Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-28 / 72. szám

NOGRAD Palóc húsvét a füleki várban Hagyományos ünnepi rendezvényével, a Palóc húsvéttal várja az érdek­lődőket április elsején, hétfőn a füleki vár. Fülek. A közkedvelt húsvéti rendezvényt, amely feleleveníti a szlovákiai magyarság táncha­gyományait, zenéjét és népi szo­kásait idén április elsején, 10 órától tartják meg. A szervezők ismét színvonalas folklórműsor­ral várják az érdeklődőket, ame­lyet kézműves foglalkozások, ki­rakodóvásár és gyermekprogra­mok kísérnek. Az „Üdvözlet Mátyásföldről” című műsorban bemutatkozik a nemeskosúti Berkenye néptánc­együttes, Németh Dénes zeneka­ra és a Dióhéj citerazenekar Dió­szegről. A dernői Borostyán és a füleki Rakonca néptánc­együttesek „Nagyszüleink örök­sége” címmel adnak műsort. Mindezt a budapesti Cimbali- band együttes koncertje koro­názza meg. A kézműves foglalkozások ke­retében az alkotni vágyók díszít­hetnek hímes tojást, süthetnek molnárkalácsot, készíthetnek tűzzománc ékszert és kóstolhat­nak palóc népi ételeket is. A vár Bebek-tornyában az egész nap folyamán megtekinthetők a Füleki Vármúzeum állandó kiál­lításai, valamint a Rozsnyói Bá­nyászati Múzeum és a rima- szombati Gömör-Kishonti Múze­um időszaki kiállításai. A ren­dezvény főszervezője a Pro Gaudio Polgári Társulás, társ- szervezője a Füleki Vármúzeum. Télies utak, árokba csúszott buszok CFolytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. A Nógrád Me­gyei Katasztrófavédelem - a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt.-től ka­pott - értesülései szerint így fes­tett a reggel hét órai helyzetkép: havas, csúszós, de járható főutak, hóakadály miatt nem kellett utat lezárni. A mellékutak tisztítását ekkor még nem tudták megkez­deni, így ezeken is nehézkes volt a közlekedés főként Szanda- váralja, Szendehely és Becske tér­ségében. A , Balassagyarmati Üzemmérnökség területén hét, a Salgótarjáni Üzemmérnökség te­rületén hat gépjárművel takarí­tottak, csúszásmentesítettek. Ki­sebb balesetek ugyan előfordul­tak a megye egyes területein az útviszonyok miatt, de a katasztró- favédó'k segítségére az éjszaka fo­lyamán nem volt szükség. Dejtáron egy busz személyautó­val ütközött, sérülés vagy beavat­kozás nem történt. A 23-as főút mátraballai elágazójánál egy ka­mion okozott forgalmi akadályt, a rendőrség irányította a forgalmat. Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta la­punkat, hogy a havazás miatt a Pásztó és Tar közötti mellékutat a rendőrség lezárta, mivel itt egy kamion keresztbe fordult. A ren­dőrök a forgalmat elterelték a műszaki mentés befejezéséig. Ezt követően a hókásás útszakasz jár­hatóvá vált. A kettes számú főút bánki körforgalmi szakaszán pe­dig egy busz csúszott az árokba, személyi sérülés nem történt, azonban anyagi károkhoz veze­tett az eset. A műszaki mentés és a rendőri intézkedés ideje alatt teljes útlezárás volt érvényben az adott szakaszon, ez 11.40 órakor megszűnt, s ettől kezdve félpá­lyán lehetett közlekedni. A ren­dőrség arra kérte az utazni kény­szerülőket, hogy az időjárási- és látási viszonyoknak megfelelően válasszák meg sebességüket, óvatosan és figyelmesen vezesse­nek. Kerüljék a hirtelen fékezést JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT március 29. „EGY CSOKOR VIDÁMSÁG” ­zenés, szerkesztett műsor a KiViSzI előadásában Jegyek elővételben és előadás napján a helyszínen kaphatók. április 3. 