Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-02 / 52. szám
EVANGÉLIKUS ELET épült, hogy 20-ig Aug. 1820. Lovich Ádám, Besztertzei Superintended, idősb Geduiy János Senior, és ennek fija Ifi. Geduiy János akkor Sámsonházi prédikátorok által, nagy számmal egybe gyülekezett Uraságok jelenlétében, mindenek megelégedve hallván a tanításokat, felszenteltetett ” (lapujtő, 31.hely- ség) A templom eredeti állapotban maradt fenn, csupán állagmegóvást végeztek rajta több ízben. A templomhoz tartozó harangláb 3 bronzharangnak ad otthont, a kisharangra az alábbi verset vésték: „Az égen át, légen át, ha száll a szavad, hirdesd a hit, remény, szeretet nyomán áldás fakad. ” Ezt az áldást kérjük szüntelen a karancslapujtői kis evangélikus közösségre is. Cseh Ferencné Karancslapujtő A hit, remény, szeretet nyomán áldás fakad A karancslapujtői evangélikus- ság története akkor kezdődött, amikor Besztercebányáról és környékéről 1760-ban több evangélikus vallású család költözött a községbe. Ezek az ide költözött családok alapították meg Lapujtőn az evangélikus egyházközösséget, s építették meg a templomot is. A községben az evangélikusok száma az 1870 évi népszámlálástól számítva átlagosan az összlakosság 10 %-át tette ki. Okolicsányi József A Nógrádi Ágostom Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája című művében ezt írja: „Az elnyomás gyászos idején az akkor még lutheránus bocsári Mocsáry család tartott fenn Lapujtőn udvari egyházat. Mocsáry Pál papja: 1760-tól Farkas György, 1783-1784 között Gazy Mihály volt. A Mocsáry család áttérvén a katolikus vallásra, megszűnt az eklézsia, s pap nélkül maradt Lapujtő.” A lapujtői gyülekezet sosem volt önálló egyházközség. Kezdetben a sámsonházai, majd a lucfalvai, 1920-tól jelenleg is a salgótarjáni anyaegyházközséghez tartozik. A lelkész munkáját levitakán- tortanítók segítették. A levitakántor hittanórát, bibliaórát tarthatott, a vasárnapi istentiszteleteken szolgálhatott, temethetett, keresztelhetett. A levitakántorok működésének megszűnése után minden hónapban egy alkalommal az anyaegyház lelkésze tart istentiszteletet és űrvacsoraosztást. Egyéb egyházi rendezvényeken a salgótarjáni gyülekezetben vesznek részt a helybeli evangélikus hívek. A karancslapujtői templom alapkövét 1819. március 30-án rakták le és 1820. augusztus 20-án szentelték fel. A templom egyha- jós, torony nélküli, klasszicista stílusú épület. A község közepén álló templomdomb északi oldalán, Lapujtő Komárom nevű falurészében épült. A templom egy kisebb méretű terem, mely félkörívben végződik. A lapos mennyezetű, fehérre meszelt falával, 2-2 kis oldalablakával, egyszerű, oszlopos, klasszicista oltárával, henger alakú, falazott szószékével típusa a XIX. század elején épült evangélikus templomoknak. A kazettás mellvédő karzat csak 1870 után készült A szentélyt hatszögű agyagkő burkolólapból képzett padló borítja. A szentély falain latin nyelvű, a templom alapkő letételével és félszentelésével kapcsolatos feliratok olvashatók. A templom építésében jelentős szerepe volt Szon- tágh István Lapujtői birtokos nemesnek, ki maga is evangélikus vallású volt. A126 evangélikus lakos példás összefogásával egy év alatt épült fel a templom. A lapujtői evangélikus templom A karancslapujtői gyülekezet építéséről és felszenteléséről Mocsáry Antal az alábbiakat írja Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmer- tetése című művében: „Ezen hegynek éjszaki oldalán nem régiben épült egy kis Evangelimm templom: 126 Ev. lélek van itten. Ezen kis templom fundamentuma első kövét Mart 30-kán 1819. tették le, és egy esztendőnek elforgása alatt, a szomszédEvang. Uraknak bőkezűségek, és az Evang. lakosoknak szorgalmatos munkásságok által úgy felit karancslapujtői templom és harangláb Bűnbánattal az Úr oltárához ! „Vizsgálja meg azért az eni- 1 bér önmagát és úgy egyék ab- ; ból a kenyérből és úgy igyék ; abból a pohárból. Mert aki úgy ; eszik és iszik, hogy nem becsü- I li meg az Úrnak testét, ítéletet ! eszik és iszik önmagának.” ; (1 Kor 11, 28-29) ; Ez az ige az úrvacsorái oltár- ! hoz készülő embert óva inti két ! szélsőségtől: attól, hogy szám- ! adás nélkül, puszta szokásból ; vegyen úrvacsorát és attól, hogy ; azt gondolja, hogy a bűnbocsá- ; nat vagy egyenesen Krisztus je- ! lenléte az úrvacsorában az ő I gyötrő sírásban tanúsított maga- ; viseletének függvénye, arány- ; párja. Szükséges az önvizsgálat, ; de feltétlen a tény, Krisztus jelenléte. Próbálja meg magát az