Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-23 / 68. szám
NÓGRÁDIT ItfrVo 2013. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Földregisztráció: még egy hét áll rendelkezésre A földhasználati bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók megyénkben is sokakat érintenek. Erre vonatkozó kérdéseinkkel kerestük meg a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalát. Az alábbiakban Juhászné Tóth Éva hivatal- vezető válaszait olvashatják. Nógrád megye.- Mi a zártkert? A családi házakkal azonos telkeken lévő, a házak mellett található termőföldeket (konyhakert, virágoskert, stb.) is nyilvántartásba kell venni?- A zártkert a község külterületének számító, abból kertszerűen kialakított kisparcellás területek, melyeket korábban nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeknek jelöltek ki. A zártkert fogalma az 1950-es években jelent meg a magyar kormányrendeletekben, de tudatos kialakításuk csak később 1967. után kezdődött el. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A föld- használati nyilvántartás tárgya a termőföld, valamint a mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, ide nem értve az erdő művelési ágú területet. Termőföld: a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az inn gatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Mivel az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályok alapján a belterületi fekvésű egy hektár, vagy annál kisebb területű földrészletet - függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, e földrészletek nem minősülnek mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek, így azok használatát nem kell a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni (például: konyhákért, virágoskert). A fentiek alapján annak eldöntéséhez, hogy mely földrészletek használatát kell a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni az ingatlan-nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.- Ki mentesülhet a regisztráció kötelezettsége és az eljárási díj (6.000, illetve 12.000 Ft) megfizetése alól?- Általános szabály, hogy a földhasználónak a használat megkezdésétől számított 30 napon belül kell a föld használatát bejelenteni a hivatalhoz az erre szolgáló bejelentési adatlap kitöltéséHIRDETÉS vei. (letölthető a www.foldhivatal.hu honlapról) A törvény - a földhasználati bejelentésnek egy hektár vagy ennél kisebb földhasználatra történő kiterjesztésével - jelenleg nem kezeli azt az esetet, ha - adott esetben - már évekkel korábban megkezdődött az egy hektárnál kisebb földterület használata. S így a bejelentési kötelezettség kezdő időpontja kérdéses. Törvénymódosítás keretében szabályozandó egy konkrét véghatárnap (2013. április 30.) meghatározásával a bejelentési kötelezettség, ha a használat 2013. január 1-jétől visz- szafelé számítva 30 napnál régebben megkezdődött. E szabályozásbeli hiányosság miatt azonban senkit hátrány nem érhet, így ezen esetekben a föld- használati bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a földhasználati bírság alkalmazására nem fog sor kerülni. A földhasználati bejelentés a hatályos rendelkezések alapján 6000, illetve 12.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett történhet. Az Országgyűlés által 2013. február 18-án elfogadott módosító törvény alapján a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos minden eljárás 2013. január l-jé- vel visszamenőleg díj-, és illetékmentes eljárás lesz. A módosítás alapján az eddig befizetett díjakat a jogosultak részére vissza fogjuk utalni. A belterületi fekvésű, egy hektár alatti területekre - amit sokan tévesen „kiskerteknek” neveznek - ez a jogszabály eddig sem vonatkozott, s ezután sem fog, tehát nem kell utánuk 6000 forintos regisztrációs díjat fizetni. Az erdő művelési ágú területek kivételével minden termőföld használatát be kell jelenteni, ha a földterület az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület művelési ágban vagy halastóként van nyilvántartva. A bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak legyenek. A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos jogszabályok tervezett módosítása szerint a földhasználati bejelentési kötelezettség nem terjed ki a zártkerti ingatlan tulajdonosára, ha a zártkerti fhgatlant maga a tulajdonos használja, vagyis ilyen esetben a tulajdonosnak a saját föld- használatát nem kell bejelenteni.- Mi a célja az egy hektárnál kisebb földterületek nyilvántartásának? Adódott korábban probléma abból, hogy ezeket a földeket nem tartották nyilván?Egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a nyilvántartás rendszere ennek az új szabályo zásnak köszönhetően?- A bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak és teljeskörűek legyenek, hogy ki lehessen egyértelműen mutatni, miszerint egy személy, illetve gazdálkodó szervezet az országban mekkora területet használ, és milyen jogcímen. Az azonosító adatok bejelentésének a kötelezettsége szintén az átláthatóságot szolgálja. A kötelező bejelentések a földhasználati nyilvántartás országos személyi adatbázisa létrehozásának, illetve a 2013. július l-jét követően a földhasználati nyilvántartásból igényelhető új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő szolgáltatásának lehetőségét készíti elő. A föld- használati nyilvántartás jelenleg ugyanis decentralizáltan működik, ami azt jelenti, hogy a földhasználók adatait és a használatra vonatkozó adatokat járási földhivatalonként önálló adatbázisban tartják nyilván. Az azonosító adatok, valamint