Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-26 / 70. szám
PROMÓCIÓ Bá tonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Kistérségi Gyerekesély Iroda 3070 Bátonyterenye, Városház út 2. Tel: (32) 353-877 (126-os mellék) E-mail: gyep.batonykisterseg@gmail.com SZÉCHÉNYI TERV A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll..A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is. A tapasztalatok szerint nagyböjtkor több hívő látogat el a templomba. Bátonyterenyén a nagyböjt úgy kezdődik, hogy a templomokat lila színbe „öltöztetik”, mert az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. A katolikus egyház a böjtöléssel kapcsolatos régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kérik a katolikus közösség 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst. A katolikus egyházban az egész időszakban nem hangzik fel a szentmiséken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. Ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, amely Jézus szenvedéstörténetét idézi fel. Ez a szenvedés azt üzeni a hívőknek, hogy soha ne akarjanak a keresztjüktől megszabadulni. Ugyanis mindenkinek van egy „keresztje”, melyet egész életén át vinnie kell. Tóth Márk 5. osztályos tanuló II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola Mit jelent számomra a nagyböjt? Ha az ételből mindig csak annyit vennénk és ennénk, ami szükséges, s az egész életünket jó cselekedetekben töltenénk el, nem lenne semmi szükségünk a böjt segedelmére. De emberi természetünk hanyag, örül az élvezeteknek, s a dolgok könnyebb végét igyekszik megfogni, ezért gondolta ki az Úr, mint gyermekei javán aggódó jó atya, a böjtben lévő gyógyítási eljárást A természetben most folyik a tél és a tavasz közti küzdelem, de már a hó és a jég elmúltak, már új csírák rügyeznek, új virágok fakadnak. A liturgiában is lelki tavasz van, tart még a közöny tele és a bűn sötétsége, de bontakozik az új élet is. A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hívők negyven napos lelki- gyakorlata. Hamvazószerdával kezdőtük, utolsó hete pedig a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. A negyven nap alatt felkészülünk Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére: ez a kiengesztelődés és a lemondás időszaka. Nagyböjt alatt nemcsak testünk, hanem lelkünk is megújul. Fontos, hogy lelkünk felkészüljön: a szentgyónás révén bűneinktől megtisztuljunk, az ima segítse a hitben való elmélyülésünket. Fontos, hogy a liturgia szellemében cselekedjünk, lelkigyakorlatot tartsunk, de ugyanilyen fontos, hogy segítsünk másoknak. Segítsük a környezetünkben lévő szegényeket, időseket, betegeket Számomra még azt is jelenti, hogy bálokat nem rendezünk, de mégis örülünk. Örülünk, mert tudjuk, hogy Jézus Krisztus bűneinkért kereszthalált halt és a harmadik napon feltámadt, felment a mennybe, és most ott ül az Atya jobbján. Számomra mindezt jelenti a nagyböjt. Tuza Tímea Boglárka 5. osztályos tanuló II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola Jó alkalom a megállásra... Február 13-a, azaz hamvazószerda óta a nagyböjt napjait éljük. Itt az alkalmas szent idő, hogy a vétkeink terheit lemosva megtisztítsuk szívünket. Az időszak jó alkalom a megállás- ra, a magunkba mélyedésre. Szeretnénk a szent negyven nap folyamán a Szentlélek segítségével áldozatos lelkű és életű, küldetését hitelesen teljesítő, jobb keresztényekké válni. Az egyház életében is egy új időszak kezdődik. Bár a böjti fegyelem külső formájában megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és kiengesztelődést. Hamvazószerdán magunkra vesszük a múlandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk. Ezt jelenti számomra a nagyböjti idő. Csábi Donna 5. osztályos tanuló II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola Negyven nap A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés időszaka. Középpontban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás áll. Ez fejezi ki az Isten iránti szeretetet. A nagyböjt időtartama 40 nap. Ez a Szentírásban és a keresztény hagyományokban az események jelentőségét jelző szám. Ilyen esemény például, amikor Jézus 40 napig böjtölt a pusztában. De 40 napon böjtölt Mózes is a Sínai-he- gyen, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot és a vízözön is 40 napig tartott. A böjt időszaka a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik, ami az idén február 13- ára esett. All. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tojást és tejterméket. A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a „negyvenelés” volt, amikor a böjtölő csak egyszer evett naponta naplemente után. A nagyböjttel kapcsolatos régi szigorú szabályokon a katolikus egyház enyhített. Szigorú böjtöt csak két napra, hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Régen a hittanulók ekkor készültek fel a keresztségre. Nagyszombat éjjel keresztelték meg őket. Az ókorban csak ezen a napon kereszteltek. A liturgia is más a nagyböjti időszakban. A liturgikus szín a bűnbánatot jelképező lila. A katolikus szentmiséken nem hangzik el két ének: a Dicsőség és az Alleluja. A húsvétva- sárnapot megelőző két szent napon az orgona sem szól a templomokban és nagyszombat napján a harangok is elnémulnak, a népi mondás szerint „Rómába mennek”. Az öröm hangjai a katolikus közösségben Jézus feltámadásának ünnepén, húsvétkor hangzanak fel ismét. Géczi Viktória 5. osztályos tanuló II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola Akit homlokon csókolt Móra... A Hétvezér utca mindig is kedvenceim közé tartozott Gyarmaton. Nem csupán azért, mert itt kerekeztem ki a Nyírjesbe. Gyermek - és ifjúkorom jó részét itt töltöttem: itt lakott kebelbéli jó barátom, Farkas Gábor, Bankó Kornélia - a most kilencvenegy éves Nelli néni - és Farkas András kisebbik fia. Sokat jártam hozzájuk.- Megöregedtem - mondja kis nevetéssel Bankó Kornélia, ahogy némi nehézség árán elhelyezkedik a fotelban, majd elkezd mesélni. - Meséltem már neked, hogy gyerekkoromban találkoztam Móra Ferenccel? Az úgy volt, hogy Csabán (Nelli néni Békéscsabán született - a szerző) egy nagyon különleges iskolába íratott be édesapám. Olasz mintára oktattak, most úgy mondanánk, játszva tanítás folyt ott. Ezt az iskolát többen meglátogatták, akkori nagyságok és nagyon dicsérték a módszert. így történt, hogy egyszer még Móra Ferenc is eljött megnézni minket. Tudtuk, hogy jön, felkészültünk rá, tudod, szép ruha, fényes cipő. Ketten voltunk elsősök, nekünk kellett elmondani a Cinege cipőjét Én az első felét, kis társam a második részt szavalta el. Móra bácsi velünk szemben ült egy karosszékben, hallgatta. Mikor befejeztük, magához húzott, átölelt minket, felültetett a térdére, és megcsókolta a homlokunkat. Látod, nem sokan mondhatják el, hogy homlokon csókolta őket Móra Ferenc!- Amikor végeztem az egyetemen 1946-ban, Nagykállóra helyeztek, ahol szükség volt történelem szakos tanárra. Bandi már ott volt rajztanárként, ott ismerkedtünk össze. Hosszú kérelmezések után kerültünk együtt Balassagyarmatra, mert itt szükség volt mind történelem-, mind rajztanárra. Ám, amikor ide érkeztünk, kiderült, hogy a gimnáziumban még sincs szükség rám. Általános iskolába kerültem, a Bajcsyba, ahol két évig tanítottam. Majd, ahogy szaporodtak az osztályok a gimnáziumban, átvettek, így 1950-től a nyugdíjazásomig a Balassiban dolgoztam.- Nem voltam sem szigorú, sem kiabálós tanár, de nem is kellett annak lenni. Gabival voltam állapotos. Érettségi táján kellett volna születnie. Negyedikes osztályfőnök voltam, de az utolsó időben leadtam az osztályomat Nagy Rezsőnek. A ballagásukra, persze, elmentem, együtt ballagtam velük a Deák Ferenc utca macskakövein. Emlékszem rá, hogy az egyik fiútanítványom ezt mondta: „Tanárnő kérem, tessék vigyázni, nehogy elbotoljon, nehogy itt szülje meg a babát!” Tizennyolc éves fiú ezt mondja a tanárnőjének! De a szeretetet éreztem belőle, a féltést. Nagyon jólesett. Egy másik osztályban csupa Gyarmat környéki fiú járt Elég gyenge képességű osztály volt, a kollégák nem szívesen mentek be hozzájuk. Nekem panaszkodtak a gyerekek emiatt. Vigasztalgattam őket, bátorítottam, biztattam. Mikor édesapám temetése volt, ez az osztály hozott egy koszorút a sírjára.