Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-20 / 65. szám

Két évente pusztíthat egy-egy „Katrina”

A globális felmelegedés hatására megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt - állapították meg kutatók.

Koppenhága. Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést, a koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársai azonban kínai és amerikai kollégáikkal most először készítettek elolyan hosszúidősza- kot felölelő statisztikái mődeíítjamely

a különböző vízfelszíni hőmérsékletek mellett figyelembe vette a levegő felmelegedését is. Vizsgálataik során abból indultak ki, hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.

A Katrina hurrikán 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli partvidékére: a természeti csapás több ezer ember életét követelte, és tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal felmérése alapján legkevesebb 108 milliárd dolláros anyagi kárral járt.

A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztítóbb elemének tartott viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti változások tükrében egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt óceánból keletkező,

S

rmálisnál sokszorta maMsabb vi- uílámó“kat a forgószél hajtja a par- ..........tn. ...........................

to

k felé, és méretükből pontosabban lehet következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél sebességéből. Szakértők szerint a Katrina által 2005- ben okozott pusztítás jelentős részét a partokat elemi erővel ostorozó viharhullámok vitték végbe.

A különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában vázoltak fel, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fok- kal emelkedik a század végéig, akkor a Katrina-erejű, szélsőséges hurrikánok száma megkétszereződik, ám gyakoriságuk a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan növekedhet.

Számításuk szerint ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz, akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban, ha pedig a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor a rettenetes erejű szélviharok száma megtízszereződhet.- Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére - idézte a ScienceDaily nevű tudományos hírportál Áslak Grinstedet, a Niels Bohr Intézet kutatóját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés hatására az óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog, ami csak fokozhatja a ciklonok - közelebbről a viharhullámok - pusztító hatását.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületé (1PCC) által korábban ismertetett számítógépes adatok alapján a globális hőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig.

Genetikailag tisztázott „viszonyok"

A jegesmedve módfelett homogén faj, és nincs bizonyíték arra, hogy a barnamedvétől származna - derítették ki genetikai elemzéssel a Kaliforniai Egyetem kutatói, fenekestől felforgatva a szoros rokonságban álló két faj evolúciós történetéről szóló elképzeléseket.

Washington. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a múltban történt kereszteződés eredményeként valamennyi jegesmedvében vannak olyan gének, amelyek barnamedvéktől származnak. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közzétett tanulmány szerint a két faj közötti génkeveredés csak egy elzárt közösségre igaz, és nem a teljes jegesmedve-populációra, a- melyben nincsenek barnamedvegének. Egy bizonyos alaszkai barnamedve-közösségben ugyanis bizonyítékokat találtak arra, hogy a populáció példányai éppen hogy fordítva, a jegesmedvétől örököltek géneket.

A félreértés középpontjában az a barnamedve-népesség áll, amely az alaszkai ABC-(Admira- litás, Baranof, Chicagof)- szigeteken él. Ezek a kinézetükben és magatartásukban genetikailag hasonlóak a jegesmedvékhez. A populáció tagjai genetikailag valóban különösek és régóta ellentmondásos a megítélésük a jegesmedvékhez való rokonságukat illetően.- Most azonban meg tudjuk a kapcsolatot magyarázni, és ez nagyon egyszerű történet - hangsúlyozta Beth Saphiro, a Kaliforniai Egyetem fejlődésbiológiai és ökológia professzora, a tanulmány társszerzője. Ő és kollégái

hét jegesmedve, egy ABC- szigeteken élő barnamedve, egy, az Alaszkai-félszigeten élő barnamedve és egy feketemedve génállományát elemezték, illetve vetették össze.

Az ABC-szigeteken élő barnamedvék körében végzett első genetikai elemzés, amely a mitokondriális DNS-t vizsgálta, azt mutatta ki, hogy a szóban forgó barnamedvék anyaági örökítőanyaga jobban egyezik a jegesmedvékével, mint más barnamedvékével - ezért vélték akkor úgy a tudósok, hogy az ABC- szigeteken élő barnamedvék lehetnek a mai jegesmedvék ősei. Az új genetikai tanulmány ellenben a sejtmagban lévő kromoszómák DNS-ét - anya- és apaági örökítőanyagát - elemezte. A kutatók most bizonyítékot találtak

arra, hogy az ABC-szígeteki barnamedve x kromoszómáinak mintegy 6,5 százaléka a jegesmedvétől ered, és utóbbiakból származik a teljes genomjuk mintegy egy százaléka. Az ABC- szigeteki barnamedvéknek több közös DNS-ük van a nőstény jegesmedvékkel. Arra viszont nem találtak bizonyítékot a szakemberek, hogy a barnamedvék génjei jelen lennének a jegesmedvékben.

