Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-25 / 69. szám

NOGRÄDIWTäWi» 2013. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ Virágvasárnapi ^^torkaszentelés Salgótarján. A nagyhét kezdetén a hagyomá­nyos barkaszenteléssel és az ünnepi bevonulás­sal emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására, a szentmisén elhangzó passióval pedig Jézus szenvedésére és kereszthalálára. A nagyhét szent három napján az Oltáriszentség és a pap­ság megalapítását (Nagycsütörtök), Jézus ke­reszthalálát (Nagypéntek), majd feltámadását (Húsvétéjjeli vigília) ünnepli az egyház. Felvé­telünk a zagyvapálfalvai templomban készült, ahol Mihoc Valérián atya mutatta be a virágva­sárnapi szentmisét. Veszelovszky Balázs „Keresztúton követünk...” Salgótarján. Immár nyolcadik alkalommal jár­tak keresztutat a salgótarjáni hívek a virágvasár­nap előtti szombaton a város feletti Szent Imre-he- gyen. A keresztutat Varga András atya, Salgótar­ján plébánosa vezetésével az egyházközségek kö­zösen imádkozták. Részt vett rajta Kovács András és Mihoc Valérián káplán atya, és Gyurkó Géza zagyvapálfalvai plébániavezető diakónus atya is. Valamennyien, kicsik és nagyok saját szándékuk­ra ajánlották fel az imádságot. Az idei keresztút- járás különlegessége volt, hogy a stációképeket a fiatalok élőképben jelenítették meg, mert a kápol- nácskák domborműveit restaurálják. A város felet­ti Kálváriát Obrincsák Ernő tervezte, a dombor­műveket Bóna Kovács Károly készítette, és éppen 70 éve, 1943 nyarán szentelték fel. V.B. „Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló fel­hőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük ” Mikszáth Kálmán Buják. Palócfóld kellős közepé­ben, Bujákon töltötte immáron ötödik tréninghétvégéjét a közel­múltban a budapesti Jlencida Népművészeti Egyesület. A Hencida Táncegyüttes - amely az eg^ffcülét óvó karjai között lépdel a népművészet kövicses útjain - egyetemistákból és főis­kolásokból, keresztény nézete­ket magáénak valló fiatalokból áll. Célja, hogy táncosai minél lknélyeí>& betekintést _______ nek a magyar népi hagyomá­nyokba, és amennyiben lehetsé­ges, azokat minél közvetlenebb módon tudják megtapasztalni. Úgy gondolják, ehhez az egyik legmegfelelőbb módszernek bi­zonyul, ha nem csupán olvasnak róla, hanem a „tiszta forráshoz” eljutva közvetlenül ismerik meg az adott tájegység sajátosságait. A Hencida Táncegyüttes ez évben a rimóci táncokkal fog­lalkozik, így érkezett az ötlet, hogy az Nemzeti Családügyi és Szociálpolitikai Intézet által ki­írt pályázat keretei között tré­ninghétvégéjük színhelye Bu­ják, e Rimóchoz igen közel eső falu legyen. Rövid, de mégis tartalmas hosszúhétvége alatt sok prog­ramban vettek részt, amely nagffcUn köszönhető a helybéli­ek nyitottságának és vendég­szeretetének. E közvetlenség­nek köszönhetően a csoport tagjainak lehetősége nyílt tehe­net fejni, továbbá szállásadójuk, Mikudina Erzsébet közbenjárá­sával a közeli, Borbála Vadász­ház lakói számára egy rövid táncházat is tartottak. Alkal­muk volt megtekinteni a falu­múzeumot, ahol a temérdek mennyiségű, eredeti bujáki népviselet mellett „mindenki Piroska nénije” tartott kiselő­adást a helyi hagyományokról, szokásokról. Fény derült arra, miért kurtább a szoknya, dísze­sebb a ruházat a régió többi fal vához képest, hogyan ülték a la­kodalmakat a helyiek, mit volt szabad, s mit tilos viselni az adott életkornak, társadalmi státusffaTr Tíregftítfelően. A Bujá­ki Hagyományőrző Szálláshe­lyen pedig, amely otthont adott a csapatnak e négy napra, Pi­roska néni és Erzsi néni min­dennapos segítői voltak ottlétük gördülékenyebbé tételében, amelyet az egyesület ezúton is köszön nekik. Aktív tánc, aktív szellemi részvétel,, új.kulturális ismere- tekelsajátítása jellemezte a Bu­jákon eltöltött időt. Ángyom, po­hos, búkor, fékető... A teljesség igénye nélkül csupán néhány olyan, a helybéliek által jól is­mert szó, amelyekkel a résztve­vők tárháza is gazdagabb lett. HIRDETÉS Hogyan lehet hatni az ifjúságra? Salgótarján. A Salgótarjáni If­júsági Információs és Tanácsadó Iroda (SITI) adott helyet a közel­múltban a Pressley Ridge Ma­gyarország Alapítvány által szer­vezett drogprevenciós műhely­nek. Az európai uniós forrásból megvalósuló tréning egy nyolc alkalomból álló sorozat része. Ebben általános- és középisko­lás tanárok vesznek részt kiegé­szülve a SITI munkatársaival, a diákotthon nevelőivel és a Gyermekvédelmi Központ csa­ládgondozóival, hogy kellő infor­mációt kapjanak a mai helyzet­ről országosan és városi szinten. Szentimai Judit, projektvezető köszöntötte a részvevőket, majd Fehér Beáta, addiktológiai kon­zultáns és pszichopedagógus szakember vette át a szót, és kezdte el az oktatást, aki 22 éve foglalkozik a témával. A szerve­zők szerint ezek az alkalmak egy drogalternatíva program alapjait tehetik le: hogyan lehet hatni az ifjúságra, hogy változ­tasson; hogyan lehet motiválni, hogy más problémamegoldást találjon; hogyan lehet észreven­ni a jeleket, valamint milyen se­gítséget lehet az érintetteknek adni. Az első alkalommal legin­kább a drogokról volt szó, a ká­bítószerek típusairól, hatásairól, és fi leginkább megjelenő sze­rekről beszélgettek. A képzés in­teraktív módon, mindenkit be­vonva történt, a résztvevők így megoszthatták tapasztalataikat, feltehették kérdéseiket. Fehér Beáta beszámolt azon tapaszta­latairól, amelyeket az eddigi években szerzett számos prog­ramban való részvételekor, illet­ve egyéni tanácsadásokból. i 4 I te 2 ) Fiatalok Palócországban Hl .- -5 — ~

Next

/
Thumbnails
Contents