a már meglévő és a földhasználók személyére vonatkozó adatok megléte a földhasználókat országosan azonos módon egyértelműen azonosíthatóvá teszi, ami alapja lesz a központi adatbázis létrehozásának. A földhasználati nyilvántartás központi adatbázisából a nyilvántartás személyi azonosító alapján lesz majd elkészíthető és kiállítható 2013. július Fjével a földhasználati összesítő. Ez utóbbi a földhasználó által az ország egész területén használt egyes földterületek területét és aranykorona értékét tartalmazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve országosan összesítve, megjelölve a használt földterületek fekvése szerint illetékes földhivatalokat is. Az eddigi tapasztalataink alapján sok esetben a tulajdonosok, illetve földhasználók a földhasználati bejelentési adatlap helyett az azonosító adatokat jelentik be, amely rendkívül megnehezíti a munkánkat és megnöveli az ügyintézési határidőt. Tájékoztatásul néhány fontos információ ezzel kapcsolatban: Azonosító adatok: magánszemélyek esetében: az állampolgárság és a személyi azonosító (személyi szám); gazdálkodó szervezetek esetében: a statisztikai azonosító (törzsszám). Az azonosító adatok bejelentésére kötelezett: a 2012. december 31-ig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett föld- használó. A bejelentési kötelezettség határideje: 2013. február Fjétől 2013. március 30-ig tart. A bejelentés módja: az „azonosító adatközlési adatlap” formanyomtatvány kitöltése, (letöltés: www.foldhivatalok.hu) Az adatlaphoz csatolni kell magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazóló hatósági igazolványt (lakcímkártya), gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is. A bejelentés díjmentes eljárás keretében tehető meg. A földhasználónak az adatközlési adatlapot a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a földhasználó több járási földhivatal illetékességi területéhez tartozó termőföldet használ, úgy a bejelentését kizárólag egy földhivatal felé kell megtennie azzal, hogy az adatlapon fel kell tüntetnie azoknak a településeknek a nevét, amelyeken a nyilvántartásba vett föld- használatával érintett földrészletek vannak. Ez esetben az a járási földhivatal, amelyikhez a földhasználó benyújtja az azonosító adatközlési adatlapot, az adatlapon feltüntetett települések alapján intézkedik a többi érintett földhivatal felé, hogy azok is nyilvántartásba vegyék a földhasználó azonosító adatait.- Milyen következményekkel jár, ha valaki nem teljesíti a bejelentési kötelezettséget a határidő lejárta előtt?- A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti Ak értékének ezerszeres szorzata , de nem lehet kevesebb 10000 forintnál. A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság- határidő megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. Ha a föld- használó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni. Fontos megjegyezni hogy akkor is a tulajdonos (haszonélvező) a termőföld bejelentésre kötelezett használója amennyiben a termőföldön tényleges földhasználatot nem folytat.- Hány személyt, hány családot érint az új szabályozás miatti bejelentési kötelezettség Nógrád megyében? Az év eleje óta eddig mennyi új földterületet regisztráltak az új szabályozással összefüggésben megyénkben?- Azt hogy mennyi családot, illetve személyt érint a bejelentési kötelezettség még megbecsülni sem lehet. Annyi bizonyos, hogy a megyében eddig összesen mintegy 34000 földrészletet érintően nem történt meg a föld- használati bejelentés, melynek döntő hányada zártkerti és egy ha alatti ingatlan. Az év elejétől eddig bejelentett ingatlanok száma néhány ezerre tehető, melyek döntő többsége zártkerti ingatlan. Mit üzen az utókornak? Az 1919. március 21-én kikiáltott tanácsköztársaság évfordulójára emlékezett a Magyar Kommunista Munkáspárt salgótarjáni szervezete. A megemlékezők a megyeszékhely központjában álló, a Tar István alkotta „Fegyvert fogó munkás” szobránál helyezték el koszorúikat. Salgótarján. Nagy Attila, a Magyar Kommunista Munkáspárt salgótarjáni szervezetének elnöke elsőként azt emelte ki, hogy az ókori rómaiaknál a március a tavasz jelképe és az újrakezdés szimbóluma volt. Március 21. ata- nácsköztársaság évfordulója, s ennek az apropóján gyűltek össze emlékezni, s ünnepelni. Az elnök hallgatóságának azt a kérdést is feltette, hogy vajon ez mit is üzen ma az utókornak? Véleménye szerint: a tanácsköztársaság az összefogást, az egymás megerősítését, a demokráciát, a dolgozó nép uralmát és hatalmát jelenti. Nagy Attila szomorúan állapította meg, hogy manapság a köztársaság, a kis számú jólétben élők hatalmát jelentik. - 1919-ben a forradalom - hacsak 133 napra is -, de munkás- és paraszthatalmat teremtett az országban. Ingyenes oktatást, széles tömegeknek elérhető egészségügyet, megadta a munka tisztességét, növelte a munkahelyek számát, s ezek jellemezték az akkori hónapokat. Később a kommunizmusban a szegény gyermekek ingyen nyaralhattak a Balatonnál.- Sajnos manapság oda jutottunk, hogy gyermekeink 70-80 százaléka szegénységben él, s egyáltalán nem jut el nyaralni. Ugyanis a pénz hatalma nem engedi meg nekik - hangsúlyozta Nagy Attila. Ezt követően az elnök ismételten felhívta a figyelmet a fegyvert fogó munkást ábrázoló alkotás megvédésére, amely azoknak állít emléket, akik fegyverrel védték meg a hazát az idegen hatalmak katonai betörése ellen. Ezen felül reményét fejezte ki, hogy megáll a Salgótarjánra jellemző, a munkásoknak egykor megélhetést biztosító gyárépületek bontása. « v * « I » 9 9
