Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-12 / 60. szám

NOGRAD Évet értékeltek az értekezleten Az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság iparbiztonsági főfelügye­lő-helyettese dr. Juhász István tűzoltó dandártá­bornok, valamint a társ- és együttműködő szervek vezetőinek részvételével tartotta meg a tavalyi évet értékelő, illetve az idei főbb feladatokat meghatá­rozó értekezletét a napok­ban a Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgató­ság tiszti állománya. igazgatóság tavaly harminc munkatársat vett át Pest megyé­ből és a fővárosból. Berecz György beszélt arról is, hogy kialakították a főügyeleti zelték a tömegesen érkező jelzé­seket nemcsak gyakorlatok, ha­nem valódi káresetek során is. Előtérbe került az önkéntes­ség: létrejött a Palóc mentőcso­együtt példamutató az ország­ban - tette hozzá Berecz György. Bakos Krisztián tűzoltó őr­nagy, megyei iparbiztonsági fő­felügyelő beszédében a veszé­Antal István, dr. Juhász István, Berecz György és dr. Nagy Zsuzsanna, a Nóg­rád Megyei Kormányhivatal igazgatója közösen értékelte az évet Citromfű a Kis-Zagyva völgyéből Sámsonháza. Felújítja a település önkormányzata azt az épületét, amelyet tavaly vásárolt a gyógynö­vény-termesztési programjához. Az idei szezonban már egy szárítóbe­rendezés is segíti a munkájukat, a Start közmunkaprogramban indult gyógynövény-termesztés jelenleg tizennégy embernek ad munkát a Kis-Zagyva völgyében lévő faluban. Bár az általuk ültetett gyógynövé­nyek a vártnál sokkal kisebb terü­leten keltek ki, az aszályos időjárás is ellenük dolgozott tavaly és nép­szerűbb volt a zöldség, mint a cit­romfű vagy a borsmenta termesz­tése, de mindez nem vette el a lel­kesedésüket a gyógynövények ter­mesztésétől - mondja Bajnokim Ké­pes Györgyi, Sámsonháza pol­gármestere. Náluk tavaly kéthektá- ros terülten, a Start közmunkaprog­ram keretében húszán fogtak zöld­ség, illetve gyógynövény-termesz­tésbe. A megkezdett munkát idén tizennégy fővel folytatják. Sámsonházán a közmunkások most a gyógynövény-szárító épüle­tén dolgoznak, a könyvtárban pe­dig Kakuk Emilné, a Türr István Képzési és Kutatási Központ okta­tója segítségével ismerkednek a szántóföldi növények és a kisállat- tartás technológiájával. A résztve­vők bár falusi emberek, beisme­rik, van mit tanulniuk nemhogy a menta, de még a krumpli, vagy a bab termesztésében is. A gyógynö­vényeket azonban már mind töb­ben a családi patikájukban ma­guk is használják. T. L Salgótarján. Antal István tűzol­tó alezredes, megyei vezető he­lyettes köszöntőjét követően Berecz György tűzoltó alezredes, igazgató értékelte az elmúlt esz­tendőt, amely - mint mondta - a változás éve volt. Az igazgatóság megújult, jelentős hatósági jog­köröket kapott, s ezáltal nagy mértékben erősödött a közbizton­ság. A beavatkozások szakmai színvonala is kiemelkedő volt. Kiemelte továbbá: zökkenő- mentesen végrehajtották a négy hivatásos önkormányzati tűzol­tóság átadás-átvételét, levezé­nyelték az igazgatósághoz tarto­zó két épületen végzett átalakítá­sokat. A közfoglalkoztatási prog­ram keretében tizennyolc em­bernek sikerült munkát adni. Az osztályt, s elindult a műveletirá­nyítás is. A tűzoltók munkáját hétszáz esetben irányították az úgynevezett Pajzs-program se­gítségével. Több alkalommal ke­port, amely megszerezte a nem­zeti minősítést is, így bevethető a mentéseknél. Az úgynevezett bázisóvoda-program működteté­se pedig egyedülálló, és ezzel lyesáru-szállítás, a veszélyes ipa­ri üzemek, és a kritikus infrast­ruktúra-védelem területéről be­szélt, kiemelve az ellenőrzések jelentőségét és eredményeit. 