Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-03 / 76. szám

2013. APRIUS 3.y SZERDA NOGRADMTaRm Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra” szombaton Nógrádmegye. Lapunk április 6-án, szombaton megjelenő „Kultúra” oldalán bemutatjuk a Palócfóld című nógrádi irodal­mi, művészeti, közéleti folyóirat közelmúltban napvilágot látott idei első számát. A Mizser Atti­la főszerkesztésével készülő or­gánum - amelynek a megyei napilap a médiapartnere - min­den rovatában számos figye* lemre érdemes írás olvasható, ezúttal Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi adjunktus „Kultúrtáj és irodalom” című interjúját - amelyben Bene Zoltánnal, a Madách Irodalmi Társaság új elnökével beszélget - és Shah Gabriella művészettörténész beszélgetését - Abonyi Antal baglyasaljai származású opera­tőrrel - emeljük ki. Április 4-én, csütörtökön a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában nyílik meg Csömör Imre „Hangtöredékek” című fotókiállítása. A tárlaton Bobály Attila szobrászművész mond megnyitóbeszédet. Köz­reműködik Máth Róbert (szin­tetizátor) és Csömör Dávid (vers). A Zenthe Ferenc Szín­ház társulatát bemutató „Név­sorolvasás” című sorozatunk­ban az egyik legfiatalabb tag, Krista Zsolt portréja kap helyet A testkultúra témakörében jele­nik meg recenzió a sportrovat­ban „A Palotási Sportegyesület hatvanéves története - 1952- 2012” című kötetről, amely há­rom szerző - Balás Róbert, Ba­logh Tibor és Szabó Mihály - di­cséretes munkája. Tűz volt a Szent Margit-kápolnában Kéri István Nógrád megye. A kápolnában ta­pasztalható állapotokról a helyben is sokak által természetfotói kap­csán ismert Filius Balázst kérdez­tük meg, aki egy internetes közös­ségi oldalon hívta fel a figyelmet a | sajnálatos eseményre fényképeivel. =- Húsvét vasárnap reggel a § Karancs csúcsán található web- | kamera képe szép, tiszta időjárás- £ ról tanúskodott, ezért úgy döntöt­tünk kisétálunk a hegyre, és egy­ben a kápolnát is meglátogatjuk. Vélhetően mi lehettünk az elsők aznap reggel, nem láttunk nyomo­kat magunk előtt, valamint látha­tóan bent, a tűz keletkezésének környékén sem volt még semmi­hez hozzányúlva. A kápolna belső terében, a bejárathoz képest a jobb „szárnyban”, a korlát mögött leg- belül található asztal és környéke égett el, ezáltal megsemmisült több, korábban ott található kegy­tárgy és szobor is. A közelben és felette lévő falfelületek, valamint a plafon kormos, de a tűz nem lehe­tett túl nagy, mivel a főoltár fölötti faszerkezetre szerencsére már nem tudott átterjedni. Első véle­ményünk szerint talán egy meg­gyújtott, majd otthagyott gyertya okozhatta a bajt, de természetesen ezt csak feltételezés a látottak alap­ján - összegezte Filius Balázs a kápolnában tapasztaltakat. A feltételezéseket a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság is meg­erősítette, akik kérdésünkre kö­zölték, hogy a tűzesettel kapcsolat­ban állampolgári bejelentés érke­zett a kapitánysághoz. Az ezt köve­tő helyszíni szemle adatai alapján A Szent megállapítást nyert, hogy szándé­kos gyújtogatás, bűncselekmény elkövetése kizárható - áll a ren­dőrség tájkoztatásában.