14.00 NAGYLÓC KÖZSÉG BEMUTATKOZIK és TAKÁCS MÁTYÁSNÉ GOBELIN KIÁLLÍTÁSA a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervezésében április 5. A Szécsény és Őrhalom közötti útszakasz a nap folyamán már jól járható volt ft'- z k és irányváltoztatást, valamint na­gyobb követési távolságot tartsa­nak a megszokottnál. Busz csúszott árokba Szügy és Nógrádmarcal, Magyarnándor és Cserhátsurány között, Szandavár-alján, valamint Szen­tén is tegnap, személyi sérülés ezeken a helyeken sem történt, az utasokat mentesítő járatok vitték tovább. (Mj.) J 1 koncertje \ SALGÓTARJÁNI IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA március 27. 14.00 PRESSLEY CSOPORT 16.30 NINJUTSU 1 ■ ’I ■■■■■ $ttmm március 27. 18.00 BUJUSTU KAI- harcművészeti edzés A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült További programok www.stkult.info honlapon A szomszédjogok Olvasóink körében is gyakor­ta előforduló jogi probléma mi­lyen lehetősége van a tulajdo­nosnak ahhoz, hogy levágja a kertjébe áthajtó ágakat, mert a szomszédos telek tulajdonosa erre nem hajlandó. Ez esetben az un. szomszéd­jogok egyik megnyilvánulásá- ról van szó. A Polgári Törvény- könyvünk erre lehetőséget biz­tosít megfelelő feltételek esetén: „A tulajdonos a földjére áthulló gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa nem sze­di fel, az áthajtó ágak és átnyú­ló gyökerek levágására nem jo­gosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhí­vás ellenére sem távolítja el”. Tehát az ágakra és az átnyúló gyökerekre a tulajdonosnak van tulajdonjoga. Amennyiben az át­hajtó ágak a rendes használatot gátolják akkor lehetőséget kell adni a tulajdonosnak azok levá­gására. Amennyiben ezt a tulaj­donos nem teszi meg akkor lesz joga - jelen esetben az olvasónk­nak is - az ágak levágására. A leírtakkal összefüggésben célszerű kifejteni a szomszéd­joggal kapcsolatos általános sza­bályokat, hiszen ezen ügyekből sok jogvita keletkezik. A szomszédjog generális sza­bálya az hogy: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan ma­gatartástól, amellyel másokat különösen szomszédait szük­ségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását ve­szélyeztetné”. Ennek a szabálynak az alkal­mazásában általában a helyi vi­szonyokat kell figyelembe ven­ni. Minden olyan magatartás amely a helyi viszonyok vagy a közfelfogás szerint sérelmes az rendszerint jogellenes. A sérel­met szenvedett szomszéd kér­heti az ilyen jellegű cselekmé­nyek megszüntetését, ha ismét­léstől tartani lehet, a jövőre va­ló eltiltást, valamint ha kára ke­letkezett annak megtérítését. Megjegyzendő, hogy a szom­szédjogi szabályok diszpozitív rendelkezéseket tartalmaznak, így a törvény szabályaitól a felek megállapodással eltérhetnek és más jogszabályok, illetve önkor­mányzati rendelet is állapíthat meg eltérő rendelkezéseket. A Polgári Törvénykönyvünk az általános szabályon felül a szomszédok jogviszonyait szá­mos vonatkozásban különös esetkörökben is szabályozza, így a földtámasz jogát, a szom­szédos földre való belépést és használatot, a kerítés jogát, a ti­losban talált állát visszatartásá­nak lehetőségét, a határon álló fa vagy bokor és annak gyümöl­cseihez való jogot vagy a már említett áthajtó ágak és gyöke­rek, illetve az áthajtó ágáról le­szedett gyümölcsökkel kapcso­latos jogot. A legújabb bírói gyakorlat a szomszédjogok szabályait már napjaink egyre gyakrabban elő­forduló problémáira is alkal­mazza. így többek között a környezet- szennyező magatartásokkal szembeni védekezésre. Dr. Rafael Károly ügyvéd Nagycsütörtök napjára... Húsvétkor nyit az emlékház A téli szünet után húsvét­kor nyitja meg kapuit a Tolnay Klári-emlékház. A mohorai gyűjteményben két kiállítás is látható. Mohora. Bállá István bőrész- iparművész páratlan, Magyaror­szágon mindenképpen egyedül­álló gyűjteménye felújított, meg­szépült külsővel várja idén láto­gatóit. Az állandó kiállítás kere­tében látható Tolnay-relikviákon, ruhákon, kosztümökön, színpadi jelmezeken kívül természetesen egyéb programokat is szervez­nek a turisták és a művésznő tisztelői