2013. MÁRCIUS 12., KEDD Dr. Juhász István tűzoltó dan­dártábornok, országos iparbiz­tonsági főfelügyelő-helyettes be­szédében tolmácsolta dr. Bakon- di György tűzoltó altábornagy, or­szágos katasztrófavédelmi fő­igazgató üdvözletét, majd emlé­keztetett a megelőzésre irányuló kiemelt figyelemre. Mint mondta, integrált hatósági szemléletnek kell megvalósulnia, professzionalizmusra kell töreked­ni. Kiemelte a supervisori ellenőr­zések jelentőségét, illetve a költséghatékony és feladatorien­tált gazdálkodást. A dandártábor­nok célként jelölte meg az ár- és belvíz elleni védekezés hibátlan lefolytatását, valamint azt, hogy a szervezet idén is megfelelően mű­ködjön. Megköszönte az állomány és a társszervek eddigi munkáját, felhívta a figyelmet az önkéntesek hatékony bevonásának fontossá­gára, majd átadta a megyei igazga­tónak a szervezet 2012-es minősí­téséről szóló dokumentumot. Berecz György záróbeszéd­ében röviden összegezte az or­szágos főigazgatói értékelést, ki­válónak nevezte az állomány el­múlt évben végzett munkáját, a társszerveknek pedig megkö­szönte a hatékony együttműkö­dést. Szólt arról is, hogy Pásztón január elsejétől hivatásos tűzol­tó-parancsnokság létesült, s júli­usban két katasztrófavédelmi őrs is megkezdi a munkát. Bátonyterenye: hetven százalékot átvállal a kormány A város megszabadul a „rossz örökség” nagy ré­szétől: Bátonyterenye adósságának hetven szá­zalékát - amely több mint 727 millió forintot tesz ki vállalja át a ma­gyar állam. Bátonyterenye. Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgár- mestere elmondta: az előzetes tárgyalások alapján hatvan szá­zalékon húzták meg a város át­vállalt adósságállományát.- Ebbe nem nyugodtunk be­le. Tudomásunkra jutott, hogy egyedi kormánydöntés kereté­ben az átvállalt adósság mérté­ke növelhető, így mindent meg­tettünk ennek érdekében - fej­tette ki Nagy-Majdon József. Hozzátette: a kitartó tárgyalá­soknak és a város, illetve a tér­ség országgyűlési képviselőjé­nek Becsó Zsoltnak a fáradha­tatlan lobbitevékenysége nyo­mán sikerült hetven százalékra emeltetni az adósságátvállalás mértékét. Ez azt jelenti, hogy Bátonyterenye idén június 30-ig csaknem 728 millió forint adós­ságtól szabadul meg.- 2010-ben csődhelyzetben vettük át a várost. Minden egyes városlakóra körülbelül 75.000 forint adósságot hagy­tak a szocialista városvezetők. A 2012. december 30-i állapot szerint Bátonyterenye adósság- állománya több mint 1 milliárd forint volt. A konszolidációnak köszönhetően városunknak „már csak” hozzávetőleg 312 millió forint adóssága maradt. A polgári kormány ezzel a lépésé­vel nyilvánvalóvá tette, hogy fontos számára Bátonyterenye és az itt élő emberek - hangsú­lyozta Nagy-Majdon József. Mint mondta, az emberek közvetlenül nem érzékelik a bő­rükön az önkormányzati adós­ság meglétét, mint ahogy annak eltűnését sem. Az általuk fize­tett adóforintokat azonban elvi­szik a hitel- és kamatfizetési kö­telezettségek és fejlesztésre nem jut szinte semmi.- Eddig örültünk, ha a meglé­vő munkahelyeket sikerült megőrizni és a kötelezően ellá­tandó önkormányzati feladato­kat teljesíteni tudtuk - mondta a polgármester, hozzátéve: ma­ga a városvezetés is rengeteg in­tézkedést tett az elmúlt időszak­ban, annak érdekében, hogy Bátonyterenye anyagi helyzetét stabilizálja. A városvezető kiemelte: meg­oldották a vízmű társaság prob­lémáját, helyi adót vettettek ki, amely megfelelő biztosíték volt a számlavezető bank és az ál­lam felé is. Folyamatosan azon munkálkodtak, hogy minél több ember számára munkale­hetőséget biztosíthassanak és talpra, sőt fejlődő pályára állít­hassák a várost, hiszen a Fi- desz-KDNP többségű önkor­mányzati vezetésnek van jövő­képe Bátonyterenyét illetően. Az idén már az elvégzett munka eredményei is tapasztal­hatók lesznek minden bátonyterenyei ember számára; gondoljunk csak a több száz új munkahely létesülésére vagy a városi sportcsarnokunk felújí­tására, amelynek jelenlegi bal­esetveszélyes állapota ékes pél­dája a 2010-ig tartó szocialista tehetetlenségnek - közölte Nagy-Majdon József. A mostani adósságkonszoli­dációval, valamint az önhibán kívül