Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-30 / 74. szám
T w t nri'wzi w wjirwi m JL JEjJLiJEj jl A váci egyházmegye melléklete III. évfolyam 3. szám 2013. március 30. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Ezen szombat csendje kétezer év óta visszhangzik. Immár őszinte ez a csend; immár a szív igényli, és nem a törvény diktálja. Nem a Beteszda-flrdő lármás csendje ez, a trécselő semmittevésé, félszemmel a vízen, várva hogy végre ßlkavarodjon. Nem a zsinagóga fészkelődő csendje, a fülben az írás szavaival, a szívben meg a holnap aggodalmával. Nem a Templomé, ahol összeesküvők suttogása és áldozati állatok bőgése verődik visz- sza dadogva az oszlopok soráról. Nem az otthon jókedvű csendje, az ebéd utáni pihenésé. Nem a délutáni séta csendje, egy-egy önkéntelen mozdulat a kalászok közt - még nem is tudom, hogy a zsenge búza édességét ízlelem, de árgus szemek már látják... De már nem is a semmi csendje, mint akkor, először. Nem a minden mindegy csendje, nem az asszonyok nyugalmának csendje, a házban a holnap halotti kenetTiwj^fatnvaT' Hanem az igazi nyugalom csendje ez, a várakozásé. A tudás csendje, hogy már elrendeződtek a dolgok; tán nélkülünk, de értünk. A jóleső nyugalom csendje, a néma hálaadásé. A tudaté, hogy most nem a cselekvésre van szükség, hanem a hitre. Csak várni kell a hajnalt ebben a csendben; lesni a fényt Keleten, s fülelni a hangot: az Isten szívének dobbanását. (mb) Amiért irigyelnek minket az angyalok vi rág vasár nap A zord idő ellenére - hetedszer adták elő idén a Besnyői Passiót Hetedszer mutatta be Virágvasárnap délután négykor a máriabesnyői Nagyboldogasszony plébánia közössége a Besnyői Passiót. A rendkívül zord időjárás, a plusz két fokos hőmérséklet ellenére az eredeti helyszínen, a bazilika parkjában zajlott az előadás, amelyben ezúttal is több száz helyi és messzi távolról érkezett néző vett részt figyel mes érdeklődéssel, sőt szerepléssel. M. B. Az előadást a rendkívül hideg és csapadékos időjárás sem tette kétségessé: a szereplők, élükön a Passiót összeállító és rendezoT!ímSriyf'Tiló’ftíerttel (képünkön balra elöl), még ai- ra is föl voltak készülve, hogy eső vagy hó esetén a templomban jeleníük meg Urunk megváltó kereszthalálának történetét. Végül csak a téli hideggel kellett megküzdeni, amely próbára tette, de nem tántorította el sem á korhű jelmezek be öltözött szereplőket, sem a nézőket A Besnyői Passiót 2007. április 1-jén, Virágvasárnap mutatták be első ízben - tudhat juk meg a misztériumjáték honlapján, a besnvoipassio.liu oldalon. A misztériumjáték Jézus utolsó 24 óráját eleveníü fel, elfogásától kereszthaláláig. A forgatókönyv Mel Gibson Passió című filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira támaszkodva készült. Fontos eleme a zene, melyet a Passió és a Gladiátor c. filmek zenéiből válogattak össze. A szereplők legtöbbje az egyházközség tagja; a főbb szerepeket - Jézus, Szűz Mária, Péter, Kai fás, Annás, Pilátus, a római tisztek és hóhérok kezdettől ugyanazok testesíük meg. A jelmezek és kellékek jó része is helyben készült, nagy leleményességgel - a római sisakok például munkavédelmi fejve dőkből lettek -, de minden előadáson látható valami újítás, fejlesztés. Egyedül az időpont állandó: „minden évben Virágvasárnap mutatjuk be, hiszen egy passiójátéknak a Jézus szenvedésére való emlékezés vasárnapján van igazán mon danivalója” - vélekedik erről Zimányi Norbert. A közönség nem csak nézője, hanem aktív részese az előadásnak. Szövegkönyv-kivonatokat osztanak szét köztük, végig állva maradnak: ők a „nép”. A tömeg, amely követeli Kaifástól és Pilátustól Krisztus kereszthalálát. Több jelenet is a közönség sorai közt játszódik: Péter tagadása, Jézus meg- ostorozása, első elesése a kereszttel, és találkozása Máriával. Elkísérhetik Jézust keresztútján, „Jeruzsálem utcáin”, egészen a Golgotáig. Testközelből megtapasztalhatják a kivégzőosztag katonáinak durvaságát; Krisztus értünk felajánlott kínszenvedését, és kereszthalálát. Az állandó szereplők az idők során - mondhatni - a bazilika egyik önálló közösségévé váltak. Többen a szerepük kapcsán ismerték meg közelebbről egymást, és lettek jó barátokká. A bazilika plébánosa, Túrái János atya (elődjéhez, Gáspár Istvánhoz hasonlóan) messze- | menően támogatja a Passiót, és á értékeü annak missziós szere- s pét. „A II. Vaükáni Zsinat után | teljesebb látásunk van a ke- •o reszt és szenvedés titkáról. í— z 2 Éppen bibliai es osegyhazi alapon együtt látjuk a föltámadás sál, ezt nevezzük ’húsvéti misz tóriumnak’ úja erről Turai János plébános. (...) Jézussal egyesülten mi is hozzájárulha tunk az egyház építéséhez és a világ megváltásához. Ha így teszünk, akkor érthetővé váük Szalézi Szent Ferenc mondása: Ha az angyalok irigyelhetik az embert, annak két oka lehet Az egyik, hogy Isten szenvedett az emberekért, a másik, hogy az emberek szenvedhetnek Istenért". ■
