 2012-ben sikerült tau-neutrínókat megfigyelni, s a mostani eredmény igazolja a két korábbi mérés hitelességét. Antonio Ereditato, a Berni Egyetem fizikusa, az OPERA-kísérlet résztvevője szerint a tévedés valószínűsége egy a millióhoz. A tudósok reményei szerint e kísérlet által többet megtudhatnak a tau-neutrínók természetéről is, például sikerül meghatározni a tömegüket - olvasható LiveScience tudományos hírportálon. 1 Két új kutatóbázis ; A meglévő három mel- ! lé két új kutatóbázis felépítését tervezi 2015-ig a Déli-sarkvidéken Kína - jelentette be az MTI értesülése szerint az állami óceánügyi hivatal. Sanghaj. Az új kutatóbázisok geológiai és geomag- ; netikus, a gleccsereket és a J légkört, valamint a helyi kör- ! nyezetet és műholdas megfigyelést érintő vizsgálódások céljára épülnek fel. Az egyik egység nyári bázis lesz, csak decembertől márciusig üze- ! mel majd, a másik egész év- ! ben. Felállításuk helyének keresése már megkezdődött, ; várhatóan 2015-től állhatnak ; majd munkába. A kelet-ázsiai ország jelenleg három bázissal van jelen a világ legdélebbi kontinen- ; sén. Az első, a Nagy Fal 1985- \ ben épült, ezt követte a Szun ! Jat-szen felépítése 1989-ben. Az első, kifejezetten tudományos kutatás céljára felhúzott bázis, a Sárga Folyó pedig 2004 júliusában nyílt meg. Kína az elmúlt években növelni igyekezett jelenlétét mind a Déli-, mind pedig az Északi-sarkon. Ennek első- ! sorban az utóbbi esetén lehet - a klímaváltozás következtében megnyíló kereskedelmi ; útvonalak, valamint a jégta- ; karó alatt sejtett nyersanyag- I készletek miatt - komoly stratégiai szerepe. Újabb rezervátum Újabb tigrisrezervátumot hoztak létre Indiá- ! ban, egy természetvédelmi övezetben az or- 1 szág déli részén fekvő Tamilnádu szövetségi államban. ' Tamilnádu. A Száthjaman- ; gálám rezervátum mintegy 25 tigrisnek ad otthont, nagyjából annyinak, mint a leg- j több nagy indiai tigrisrezer- ; vátum - közölte a Természet- védelmi Világalap. Ez már a í 42. ilyen védett hely a dél- ; ázsiai országban, ahol a leg- ; több tigris él a világon. A 705 : négyzetkilométer alapterületű védett körzet összeköttetésben áll a környező parkokkal, és ezáltal az egyik legna- ; gyobb összefüggő természet- j védelmi terület a tigrisek szá- ! mára - olvasható a Live- ! Science tudományos hírpor- ; tálon. Hetvenezer éves mamutfog Devon. Hetvenezer éves i mamutfogra bukkantak Anglia délnyugati részén, Devon grófságban egy folyómeder- ; ben. A fosszíliát Simon ' McHugh környezetvédelmi ! szakértő találta meg, aki a ta- ! valyi áradások által végbevitt pusztítás következményeit ; mérte fel az Otter folyó mentén. Az iszapba ágyazódott fog 2,2 kilogrammot nyom, 20 centiméter hosszú, 7 cen- j timéter széles és 13 centimé- ; tér mély. A The Daily Tele- J graph című brit lap értesülő- ! se szerint a maradvány az exeteri Royal Albert Memorial Museum gyűjteményébe kerül.