hátrányos helyzetbe ke­rült önkormányzatoknak szánt támogatással együtt az elmúlt két évben mintegy 1,5 milliárd forint érkezett Bátonyterenyére. így már stabil költségvetési lá­bakon áll a város és mozgáste­re is kibővült. Közmeghallgatást tartottak Pásztón Nemrégiben Sisák Imre, a város pol­gármestere tartott közmeghallgatást. Szót ejtett az önkormányzat beruházá­sairól, a közoktatás, az infrastruktúra helyzetéről, valamint a város ipari te­rületeiről is. Pásztó. Sisák Imre elsőként arról számolt be, hogy a 2012. évben az önkormányzat költségveté­si hiánya soha nem látott mértékű, 487.497.000 fo­rint volt. Majd hozzátette: ennek csökkentése ér­dekében bizonyos előirányzato­kat zárolt a képviselő-testület, de még így is meghaladta a 372 '""'h ^ millió forintot. A polgármester azt is elmondta, hogy a tavalyi évben a képviselő- testület a város működőképességé­nek megőrzését tűzte ki célul, hogy az intézmények működtetést zavar­talanul tudja biztosítani és teljesít­se a kitűzött fejlesztési célokat. A költségvetési hiány 2012. december végén 257.921.000 forint volt, va­gyis közel 230 millió forinttal csök­kent az önkormányzat végleges hi­ánya, s mindez felelős gazdálkodás eredménye. A helyi adóbevételek a tervezettnél nagyobb mértékben folytak be, ezek közül is kiemelkedett a helyi iparűzési adóból befolyt 282 millió forintos összeg. Sisák Imre azt is kiemelte, hogy a 2013. évi költségvetés I. fordulós tárgyalásánál a város két ütemben, soha nem látott nagyságrendű ÖNHIKI támogatást kapott, összesen 210.659.000 forintot. A város vezetője összefoglalta az elmúlt években bekövetkezett rendszer-szintű változásokat is. El­sőként azt emelte ki, hogy az egészségügyi ellátó- rendszer teljes egészében állami tulajdonba került.- Az önkormányzati egészségügyi vagyont 2012. május elsején vette el az állam Pásztótól. 1998-tól kezdődően 3,5 milliárd forintos beruhá­zás vált állami tulajdonná egy pillanat alatt - mondta Sisák Imre. Majd a változásokkal kapcsolatban azt is hozzá­tette: az általános iskola pedig 2013. január else­jén került állami fenntartásba és január 2-án a Pásztói Járási Hivatal is megkezdte tevékenysé­gét. A polgármester örömmel konstatálta a tényt, hogy a városban Nógrád megye immáron harma­dik hivatásos állami tűzoltóságát avatták fel. Sisák Imre arra az anomáliára is felhívta a fi­gyelmet, hogy bár az általános iskola fenntartó­ja az állam, de az önkormányzatot arra kötelez­ték, hogy havonta 12.122.000 forintot fizesse­nek meg az iskola fenntartásához, de nem csak az általános iskola, hanem a Mikszáth Kálmán Gimnázi- ir um és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola, valamint a Rajeczky Benjámin Zeneiskola esetében is. Majd hozzáfűzte: ez meghaladja azt az összeget, amelyet az önkor­mányzat az általános iskola fenn­tartásához tavaly biztosított, így ez további 145 millió forint ki­adást jelent az önkormányzatnak.- Mindezeken felül elvonták az önkormányzattól a gépjárműadó 60 százalékát és nincs már a sze­mélyi jövedelemadónak az önkor­mányzatoknál maradó 8 százaléka és nincs személyi jövedelemadó ki­egészítés - emelte ki a város veze­tője. - Pásztón a vállalkozások jól telje­sítenek, de továbbra is felelősen kell gazdálkod­ni - figyelmeztetett Sisák Imre. A polgármester azt is felidézte, hogy amikor a salgótarjáni és bátonyterenyei ipari parkot kiala­kították, Pásztó városának is megadatott a lehető­ség a csatlakozáshoz, de a város ezzel nem kívánt élni. Ennek oka pedig az volt, hogy a támogatások szempontjából nem volt mindegy, hogy milyen te­rületen valósítják meg a beruházást. A város ve­zetője elengedhetetlen feltételként nevezte meg, hogy a 21. számú főközlekedési út négysávosítá­sával összhangban az északi elkerülő út megépül­jön, amely biztosítaná Pásztó északi iparterületé­nek közvetlen elérhetőségét. r V I » t « •

Next

/
Thumbnails
Contents