- Milyen volt a tanári iroda hangulata a nagy időkben? Jó volt, tényleg jó. Mindenkinek megvolt a saját egyénisége, amit nem adtunk fól, és mindnyájan megtettünk mindent a gyerekekért. Egymást is segítettük. Tanulószobán, ha valami matematikai vagy mértani feladatban nem tudtam segíteni, hát szóltam a matekos kollégának, aki jött, és elmagyarázta a dolgot. Ilyen csekélységek voltak. Mindnyájan ilyenek voltunk, segítettünk, törődtünk a gyerekekkel. Egymás között, persze voltak vitáink, de ezek szakmai viták voltak, amik el is simultak. Ami megnehezítette az életünket, az a politika. Két alkalommal is behívattak a pártbizottságra. Volt egy diákom, akit nagyon érdekelt a történelem, különösen a török hódoltság kora. Hallott arról, hogy van valamiféle alagút Drégelypalánkon, ami a várral kapcsolódik ösz- sze. Bement oda, hogy anyagot gyűjtsön, milyen állapotban van az az alagút, mi lehetett a célja. Valamelyik rendőr észrevette, és azt hitték, fegyverek vannak ott elrejtve, valami titkos csoport készül valamire. Versényi Gyurka útján rendeltek be, hogy kikérdezzenek. Elmondtam, hogy országos versenyre készül a fiú, amúgy nagyon jó eszű, érdeklődő. így aztán elcsitult az ügy. De az 1956 utáni hittanbeiratások táján is megvádoltak a klerikális reakció támogatásával. Ennek is hatása lett. Nem értem - mondta egyszer Szalkay igazgató -, én minden évben felterjesztelek jutalomra, fizetésemelésre, de a megye soha nem járul hozzá! Nelli néni élete java részét a Balassi Bálint Gimnáziumban töltötte. Tudása legjavát adta több száz tanítványának, akik szerették, tisztelték őt. Állami elismerésben sosem részesült. Nem is várta el, hiszen a pedagógus nem oklevelekért és plecsnikért pedagógus. Sőt, ezek nélkül biztosan igazabb pedagógus. Mint Nelli néni... , Sztranyovszky Béla Az emlékezés virágai szavakban Sokunk számára szinte természetes, hogy látjuk a körülöttünk lévő világot a maga pompázó színeivel. Ezért talán nem is figyelünk oda kellőképpen egyik legfontosabb érzékszervünkre, a szemünkre. Csak akkor tudjuk igazán értékelni, megbecsülni a szakorvos munkáját, amikor baj van. Ilyenkor minden apró mozdulaton, beavatkozáson múlik, hogy visszanyerjük-e teljesen látásunkat vagy sem. De a beteg és az orvos együttműködésének nélkülözhetetlen előfeltétele a bizalom. Dr. Bállá László szemész főorvos iránti rokonszenvünk nemcsak hivatás-szeretetéből, mindenkori segítőkészségéből fakadt Szakmai felkészültségéről is meggyőződhettünk valamennyien a hosszú évek során. így hiányát nagyon sokan érezzük majd. „Az ég kékjén fennakadt egy reménysugár” - nekem e gondolat jutott eszembe a fájó hír kapcsán. A beteg test fölött győzött a halál, ám az örökkévalóságba készülő lelket soha le nem győzheti. Egy igaz emberrel kevesebben vagyunk a földön, de egyel többen vigyázzák utunkat fentről. Most a nagyböjti időben szívünkben még jobban úrrá lett a szomorúság. Főorvos úr bizonyára nem ezt kívánja tőlünk. A harangok keserűen zúgnak, de közel van már a Feltámadás - mintha tőle hallanánk a vigasztaló szavakat Böjtölni a szavak megválogatásával, jócselekedetekkel is lehet Bállá László szemész példakép volt nekünk ebben. Mikor már nem tudtak, nem tudtunk rajta segíteni, még akkor is azon volt, hogy másokat gyógyítson. És ehhez az égiek hosszú időt engedtek neki... Az emlékezés perceiben tágra nyitott szemekkel nézünk a messzeségbe. Immáron a szemészeti diagnózis elmarad, azonban a felhők fátyla alatt tiszta lelkiismerettel tisztulhat a látásunk is. Egy pici fény is elég ahhoz, hogy saját vakságunkat legyőzve észrevegyük mások magányát, szeretetéhségét, szenvedését. így ezzel is adózhatunk az elhunyt emlékének. Könnyes szemmel vegyünk búcsút és a halk szavú orvosért esti harangszónál mondjunk majd csendben el olykor egy- egy imát! Tisztelettel: Farkas Erzsébet