A szakemberek szerint az Utolsó jégkorszak végén az Alaszka déli részén húzódó szigeteken jegesmedvék rekedtek. A nőstény jegesmedvék párzottak az Alaszkai-félszigetről a szigetekre úszó hím barnamedvével, és az ottani jegesmedve-populáció fokozatosan átalakult barnamedve-népességé.

í Több száz (linótojás

1 Több száz dinoszaurusz- | tojás-maradványt tártak ! fel Spanyolország észak- | keleti részében kutatók,

! köztük négy olyan fajtát ; is, anülyet korábban még ! nem találtak a térségben.

| A tojásokat valószínűleg ! növényevő szauropodák ; hagyták hátra sok tízmü- 1 hó évvel ezelőtt.

! Ueida. A tojásfosszíliákra, hé! jakra és fészekmaradványok- ! ra a Lleida tartománybeli Coll ; de Nargó-i geológiai formáció I rétegeiben bukkantak. A kuta- 1 tók közlése szerint a térséget a ! késő krétakorban mocsár borí- I tóttá. A feltárásokat végző cso- ; port vezetője, Albert Garda \ Sellés, a Katalán Palaentológiai ! Intézet munkatársa elmondta,

! hogy a mostani ásatásokat 1 megelőzően csupán egyféle ; dinoszaurusztojásokat, a Me- ! galoolithus siruguei-éit fedez- ! ték fel a körzetben, a legújabb ! leletek között azonban négy | új fajtát is találtak. A tudósok ; - akinek a tanulmányát a 1 LiveScience tudományos por- 1 tál ismertette - úgy vélik,

! hogy a Coll de Nargó-i körzet ; az egyik legfontosabb fészek- ; rakó hely lehetett az őshüllők I számára a mai Európa terüle- 1 tén mintegy 71-67 millió év- ! vei ezelőtt.

! Ősi napóralap

| A világ egyik legősibb,

1 több mint háromezer ; éves egyiptomi napóra- ! lapját tárták fel a Bázeli ; Egyetem régészei a felső- ! egyiptomi Királyok völ- | gyében.

i LUXOT. A jelentős leletre sírok ! bejáratának a megtisztításakor ! bukkantak rá a szakemberek ; idei ásatásaik során. A napóra- ; lap mészkőből készült, amely- ! re fekete félkört rajzoltak. Ezt 1 15 foknyi különbségekkel 12 ! részre osztották. A körülbelül ; 16 centiméter hosszú, vízszin- ! tes alapvonal közepén lévő ! lyukba lehet behelyezni egy fa- ! vagy fémpálcát, amely ámyé- ' kot vetve mutatja az időt A 12 ; rész közepén lévő kicsiny pon- ; tok a még pontosabb időmérést ! teszik lehetővé - olvasható a ! ScienceDaily tudományos hír- ] portálon.

; A napóralapot a Kr.e. 13. szá- 1 zadban használt kőkunyhók ! körzetében találták. A kezdet- ! leges épületekben azok az em- | berek éltek, akik a térségbeli ; sírok építésénél dolgoztak. A ! napórával valószínűleg mun- ! kaidejüket mérték. A nap járá- ! sának felosztása órákra azon- ; ban fontos szerepet játszott az j egyiptomi alvilági kalauzok- ! ban is, amelyeket a királyi sí- ! rok falaira rajzoltak fel.

í „Porfogó” az onta

; Peking. Megállapodott a pe- ! ! kingi önkormányzat egy olasz ! céggel, hogy a szálló por kiszű- ; résére is alkalmas eszközt vá- ; sárol, amelynek kipróbálására 1 elsőként a fővárosi önkor- 1 mányzati dolgozók kapnak le- í hetőséget Az MTI beszámoló- ; ja szerint az orrlyukba helyez- ; hető páros filtert arra fejlesz- tették ki, hogy megszűrje a ! port, a pollent és a poratkákat.

! Kiszűri az emberi szervezetre ; különösen káros 2,5 mikron [ átmérőjű finom port is.

I 2

V

T

\

\

♦

!

I