Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-17 / 88. szám

Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra” szombaton Április 20-i, szombati számunk „Kultúra” oldaláról előzetesen két írásra hívjuk fel a művészeti kérdé­sek iránt különösen érdeklő­dő olvasóink figyelmét. A költészet napja salgótarjá­ni programsorozatában - a ko­szorúzás! ünnepségek, meg­emlékezések mellett - az egyik kiemelkedő esemény a „Dom­bok mögött” című, az erre az al­kalomra megjelentetett kötet bemutatója volt a József Attila Művelődési és Konferencia- központban. A kiadvány - csak­úgy mint a tavalyi, a Marschalkó Zsolt verseit és Föl­di Péter rajzait ötvöző, a költőre emlékező szonettkötet - ezút­tal még inkább kuriózumnak számít. Ugyanis ebben már harminchárom alkotó - képző­művész illetve költő - képei és versei rezonálnak egymásra. Volt úgy, hogy a rajzok, volt, hogy a japán versformájú írá­sok készültek el előbb. Az anto­lógiát a Balassi Bálint Asztaltár­saság adta ki támogatók segít­ségével. A szerkesztői munkát a szerzők közül öten - Gelen­csér János, Handó Péter, Kupcsulik Ágnes, Orbán György János és Zsibói Gergely - végez­ték. A premieren megjelent al­kotókkal dr. Gréczi-Zsoldos Eni­kő, a Miskolci Egyetem adjunk­tusa beszélgetett. A salgótarjáni székhelyű Zenthe Ferenc Színház tagja­it bemutató sorozatunkban szombaton az ifjú TarnócziJa­kab eddigi színpadi pályafutá­sáról illetve terveiről informá­lódhatnak lapunk olvasói. Akiknek többféle szerepben kell megfelelni... % Xi A* fc «; Salgótarján APOLLÓ MOZI április 11-17.15.30,17.45,20,00 G. I. JOE - MEGTORLÁS 3D, amerikai scifi-akcíó Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) Mátraverebéty. - A világot kell megmente­nünk, legalább is olykor ilyen érzésünk támad - mondta Seres Mária, Mátraverebély polgár- mestere a Települési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének nőtagozati rendezvényén, amelyet ő vezetett. Meghívását több mint húsz női polgármester fogadta el. Jöttek a Hajdúság­ból, Borsodból, Heves és Pest megyéből, s ta­nácskozási joggal ott voil Pusztai Adél és Kovács Mária, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárságának képviseletében. Vass Mária, a böjti önkormányzat vezetője a költségvetés kiegészítését kérte, ugyanis ők még a kötelező feladatokat sem tudják ellátni a rendelkezésükre bocsátott pénzből. így - sa­ját bevétel híján - sem a gyermekjóléti szolgá­latra, sem a körzeti orvosi ellátásra nincs kere­tük. A gondok sorjázása közben Jusztin Józsefhé, Herencsény polgármestere azt emel­te ki, hogy náluk sok olyan fontos feladat van, ami nem kötelező, de szükséges azt elvégezni, hogy a település élhető, lakható legyen. Csoóriné Botyánszki Ágnes, Endrefalva el­ső embere gyakorlati tapasztalatszerzésért jött, ők idén kapcsolódtak be a Start munka- programba. Náluk 69 főt foglalkoztat a négy­fős hivatali apparátus, szokatlanul sok fel­adatuk van ezzel. Sóshartyán polgármeste­re, Tóth Gabriella viszont már a jó tapaszta­latokról is számot tudott adni: náluk az, hogy évtizedek óta élnek a szociális fóldprogram lehetőségével, egy kisebb szociális termelő­szövetkezetet alapoztak meg. Egy bujáki fiatalember, a hátrányos hely­zetű fiataloknak indított Arany János prog­ramokban való részvétel fontosságára saját példáján keresztül hívta fel a figyelmet. Az érettségi előtt álló Búzás Géza olyan fiatalok jelentkezésének a támogatását szorgalmaz­ta a programban, akiknek a családja nem tud megfelelő körülményeket biztosítani ah­hoz, hogy eséllyel alakítsanak ki egy jobb, saját életet. Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezető­je szakmai programokkal segíti a térségben a romák felzárkóztatását. Ő az együttműködést, a közös tenni akarást hangsúlyozta. A bátonyin kívül a szécsényi gyermekszegénység elleni program vezetőjeként ő úgy látja, hogy a női hozzáállás a polgármesterek részéről annyival több és hatékonyabb, hogy a nőknek többféle szerepben kell megfelelni, mint a férfiaknak, talán ezért is lehetnek kreatívabbak egy-egy te­lepülés vezetésében. Jó gyakorlatokban a helyiek is szép számmal bővelkednek. Ám ezek ismertetése előtt arra hívta fel a figyelmet Seres Mária, hogy Mátraverebély lakosságának fele roma, a má­sik felének nagy része pedig nyugdíjas, akik­nek az aktív élete meghatározóan az építőipar­ban, vagy a bányászatban telt. Vagyis - össze­gezte a helyzetet: Mátraverebély jelene és jövő­je a cigányságról szól, vagy fog szólni. A jó gya­korlatok közt említette a polgármester azt az együttélést segítő programjukat, amikor egy fa­zekas segítségével utca-házszám táblákat ké­szítettek a közmunkások, vagy amikor kosara­kat fontak, s az utcákat az abba ültetett virágok­kal díszítették. Ugyancsak a kosárkészítés mesterségének elsajátításának eredménye, hogy ma már nem hivatkozási alap az, hogy a kertet azért nem művelik, mert nincs pénzük kerítésre. Annak híján meg csak bemennének az állatok, s tönkretennék a termést. Mátraverebélyen nem egy portát látni már, ahol a levágott szúrósabb ágakból font kerítés­sel ennek is elejét tudják venni. S hogy mit te­het egy polgármester ezt követően? Seres Má­ria elérte például, hogy jelenleg harminc olyan közmunkás is részt vesz a Start közmunka­programjukban, akik a munkaidő első két órá­jában otthon maradhatnak, és saját kertjüket művelhetik. április. 17.17.00 LIZSNYÁNSZKY ERZSÉBET festőművész emlékkiállítása április 18.10.00 és 14.00 GYERMEKSZÍNHÁZ Duna Művészegyüttes - Hamupipőke (táncjáték) április 20.19.00 Bulvárszínház Halász - Eisemann - Békeffi: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI- zenés vígjáték BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁS. 1ÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT április 17.10.00 MEGYEI KÖZLEKEDÉS­BIZTONSÁGI NAP április 17.16. 30 SZERDATÁRSASÁG Irodalmi Kávéház április 17. 14.00 PRESSLEY CSOPORT 16.30 NINJUTSU 18.30 AEROBIC A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült A kosárkészítés mestersége is sokféleképpen hasznosul Mátraverebélyben Bátonyterenyén terjeszkedik a belga bútorgyártó Eddig másfél milliárd forintos fej­lesztést hajtott végre Salgótarján­ban a belga tulajdonú Sinia Kft. A termékeit főleg a Benelux-államok- ban értékesítő társaság most meg­duplázza a befektetését: 753 millió forintos vissza nem térítendő álla­mi támogatással újabb másfél mil­liárd forintos beruházásba fog a magántulajdonú bátonyterenyei ipari parkban. Az ígéretek szerint jövő ilyenkor már 150 új munkahe­lyet kínál csupán ez az egy cég Bátonyterenyén. Tarnóczi László Bátonyterenye. A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy egy hazai és egy cseh cég is csarnok- építésbe kezd az üzemekkel együtt most ki­épülő ipari parkban. Molnár Petra, a 11,5 hek­tár területű Bátonyterenyei Ipari Park Kft. ügy­vezetője a terület iránti megnövekedett érdek­lődést annak tudja be, hogy az uniós támogatások most 50 százalékos intenzitást je­lentenek, vagyis a befektetőknek kedvező, hisz a költségeknek csupán a felét kell állni­uk. Továbbá annak, hogy csapatuk figyelem­mel kíséri a piaci változásokat, s ahol fejlesz­tési tervekről hallanak, felkínálják, mint von­zó befektetési területet a bátonyterenyei ipari parkot. Nagy-Majdon József polgármester vá­lasztási ígéreteik betartását látja abban, hogy az ipari park tulajdonosaival és működtetőivel, valamint a térség országgyűlési képviselőjé­nek lobbi-tevékenysége révén egyre több mun­kahely teremtésére nyílik lehetőségük. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád me­gyei közgyűlés elnöke azt ecsetelte, hogy a belga cég fejlesztési terveit gyakorlatilag a sír­ból kellett visszahozniuk. Azt ugyanis kezdet­ben formai hibákra való hivatkozással eluta­sították, majd miután fellebbeztek, tartaléklis­tára került, s innen került a támogatott mun­kahelyteremtő beruházások körébe. Jóst Vanderdriesche, az egyedi ülőbútor-gyár­tással foglalkozó Sinia tulajdonosa felelevení­tette, hogy 1998-ban még a Síküveggyár terü­letén egy bérelt üzemcsarnokban kezdték a te­vékenységüket. Ma azonban már nem csak gyártók a saját tulajdonú üzemükben a salgó­tarjáni ipari parkban, de Szlovákiából áthozták ide a fejlesztő részlegüket is. A cégtulajdonos reményét fejezte ki, hogy Salgótarjánban visz- szafordul az elvándorlás folyamata, s a fiatalok visszajönnek az egyébként szép fekvésű város­ba dolgozni. Közölte azt is, hogy a bátonyi be­ruházással párhuzamosan félmilliárd forintos fordítanak a tarjám üzem kutatás-fejlesztési részlegére, ahol 15-20 főt, elsősorban mérnö­köket fognak majd foglalkoztatni. Bíró Tivadar, a Sinia vezérigazgatója elmondta: annak idején 113 fővel indult a termelésük a salgótarjáni ipari parkban, ahol ma 225 főnek adnak mun­kák Az új, bátonyterenyei gyárban pedig to­vábbi 150 főnek biztosítanak majd megélhe­tést. Itt egyébként nagyüzemi gyártásra ren­dezkednek be, s míg korábban több száz bútor­boltot szolgáltak ki, most a bátonyi termékek­re két nagy, világszerte jelenlévő bútoráruház lesz a vevőjük. Varrónőknek és asztalosoknak is munkát tudnak majd adni, a dolgozóikat maguk tanítják be, náluk elsősorban a szorga­lom és a pontos munkavégzés az alkalmazási feltétel és a Salgótarjánban már bevált módsze­reket fogják Bátonyterenyén is alkalmazni. Nagy-Majdon József hangsúlyozta, egyre több munkahely teremtésére nyílik lehetőség Bátonyterenyén Orgona-hét Salgótarján Salgótarján. Az Acélgyári úti Szent József templom orgoná­ját 1938-ban avatták fel. A ne­vezetes esemény 75. évfordulójá­ról egész éves programsorozat hivatott megem­lékezni. Ezen a héten három je­lentős rendez­vényre is sor ke­rül. Április 17- én, szerdán (ma) 17.30 órakor „Nyitóhangversenyünk orgo­nája” címmel dokumentációs kiállítás nyílik a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Köszöntőt mond: Tóth Tibor intéz­mény-igazgató, a kiállítást megnyitja: Varga András plébános. Közreműködik a Cantabile Kamrakórus, a Cantate Domino Kórus, a Pedagógus Kórus és a Bányász-Kohász Dalkör. A kiállítás május 10-éig te­kinthető meg. A X. jubileu­mi orgonaverseny nyitó koncertje április 19-én, pén­teken 19 órakor lesz a Szent József templomban. Az ün­nepelt orgonát Kovács Szi­lárd debreceni orgonamű­vész szólaltatja meg. Közre- Dr. Beer Miklós megyéspüspök működik: Koloss Krisztina cselló­művész. Április 20-án, szomba­ton 17.30 órakor „Hálát adunk Neked” címmel ünnepi szentmi­sére kerül sor, amelyet dr. Beer Miklós megyés­püspök celebrál s mint földi fő­védnök megáld­ja a 75 éves orgo­nát. A hálaadó zenés áhítat ke­retében fellép Matúz Csilla orgonaművész és a templom Scholá-ja, közremű­ködnek a templom kántorai. I » 1

Next

/
Thumbnails
Contents