ember! Magát! Mások ítélgetése könnyű és gyakori. Csinos tanulmányt lehetne írni arról, hogy mennyire ismerik az emberek egymás bűneit, a városi és a falusi ember visszásságait és viszont, a szegény a gazdagok telhetetlen ségét és a gazdag a szegények tehetetlenségét, a tanult az egyszerűek botrányos bűneit, az egyszerű a tanultak rafinált, nagystílű bűneit. Itt a magam bűnét kell megvizsgálni Isten előtt. Az igaz bűnbánatból fakadó méltatlanság érzése az Űr asztalához járulás egyetlen méltó köntöse. A lelkiismeret vizsgálata kelléke, de nem kiérdemlé- se, útja, de nem ellenszolgáltatása a bűnbocsánat ajándékának. ! A bűnbocsánat Isten szabad sze- ! retete, kegyelme, ajándéka. Fo- ! gadja hát az ember aggodalom ; nélkül Isten bűnbocsánatát! Az j úrvacsora szentségében valami ! tőlünk független történik, valaki ! rajtunk felül álló akarattal cse- j lekszik, nem képzelgésünknek ; hangulata, de valóságának hatal- ; ma, Krisztus van jelen. Ezért le- ! hét hitvallásos tanításunk sze- ! rint és Pál leírása szerint az úr- j vacsoravétel ítélet is az ember ; számára. Szállj mélyebbre a bűn- ; bánatban és borús bánatodra tel- ! jes, feltétlen, boldog szabadulás ! felel. ; Lehoczky Endre j lelkész, Sámsonháza \ HIRDETÉS TEDD TELJESSE A MOSOLYT! TECHNIKAI SZÁM; 0035 Magyarországi Evangélikus Egyház ADOD CIVIL 1 % - A MELLETT RENDELKEZHETSZ AZ EGYHÁZI 1%-ROL IS teljesmosoty.hu 1 ANYAÓVÓKBAN 1 ISKOLÁKBAN SZERETET! OTTHONOKBAN í ről másképpen Évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra szánt élelmiszer veszik kárba világszerte, ami az összes megtermelt élelmiszer egyharma- da. E veszteség legnagyobb része pazarlásból ered. Eközben jelenleg 1 milliárd ember éhezik a világon. Ez a két adat szemléletesen mutatja, hogy hova vezet az a fogyasztói gondolkodás, ami kultúránk meghatározó része lett. Amíg a világ gazdag országainak - köztük Magyarországnak is - a lakosai egyre több és több vagyont és ezzel együtt felesleget is halmoznak fel, addig a világ szegény részein emberek százmilliói éheznek azért, mert a gazdag országok az ő földjeiket, természeti kincseiket, és munkaerejüket kihasználva növelik a saját gazdagságukat. De nem csak világszinten, hanem hazánkban is tapasztalhatjuk a fogyasztói gondolkodás káros következményeit: az olcsóbb élelmiszereket akár a világ másik végéről is behozzuk Magyarországra, ahelyett, hogy itthon termelnénk meg azokat. Mindez annak a hazugságnak a következménye, miszerint akkor leszünk boldogok, ha minél több vagyonunk van, és mindig új és új dolgokat tudunk venni magunknak. Az egész fogyasztói gondolkodás arra a hazugságra épül, hogy a bennünk lévő ürességet, ami miatt folyamatosan úgy érezzük, hogy valami még hiányzik az életünkből, be tudjuk tölteni anyagi dolgok megszerzésével: egy új ruha, egy új autó vagy akár a legújabb mosópor megvásárlásával. Minden reklám ezt sugallja nekünk. De az ember bármennyi vagyont szerezhet, és bármilyen gazdagságra tehet is szert, ezt a benne lévő ürességet sohasem fogja tudni betölteni új dolgok megvásárlásával. Ezt az ürességet egyedül Isten szeretete töltheti be, Jézus Krisztus által. Isten úgy teremtett minket, hogy vágyjunk Őutána, és hogy csak Vele élhessünk teljes életet. A böjtölés erre az igazságra döbbenthet rá minket. Nem csupán elvi szinten, hogy mindezt, mint egy bölcs mondást megértjük, és megjegyezzük, hanem valóságosan átélhetjük és megtapasztalhatjuk! Félünk az ürességtől. Félünk a saját ürességünktől. Ezért teszünk meg mindent, hogy ne kelljen szembesülnünk vele. Ezért vásárolunk olyan dolgokat, amikre valójában semmi szükségünk nincsen. Ezért kapcsoljuk be a tévét vagy a rádiót, amint lenne egy-két csendes percünk - mert menekülünk a saját ürességünk elől. Csak képzeljük el, mi lenne velünk egy hétig tévé, rádió és internet nélkül! Szembesülnénk az ürességünkkel. És ez nem lenne • fájdalommentes dolog. Lehet, hogy egészen kétségbeejtő lenne! Fel kellene tennünk magunknak olyan kéréseket, amelyek elől menekültünk. Szembe kellene néznünk önmagunkkal. A böjt ebben segít. A böjt legalapvetőbb és legerőteljesebb formája az ételről való lemondás. Ha csak egy napig nem eszünk semmit, komoly fizikai és lelki kihívásoknak nézünk elébe. Ezért van szükség a böjtölés mellett az imádkozásra. Hogy Istentől kérjünk erőt a saját ürességünkkel való szembenézésre, és hogy ebben a felszabadító küzdelemben valóban találkozhassunk Vele, Aki egyedül képes betölteni a bennünk lévő ürességet! Dobó Dániel lelkészjelölt, Vanyarc
