Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-11 / 59. szám
7 2013. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ MAGAZIN Párommal máltai nyaralásunk alkalmával láttunk először „életnagyságban” óceánjáró hajót, megdöbbentő méretei, a hajókürt tülkölése, az utasok boldog integetése „megtette hatását”, így elhatároztuk, hogy amint lehetőségünk lesz rá, utazunk egyszer egy ilyen hajóval ... Folyamatosan nézegettük az ajánlatokat, és egy év múlva sikerült megtalálnunk a számunkra megfelelőt, a Kelet- Karib térségbe, a Kis-Antillák- ra terveztük utunkat. Az utazás izgalmas volt, váratlan fordulatokat okozott számunkra, azonban így sikerült még emlékezetesebbé varázsolni kirándulásunkat. 2012 végén elrepültünk tehát az Egyesült Államokba, Miami városába. Utazásunk előtti izgalmunkban természetesen megterveztük a nagyobb mozzanatokat, így tudtuk, hogy a Tri-Rail nevű vonattal kell Fort Lauderdale-be utaznunk, ahol megpihentünk, majd a következő nap délutánján indult ahajónk utazási célunk (é^ lé. Azonban kihagytuk a számításból, hogy Hálaadás napja van, ami kisebb kalandokhoz vezetett, de pár órás csúszással, az időelelőtt a fedélzetre értünk volna, teljes körű biztonsági átvizsgáláson és csomagellenőrzésen estünk át. Kaptunk úgynevezett SeaPass-t, amely az utazás alatti személyazonossági igazolványunk volt, illetve fedélzeti fizetőeszközként is szolgált. A kabinunk (nem a legelőkelőbb erké- lyes kabin vagy lakosztály volt, de nem is az ablaknélküli szoba, a kettő közötti, viszonylag nagy ablakkal rendelkező középkategóriás szoba) minden elvárásunknak megfelelt, tiszta volt és kényelmes. Beszállás után a személyzet buzdítására bejártuk az egész hajót, minden emeletet (amiből tizenegy volt), igyekeztünk memorizálni. Indulás előtt részt kellett vennünk egy, a biztonsági előírásoknak megfelelően mindenki számára kötelező gyakorlaton vészhelyzet esetére. A kapitány (a világon összesen négy női kapitány van, nekünk volt szerencsénk egyikükkel hajózni) még a riadó hangjelzést is megszólaltatta, igazán ijesztő volt. Délután fél ötkor megszólalt a három hosszú tülkölés és nagy integetések közepette kihajóztunk. Két napig csak az Észak-Atlanti óceánt láttuk maugyanis a hurrikánok szinte minden évben lerombolják). Csodálatos hangulat és gyönyörű fekete homokos part. várt itt bennünket, Ezt követően újabb két nap óceánjámum tíz, még a mai napig működő vulkán található. Befizettünk egy busztúrára, az Esőerdőbe vittek el, ahol a Trafalgar Philipsburg városában kötöttünk ki. Azon a napon má- — sik három óriás óceánjáró is kikötött, ezáltal több, mint 20 000 turista lepte el a városkát, amely vámmentes boltjairól, ékszereiről híres és méltán egyik legnépszerűbb városa a Kis-Antilláknak. Csodálatos napot töltöttünk el ott, a híres nemzeti koktélt, a guava- berryt is megkóstol- tűk. Harmadik nap flHj Antigua szigete követ- kezett, St Johns váró- sa és a Dickenson ^ öböl. '3V Negyedik nap ■■t- Dominica szigetére értünk, ahol mini- iwgHfi féle felfedező túrát - mindenki az igényének megfelelőt választtiat- ta. Mi úgy döntöttünk, hogy először a magunk feje után megyünk, fogtunk egy taxit és a térkép alapján a legszebb homokos tengerpartra kértük a fuvart, így elsők között strandoltunk a gyönyörű Cane Garden-öbölben. Délután négyre kellett visszaérni a hajóra, fél ötkor indultunk. Sietni kellett, ugyanis ha valaki nem ért vissza időben, a hajó bizony nem várta meg... A hajó kikötőből való indulása mindig nagyon izgalmas „ceremónia” volt, az eset- legesen a kikötőben dokkoló többi óceánjáró, valamint a szigetek lakosai mindig nagy lelkesedéssel búcsúztatták el az induló utasokat. Integetés, zene és a hajókürt egyszerre...- fantasztikusan különleges volt. A második nap reggelén a Holland Antillák, Sint Maarteen szigetén, gunk előtt, mögött és mellett, aztán a harmadik nap reggel nyolc órakor kötöttünk ki első állomásunkon, a British Virgin Islands egyik szigetén, melynek Tortola a neve és kikötővárosa Road Town. Fantasztikus élmény volt, minden új és izgalmas. A hajó személyzete ajánlott többtolódás és a hosszú repülés okozta fáradalmak miatt kissé megviselten, de megérkeztünk Fort Lauderdale-i szállodánkba, az Ocean Sky Hotelbe. Mindent az utazási iroda intézett, a repülőjegyet, a szállodai éjszakákat és a teljes étkezési ellátást, így nagyon kényelmes volt, nem aggódtunk semmi miatt, nekünk csak tájékozódni kellett, ami nem okozott nehézséget, hiszen minden érthetően jelölve van. . Másnap hajnalban ébred- ||| tünk a négyórás időeltolódás miatt, lesétáltunk a M partra napfelkeltét nézni, ■ hallgattuk az Atlanti-óceán I morajlását és felfedeztük a I környéket. Aznap délután fél 1 ötkor indult a hajónk Fort I Lauderdale-ből a Kelet-Karib I térségbe, a Vision of the Seas. I A hajókikötőbe a szálloda ta- j xijával jutottunk el, az utazás előtt már jóval korábban ki kellett érnünk, ugyanis az utasbeszállítás ugyanúgy zajlik, mint a repülőtereken. Mivízeséseket néztük meg. Szi- rás következett, majd a tizedik getnéző körútra vittek ben- nap reggelén kikötöttünk új- nünket busszal, láttunk ra Fort Lauderdale-ben. kakaó,- kávé,- avokádó,- Csodálatos élményekkel banán,- mangó,- kókuszfákat gazdagodtunk, melyeket so- és pálmákat is. Nagy élmény sem fogunk elfelejteni. Egy volt. különleges világba nyertünk Ötödik nap az utolsó kikötő, betekintést, az átszállások és St. Kitts és Nevis szigetén, az utazás többi izgalmas moz- Basseterre városát tekinthet- zanata minden fáradalmat tűk meg (aminek terminálját megért, teljesen újra kellett építeni, S.F. Bal oldalon az Atlanti-óceán, jobb oldalon a Karib-tenger Road Town r * t I i )