számára. így a március 30-i, szombati, 15 órakor kezdődő „háznyitóra” két kiállítást is berendeznek. Látható lesz Oláh Zoltánná Szera szalma- és csuhéfonó mester „Ünnepeink” című tárlata, amely a népi hagyo­mányokra és eszközökre épülő tárgykészítés rejtelmeibe enged betekintést. A másikat pedig Zug lói Annatiffany festőművész jegy­zi, „Tavasz” címmel. Az alkotókat és műveiket Bata Mihályné ajánlja majd a nagykö­zönség figyelmébe, míg a telepü­lés polgármestere, Fridrich Béla is köszöntőt mond. Az eseményen közreműködik Grényi Aranka népdalénekes. H.H. Nagycsütörtök. A mai nappal elkezdődik a húsvé­ti szent három nap, amelyen Jézus szenvedésére, ke­reszthalálára és feltámadására emlékezünk. Nem­csak emlékezünk, hanem mindhármat elevenen élő dologként ünnepeljük. Jézus szenvedésén és ke­reszthalálán megtört a bűn, megváltotta a világot. Meg kellett történnie, hogy Jézus által megnyíljék az örök élet kapuja mindannyiunk számára. Ezért ünnep a keresztények számára a húsvéti szent há­rom nap, nemcsak ünnep, hanem az ünnepek ün­nepe, a legnagyobb ünnep. Nagycsütörtök napja az Oltáriszentség alapításá­nak napja. Az utolsó vacsorán Jézus kezébe veszi a kenyeret, majd a bort, és tanítványainak adja. Ez az esemény tér vissza minden szentmisében az átvál­toztatáskor. Maga, Jézus bízta ránk a titkot, hogy a Szentlélek erejével felkentje (a pap) a kenyeret és a bort bármikor és bármilyen körülmények között Jé­zus testévé és vérévé változtatja. Gondoljunk a kény­szermunka-táborokban, a gulág hidegén, a recski tá­borban szenvedett papokra, akik egy szem szőlőből és egy kis kenyérbői szentmiseáldozatot mutattak be, örömet, hitet, bátorítást adva az ott raboskodóknak. Az Oltáriszentség Jézus magunkhoz vétele, találko­zás Jézussal, akit magunkhoz veszünk, hogy bennünk kezdje meg működését A húsvéti lakoma, amelyet Jé­zus tanítványaival ünnepel, a zsidó ünnep, a szabadu­lás napja. Azaz öröm. Ezért szólal meg az orgona, a harangok, ezért van a pap fehér színű miseruhá­ban. De ezt az örömet a szenvedés váltja fel, éppen ezért a szentmisé­ben elhallgat az orgona, nincs csen­gő, csak kereplés, az oltárt kifoszt­ják. Nagyböjt időszaka után újra fel­csendül a Dicsőség, és - ahogy min­den szentmisében - ma is Istennek szól, de most Jézus szenvedéséért Értünk lett emberré, értünk szenve­dett, és értünk támad fel. Elhallgat­nak a harangok is. A harangok némasága Jézus halá­lára emlékeztet Csend van mindenhol, nincs csengő és harangszó, csak kereplés, a kalapácsok és a szögek hangja. A csend alkalmat ad arra, hogy elmélkedjünk, hogy átgondoljuk mindazt, ami eddig volt, és előrete­kintsünk arra, ami ezután lesz. A húsvéti csend, a templomban a szentsír mellett égő gyertyák, a kiüre- sített oltár figyelmeztet: valaki volt előttünk, aki értünk adta önmagát, hogy - ha figyelünk szenvedésére, ha­lálára, feltámadására, és ezek üzenetére - a világ jobb, szebb, igazabb lehessen. Amíg Jézus a földön élt, sok jót tett, amerre csak járt - szeretetből - meggyógyítot­ta a betegeket Ha keresem Őt embertársaimban, ke­resztény testvéreimben, a szürke mindennapok so­rán, meghallom húsvét üzenetét, tanítását, és az Ő kö­vetem példáját: a szeretet útját Az utolsó vacsora után Jézust elfogták, majd meg­kezdődött szenvedése. A rá váró kínokat és a kereszt­halált tudta. Tudta, hogy így kell lennie, mert csak így teljesítheti be küldetését. Apostolai elmaradtak tőle, Péter megtagadta, nagypénteken a kereszt lábánál csak Szent János apostol áll - a szeretett tanítvány. Ha mi is jelképesen a kereszt alá állunk Szent János apostol mellé, csodálatos titkoknak lehetünk tanúi. Jézus szenvedéséből erőt meríthetünk mindannyian mindennapi keresztünk elviselésére. Veszelovszki Balázs i

Next

/
Thumbnails
Contents