- Sajnos nem tudtunk felmen­ni a rendőrökkel, így én személye­zárható. Éppen most készül is gyorsan egy tábla, mely a gon­datlan gyetyagyújtás veszélyeire hívja fel a figyelmet, ezt kivisz- szük majd a kápolnába. Úgy döntöttünk, hogy egyelőre csak elkerítjük a leégett részt, felhív­va rá a figyelmet, hogy mennyi­re hamar megvan a baj. A kápol­nában éppen ezért is van egyéb­ként évek óta kifüggesztve, hogy a látogatók csak a kijelölt helyen gyújtsanak gyertyát... A kápol­nát - ahogyan eddig is - saját magunk fogjuk helyreállítani majd májusban, de faasztal már egészen biztosan nem kerül oda vissza - zárta gondolatait Szőllős Géza. sen még nem láttam a helyszínt, csak a fényképek és az elmondá­sok szerint tudom étékelni a tör­ténteket - mondta mély elkesere­dettséggel a hangjában Szőllős Gé­za, a Karancs-Kápolna Alapítvány elnöke.- Azon a részen nem szokott senki gyertyát gyújtani, el is van kerítve. Furcsa ez a szituáció, de talán a rossz szándék tényleg ki­Margit- kápolna A Szent Margit-kápolnát kö­rülvevő nyílt terület szegélyé­ben gesztenye-, fenyő-, tölgy-, bükk- és juharfák állnak őrt az épületnek - akár tudatosan, akár a természetesen is alakult ki ezen változatosság, remekül hasonul az a hely szellemiségé­hez, mondanivalójához. Hiszen fogad a kápolna mindenkit, aki megmássza a hegyet és megpi­hen az ott található padokon vagy éppen a harangláb tövében. Nem mindig volt azonban erre mód rendezett és méltó körülmé­nyek között. 1991. július 13-án a négy évtizedes pusztulás után az enyészettől Szőllős Géza, és a Karancs-Kápolna Alapítvány által megmentett és újjáépített kápolnát dr. Seregély István egri érsek szentelte fel, mely azóta is méltó környezetben fogadta a hegyet megmászókat. A kápolna szomszédságában, a remetebarlang fö­lé 2009-ben emelték azt a hármaShalmot, Trianon-keresztet és az elszakított országrészeket szimbolizáló Trianon-emlékművet, me­lyet dr. Beer‘Miklós váci megyéspuspök szentelt fel. HIRDETÉS PROGRAMAJANLÚ í&i Salgótarján APOLLÓ MOZI március 28-április 3.15.30, CROODÉK 3D (§) amerikai animációs film március 28-április 3.17.45, 20.00 AZ ÓRIÁSÖLŐ 3D (§) ameri kai fantasztikus kalandfilm JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT április 3.10.00 „EGY CSEPP MEGLEPETÉS” a Gézengúz Alapítvány fotókiállítása április 3. 14.00 NAGYLÓC KÖZSÉG BEMUTATKOZIK és TAKÁCS MÁTYÁSNÉ GOBELIN KIÁLLÍTÁSA a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervezésében április 5.16.00 TARJÁNI TAVASZ -A MŰVÉSZETEK FESZTIVÁLJA SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A programot a Salgótarjáni Városi Televízió élőben közvetíti. április 5. í 1 u ncertje \ április 3. 18.00 BUJUSTU KAI- harcművészeti edzés A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült További programok www.stKult.inlo honlapon Gobelin, csuhényuszi és tulipános kő... Mj. _________________, Sz anda. „Virágok és állatok meg­jelenítése a kézimunkákban” cím­mel hirdetett pályázatot a Szanda Községi Önkormányzat és az in­tegrált közösségi szolgáltató tér márciusban. A felhívást meglepő­en nagy érdeklődés fogadta. Vol­tak, akik csak azért fogtak egy-egy új hímzéshez, hogy azzal nevez­hessenek, mások régebbi térítői­két, tárgyaikat keresték elő, s nem ritkán egy-egy élet munkája jelent meg az adott pályamunkában. Huszonegy ügyes kezű, alkotó­kedvű helybeli küldte, illetve vitte be a kézi készítésű darabokat a ne­vezési határidőig, s még ezután