Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-16 / 87. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER NO GRÄDMTäRm 2013. ÁPRILIS 16., KEDD Víz a szántókon, takarmánygondok, (Folytatás az 1. oldalról) Nógrád megye. Hajas István, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Hivatalának helyettes igazgatója tájékoztatá­sa szerint az idei első negyedév csapadékos napjainak száma 45. A lehullott csapadék 250 mm volt, vagyis a tavalyi egész éves mennyiség több mint fele áztatta a talajokat, és megjelentek a fel­színi vízelöntések is mintegy 800 hektáron. A több mint 23 ezerből mindössze 6-7 ezer hektáron si­került az őszi kalászosok fejtrá­gyázását korábban, a hajnali fa­gyokon elvégezni. A gyomirtásuk viszont még el sem kezdődhetett. A tavalyi csapadékos ősz miatt el­maradt 3500 hektárnyi szántó őszi mélyművelése. A tavaszi ve­tésre tervezett mintegy 21 ezer hektáros területnek csak a töre­dékén történt meg a magágy elő­készítése, s nem éri el a 200 hek­tárt az a terület, amely már beve­tett, s amiből 132 hektárt foglal el a tavaszi árpa.- A tavalyi év első negyede rendkívül száraz volt, március­ban egyáltalán nem esett csapa­dék, ennek megfelelően a tava­szi munkák is előbbre tartottak - tekintett vissza Hajas István, hozzátéve: a tavalyi év hasonló időszakában az őszi kalászos te­rületek hetven százaléka meg­kapta a fejtrágya adagját. Ilyen­kor már földben volt a takar­mányborsó teljes területen, a ta­vaszi árpa 85 százaléka, a zab egyharmada, a burgonya és nap­raforgó tizede, illetve a többi ta­vaszi vetésű terület felén a mag­ágy már készen várta a vetést. Érdemes megjegyezni, hogy a ta­valy tavaszi 25 ezer hektárhoz képest most ötödével kevesebb területen szándékoznak a gaz­dák vetni. Várhatóan a tervezett 1500 hektár tavaszi árpa sem lesz meg teljes egészében, és a takarmányborsó vetésterülete sem éri el az előzetes szándék szerinti mértéket. A helyettes igazgató arra is kitért, hogy az előrejelzések alapján az átlagos­nál csapadékosabb és hűvösebb idő a hónap közepén változik, és hirtelen felmelegedéssel szára­zabb periódusra számíthatunk. Ha így történik, akkor a kukori­ca és a napraforgó vetése jelen­téktelen késedelemmel még el­végezhető, csakúgy, mint a szó­ja, amit a tavalyihoz képest na­gyobb területen szándékoznak termeszteni. Ezen növények na­gyon jó termést hozhatnak. Az őszi kalászosok és a repceveté­sek többségének az állapotát a falugazdászok jónak minősítet­ték, ezek a kultúrák az átlagos­nál jobb termés lehetőségével kecsegtetnek. A rövidebb te­nyészidejű, tavaszi kalászosok és takarmányborsó elvetése mindenképpen késői ahhoz, hogy egy jó-közepes terméshez szükséges vegetatív tömeget ki­neveljenek. Pálinkás Sándor ceredi méhész elmondta: a méhészeti ágazatban is óriásiak a gondok, hiszen a hű­vös, csapadékos időben nincs vi­rágportermelés, s emiatt a fiasí- tás is leállt. Nincs továbbá szapo­rulat és nagy az elhullás, ezért sajnos nem lesz hordásra alkal­mas nemzedék az akácra vagy a repcére. Idáig ötven-hatvan szá­zalékos a veszteség a méhállo- mányban. Egy megoldás segíthet: a családokat összevonva azaz százból harminc-negyvenet mint­egy összerakva az ország északi területeire vinni. Megsínyli a sovány hónapokat a karancsberényi Tórák Károly tejhasznú tehenészete is.- A földjeinkre nem tudunk rá­menni, sem műtrágyát szórni, se talajt előkészíteni vagy vetni. Már mostanáig egy hónapos csúszás­ban vagyunk... A takarmányozás is gondot je­lent a tavalyi kiugró szárazság miatt, silóból és szálas takar­mányból is vételre szorulunk. Szent György napkor kihajthat­tunk volna, de most már biztosan nem lesz ebből semmi, mert nem indult meg a vegetáció. Próbáljuk kímélni a készletünket, amelyet ráadásul a vad is dézsmál - pa­naszkodott a gazda. Borsodi favágók aprítják Szécsény. Hat-hétszáz köbméter nyárfát vág ki egy borsodi vállalkozás Szécsény ha­tárában. Az út menti, elöregedett erdőrész le­termelésével a napokban végeznek, a felújí­tás az erdőtulajdonos dolga lesz. Az Encsről érkezett favágók hatfős csapata azért lépte át a megyehatárt, mert náluk inkább csak ke­mény, lombosfát, bükköt, tölgyet találnak, annak a vágási szezonja pedig már véget ért, a borsodi erdőket jellemző fákat legközelebb a késő őszben, s majd a télen vághatják. A fa­vágók egyébként a szezont követően általá­ban faápolással, sarabolással foglalkoznak. Optimális esetben egy-egy ilyen vállalkozás­nak van favágó, szállító és fafeldolgozó csa­pata is. Mint megtudtuk, a szécsényi nyárfás­ból kivágott egyedekből EUR-raklapok lesz­nek, a fákat az ország különböző részein fa- feldolgozó üzemekben munkálják meg. Kép és szöveg: Tarnóczi László Orvosra hivatkozott a csaló Egy nő jelent meg egy idős férfi családi házá­ban a napokban Ba­lassagyarmaton. Az idegen azt ál­lította, hogy az öregúrnak egy csomagot küldött a kezelőorvosa, amelyért ötvenöt­ezer forintot kell fi­zetnie. A 74 éves fér­fi átvette a külde­ményt és fizetett érte. A házigazda csak ké­sőbb győződött meg arról, hogy nem a doktora küldött részére egészségügyi eszközt és a ka­pott masszázskészülék jóval ke­vesebbet ér a kért összegnél. A rendőrség az eset kapcsán ismét arra figyelmeztetett, hogy a bűnözők gyakran különböző ürügyeket alkalmazva jutnak be a kiszemelt áldozatokhoz, akik a legtöbbször időskorúak. Gyak- | ran árut kínálnak; vagy’közüze- ! mi dolgozónak, díj- ! beszedőnek,tiszt- j viselőnek, rend- ; őrnek adják ki | magukat - ezért ! is célszerű igazol- '< ványt kérni az ; ilyen látogatóktól ; de előfordult, \ hogy pénzváltásra ! hivatkoztak, illetve ! csak vizet kértek. ; Nagyon fontos, j hogy sok pénzt soha ne tartsa-! nak otthon, s főleg ne vegyék elő ! a bankjegyeket idegenek jelen- j létében. Ha mégis bűncselek- ; mény áldozatává váltak, vagy | gyanús körülményt észlelnek, ! azonnal értesítsék a rendőrséget! ! - hangsúlyozta Dankóné Nagy \ Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-fő-; kapitányság szóvivője. \ HIRDETÉS TARJAM- Nem festő-, szobrász- és képzóművészek alkotásai reodkfc&li kedvező ám-Bfezobrászök, ' porcelánfestők gydüyörä munkái- Egyedi, kézzel készült termékek E N,\;itvatartás; P: 10:00^1'8:00 Z: 9:00 -13:00 gótarján, Kassai sor 6. C , Tel.: 32/418-190 Darvak az Ipoly-völgyben NMH-információ (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrádban, szerencse kell hozzá, hogy szemünk elé kerül­jön őszi vagy tavaszi repüléseik során. Leginkább „krúgató” hangjáról vehetjük észre, amint ősszel délnek vagy tavasszal az észak-európai költőhelyek felé tartva, magasan áthalad felet­tünk. Az még ritkább, hogy a föl­dön leszállva láthassuk, bár minden év tavaszán egy-két ki­sebb, öt-tíz példányból álló csa­pat meg-megáll rövid időre az Ipoly-völgyben. Papp Ferenc, a Magyar Madár­tani és Természetvédő Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportjá­nak titkára számolt be erről és to­vábbi érdekességekről is lapunk­nak. Eszerint idén az elhúzódó tél­nek köszönhetően több madárfaj jelentős példányszámban várako­zásra kényszerül a Kárpát-me­dence különböző vonulási állomá­sain, így az Ipoly-völgyben is. A kissé feltorlódott csapatokban je­len vannak a telelőfajok és a már hazaérők is. Még mindig találkoz­hatunk például vetési lóddal, nagy lilikkel, de a gólyáink nagy része is hazaért már az elmúlt na­pokban. Ami különleges és iga­zán látványos az idei télutóban az a darvak hosszú megállója, nagy­számú jelenléte az Ipoly mentén. Az első csapatot bő egy hónapja, március elején az esti órákban fi­gyelték meg alacsonyan húztak Hugyag felett, amint alkalmas le­szállóhelyet kerestek. Aztán egy­re több helyen, egyre több tűnt fel... Az idei legmagasabb pél­dányszámot a Szécsényi-réten az elmúlt hétvégén sikerült a Ma­gyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület tagjainak regiszt­rálnia, az egyik esti megfigyelé­sen 212-nél állt meg a számláló. Ez rekord, főleg az eddigi 20 pél­dányos maximumokhoz képest. Hogy hol láthatunk mégis darva­kat? Idén nem kell elutaznunk a Hortobágyra, mert, aki jegyet vált a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonalra és utazása során érinti a Hugyag-Nógrádszakál kö­zötti szakaszt napközben, annak jó esélye van, hogy közel kerül­hessen a táplálkozó, pihenő daru­csapatokhoz. A vonatokat ugyan­is közeire bevárják, és a „gyors" érkezése előtt csak pár pillanattal repülnek fel. Aki közútról szeretné megfi­gyelni, hallgatni őket, annak a Ludányhalászi bekötő út, a Ludány-Szécsény között és a 22- es út Szécsény-Benczúrfalva kö­zötti szakasza által alkotott há­romszögben érdemes megállnia egy-két percre. Óvatos természe­tük miatt közelükbe férkőzni gyalogosan nem lehet, mivel 300-400 méteres távolságból fel­repülnek, ezért kézi távcső hasz­nálata ajánlott, így anélkül gyö­nyörködhetünk bennük, hogy zavarnánk őket.

Next

/
Thumbnails
Contents