is érkeztek alkotások, amelyeket nem zsűriztek, de kiállították eze­ket is. Ahogyan az lenni szokott, most sem voltak könnyű helyzet­ben a zsűritagok, hiszen minden kézműves darab magán viseli je­gyeit annak, hogy szíwel-lélekkel, örömmel, fáradsággal készült Az ünnepélyes eredményhirdetést és a kiállítás megnyitását Virágvasár­nap tartották a kemencésházban. Az értékelés során a következő pályázók kézimunka darabjait ta­lálták díjazásra érdemesnek: kü- löndíjat kapott de AlbertiniBéláné, aki gobelinj eivel vett részt a verse­nyen. A „hímzés" kategóriában el­ső helyet ért el Déska Jánosné, a Máriácska-káponka öltöztető asszonya, második helyezett lett Varga Viktória, a harmadik helyen pedig Pazicski Gábomé és Majo­ros Jánosné osztozott. A „tárgyak” kategóriában első lett Koplányi Vincéné, aki csuhényuszikkal és horgolt pipacsokkal nevezett, a második - a különféle horgolt ál­latokkal versenyzett - Koplányi Tibomé. Harmadik hélyen itt is holtverseny alakult ki: Viktor Józsefné csuhétárgyai és Koplányi János tulipánnal díszített köve lett „bronzérmes”. Rugáné Pongrácz Mária, a köz­ség polgármestere mondott kö­szöntőt és adta át a díjakat. A kiál­lítás húsvét után egy-két hétig lesz látogatható a kemencésház nyitva tartási idejében. Száz éves a szentjakabi Bözsi néni Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) Szurdokpüspöki. Menus Istvánná sietve érkezik a jakabi idősek napközi otthonához, lelkesen várja a találkozást. Az intézménynek első igazgatója volt, amikor 1976-ban kinyitottak. Bözsi nénit már. akkor a szívébe zárta, most is verssel készült hoz­zá. Felelevenítették a közös lángos-, meg fánksü­téseket, az idősnapközi akkori életét, amikor a fa­luban még nem volt vezetékes víz, s ide hozták szí­vesen a mosni meg vasalni valót. Az intézmény mai vezetője, Pintér Józsefné olyan túróslepényt süttetett az ünnepségre, hogy az még a püspöki libafesztivál legfinomabb falatjaival is versenyre kelhetett volna. Csokrok, kosarak, mi­niszterelnöki köszöntőlevél, s az ajándékok sorá­ban ott van egy rádió is, amit meg a település pol­gármestere, Géczi László Miklósné hozott, mert Bö­zsi néni nagy fájdalma, hogy mostanában nem tudta a katolikus rádiót hallgatni. Az ünneplők seregében pár szót azért mi is vál­tunk vele: elmondja, hogy sem szegények, sem gazdagok nem voltak ők, zsellér család volt az övék, akiknek bizony mindig sokat kellett dolgoz­ni. Amikor kicsi volt, akkor libát, hogy nagyobb lett, akkor meg tehenet pásztorolt, s ha jó dolgok­ról kérdezem, az emlékeiben kutat, leánykori tánc- mulatságok elevenednek meg előtte, oda is szól a polgármesternek, hogy annak az apja 80 éve nem kérte fel táncolni... Édesapjáról mesél, aki megjár­ta az első-, s férjéről, aki meg a második világhá­borút. Ő pedig várt rájuk itthon, s dolgozott. Fér­jével 50 évet éltek boldog házasságban, mikor a párja meghalt, még sok-sok éven át gondozta an­nak a szüleit. Azt mondja, rejtély a számára, mi­vel érdemelte ki ezt a hosszú életkort. Betegeske­dései miatt nem lehetett ugyan gyermeke Lajtrik Ferencnének, de mivel a faluban ő a legidősebb, s nap mint nap látja, érzi, hogy szeretik, így joggal mondhatná azt is, hogy gyermeke, unokája min­den jakabi és püspöki. « «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents