Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-08 / 33. szám

Az elkészült étel ízének ismereté­ben egy új összetételű csomagot ké­szítünk, és nem győzzük dicsérni óban grillezve meson vagy nyárson for­Kezdjük először hallal vág)' ba­romfival, csak azért, mert ezeknek rövid az elkészítési idéfük. ' — ...... ' ” a; ...... a szakácsot. Köretként a rjícson sült burgonyát fogyasztjuk. Vál- jék egészségükre! Tengeri hal fóliában, íz­lés szerint összeállítva A mélyhűtötten kap­ható és előző nap Várjuk javaslataikat levél­ben: 3100 Salgótarján, Kas sai sor ó., telefonon: 06- 20/423-9240, vagy e-mailben: plachygy@nmedia.hu Levestörténelem A leves jelentőségét fennen hirdetők szerint már az ős­ember is evett folyékony ételt, ám ez csupán feltételezhe­tő. Az viszont bizonyos, hogy hatezer évvel ezelőtt már olyan agyagedények készültek, amelyekben bizonnyal íz­letes leveseket főzhettek az akkor élt asszonyok. Az Anglia területére hatezer évvel ezelőtt bevándorolt emberek ügyesen megformált agyagedényeikben for­raltak, főztek, ezek az őslevesek azon­ban a régészek szerint nem minden esetben feleltek meg a mai ízlésnek. A levestörténelem következő fordu­lópontja a bronzüst megjelenése volt. Mivel ez az anyag jobban bírta a hőt, immár hús is főhetett a levesben, ami jelentősen megnövelte a kínálatot Angliában a rómaiak megjelenése tovább gazdagította a levesek tárhá­zát. Megjelent a póréhagyma, a vö­röshagyma, a sárgarépa, a fokhagy­ma, a menta és még sok már fűszer és zöldség. A rómaiak bonyolult és igen ízletes leveseket készítettek. A legrégebbi recept az időszámítás utáni negyedik században élt Apicus szakácskönyvéből ismert. Persze téved, aki azt hiszi, hogy a levesek terén kizárólag Európa al­kotott maradandót. Kínában a dokto­rok miután megtalálták a betegség okát, többek között ételekkel próbál­ták betegeiket gyógyítani. Ez az étel pedig nagy való­színűséggel a le­ves volt. A norman- noknak a fűsze­res, sűrű levese­ket köszönhet­jük. Egy 1325 környékéről származó re­ceptkönyv sze­rint a híres Blancmange úgy készült, hogy darabokra tépett kappanhúst rizsliszttel, darált mandulával, mandulatejjel, és sok-sok cukorral megfőztek. Az erőleveseket régen általában úgy tálalták fel, hogy egy nagy tá­lon többen osztoztak az asztalnál. A levest mindenki közvetlenül a tál­ból szürcsölte ki. S míg az erőleves kontinens szerte a közemberek fon­tos eledele volt, a gazdagok a szilárd fogások mellett voksoltak. A kanalak elterjedése előtt az em­berek kézzel szedték ki a közös tálból a hús- és zöldségdarabokat. A kana­lat sokáig azért nem kedvelték, mert használatakor óvatos manőverezés­re, egyensúlyozásra volt szükség ah­hoz, hogy a leves ne csurogjon le. A XVII. században az új talál­mány, a villa népszerűvé válása je­lentett némi fenyegetést a levesnek. Elterjedtek a „viliázható” ételek. Ám amikor úgy tűnt, hogy a leves végleg lekerül az asztalról, mégis megmenekült ez az ételféleség - ír­ja a levesek történetét feldolgozó munkájában Johnny Acton. A következő század két jelentős találmánnyal gazdagította a kony­hát. Megalkották a leveskockák kezdetleges formáját, ilyesfélét vitt magával Cook kapitány 1772-ben világ körüli útjára. De még ennél is fontosabb lépés volt egy bizonyos Boulanger nevű párizsi üzletének 1765-ös megnyitása. Ez volt ugyan­is a világ első étterme - az étlapon kizárólag levesek szerepeltek. Ezt követően rohamosan elterjed­tek a párizsihoz hasonló kifőzdék. A XIX. század közepén már leves liszte­ket, a mai leves porok ősét gyártották. 1886-ban már a maihoz hasonló leveskocka is elkészült. Idővel a folyé­kony ételízesítők és a szószok is meg­jelentek, ami azzal a következmény­nyel járt, hogy nőtt a nők szabadide­je, viszont apadtak a férfiak számára olyan fontos egyéni ízek. ciára, ugyanis mindmáig nem döntöt­ték el - és ez tart már jó néhány évszá­zada hogy a pot-au-fen („forró fa­zék”) főzéséhez hideg vízzel vagy for­ró vízzel kell-e feltenni a húsokat Mi­után a vita eldöntetlen, mindkét módot használják. Receptünkhöz a mienkkel azonos, hideg vizes módot választot­tuk. Eszerint hideg vízben kezdjük főz­ni a marhahúst, a ritkacsontot, a musz­linba kötözött velős csontot és a fűsze­5 dkg porcukor 2 evőkanál rum Késhegynyi só 5 dkg puha vaj 0. 5 kg liszt + 3 evőkanál az élesz­tő felfuttatásához Sütéshez: 1 liter olaj 1. Három deci langyos tejbe bele­teszünk egy kávéskanál kristálycuk­rot, 3 evőkanál lisztet, majd összeka­Szegedi gulyás Hozzávalók: (5 személyre) 80 dkg marhalábszár, 6-8 dkg zsír, 2 fej hagyma (kb. 25 dkg), 60-70 dkg burgonya, 25 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller), 2 zöldpaprika, 2 paradicsom, 2 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál köménymag, 1 kávéskanál majoránna, só, pirospaprika, 6 dkg lisztből és 1 tojásból csipetke. rés batyut, amelynél ugyancsak musz­linba kötözzük a hozzávalókat. Sót adunk hozzá, s egészen kis lángon ro- tyogtatjuk. Amikor a hús már félig megfőtt, beletesszük a felaprított zöld­séget, és készre főzzük. Először pirított kenyéren a velőt tálaljuk, majd a le­szűrt, zsírtalanított levest A főtt hús feladásának is számos módja van. A vékonyan szeletelt húst tálalhatjuk ugyancsak vékonyra vágott főtt bur­gonyával, az egészre pikáns mártást tehetünk olajból, ecetből, mustárból, ecetes uborkából, kapribogyóból, me­télőhagymából. A főtt hússzeleteket hirtelen átsüthetjük, bőségesen meg­kenve szétnyomott fokhagymával. Szalagos fánk A jól megmosott húst kockákra vágjuk, a hagymát finomra felaprít­juk. Fazékba tesszük a húst, hozzáad­juk a zsírt, a hagymát, a szétnyomott fokhagymát, meghintjük sóval, piros- paprikával, köménymaggal, majorán­nával az egészet jól átkeverjük, na­gyon kevés vizet öntünk hozzá és fe­dő alatt puhára pároljuk. Időnként pótoljuk az elpárolgott vizet, hogy le ne égjen. Amikor a hús már majd­nem puha, beletesszük a cikkekre vá­gott zöldpaprikát és paradicsomot, a kockákra vágott burgonyát, illetve az ugyancsak felaprított és külön vízben előfőzött zöldséget. Legalább annyi vízzel öntjük fel, hogy teljesen ellep­je, és készre főzzük. A csipetkét érde­mes hozzá külön vízben megfőzni, mert különben teljesen felszívja a gu­lyás levét, s ha utólag adunk hozzá vi­zet, már nem lesz ugyanolyan az íze. Forró fazék Hozzávalók: (5 személyre) 80 dkg marhahús, egy darab ritka csont, egy darab velős csont, fűszeres batyu (benne: 1 babérle­vél, kakukkfű, petrezselyem, 2-3 szegfűbors), 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 30 dkg zöldség (sárgarépa, petre­zselyemgyökér), só. Az aranyszínű húsleves francia ta­lálmány, de készítése példa a toleran­Hozzávalók: (15-20 db lesz belőle) 3,5 dl tej 2 dkg élesztő 1 kávéskanál cukor 2 tojás sárgája varás után belemorzsoljuk az élesz­tőt, és kelni hagyjuk. 2. Közben a tojások sárgáját ha­bosra kavarjuk a porcukorral, hozzá­adjuk a rumot, késhegynyi sót, a ma­radék fél deci tehet, és kikeverjük. 3. Kimérjük a fél kg lisztet, hozzá­adjuk a felfuttatott élesztőt, a tojás­sárgás keveréket, és az olvasztott de nem meleg vajat, és jól összekever­jük. Lágy, ragacsos tésztát kapunk. 4. A tésztát dagasztjuk pár per­cig, majd megszórjuk a tetejét liszt­tel és letakarva, langyos helyen két­szeresére kelesztjük. 5. A megkelt tésztát alaposan be­lisztezett deszkán átgyúrjuk, kb. 2 cm vastagra kinyújtjuk, és lisztbe mártott szaggatóval kiszaggatjuk. A kiszaggatott fánkokat a lisztezett táb­lán tiszta konyharuhával letakarva újabb fél óráig hagyjuk kelni. 6. Az olajat egy nagyobb lábasban közepes lángon felhevítjük. A fánkok közepébe pici mélyedést nyomunk, és az olajba tesszük. Fedő alatt sütjük az alsó oldalát, majd ha az szép piros, akkor megfordítjuk, és a fedőt levéve a másik oldalát is pirosra sütjük. Lekvárral, porcukorral az igazi, de igazi hedonisták akár olvasztott cso­kiba is márthatják a kész fánkokat. Régi magyar marcafánk Ezt a nagyon régi magyar ételt, a marczafankot, Dobos L József egyko­ri szakácskönyve alapján, szöveghű­en ismertetjük. „ 1/4 kilogramm finom lisztet táblá­ra teszünk, egyczitromnaka lereszelt héját, kávéskanál törött fahéjat, szeg­fűszeget összekeverve, forró mézzel le­öntjük, és fél óráig késsel jól kidolgoz­zuk Kemény tésztának és igen kidol­gozottnak kell lennie. Azután három óráig pihenni hagyjuk, s ha ez meg történt, félujjnyira kinyújtjuk, fánk­metszővel kiszaggatjuk, a tetejét há­mozott, hosszúra vágott mandulával tűzdeljük, és jól megfutott kemencé­ben hirtelen megsütjük. ” Ugyanezt a Régi ünnepek a kony­hában című gyűjtés másképpen adja elő: „ Üss egy csuporba (például),két,to­jást. Bele egy kevés sót, cukrot, össze jól Önts hozzá egy mesady te­jet, annyi lisztet, hogy palacsinta sű­rűségű legyen. Akkor tégy zsírt tepsi­be egy ujjnyi vastagon, s eztforrald fel. Mikor legjobban forr, a tésztát kana­lanként rakd belé, egy-egy kiskanállal egy helyre, és pirosra süsd meg. ” Még csak nem is hasonlít egymás­ra a kettő. Vajon melyik lehet az igazi? Ha más nem, a szólások és köz­mondások egyedül is megmutatnák, hogy' a leves, a lé mennyire mélyen henne van a magyar köztudatban, mennyi jó példálózásra adott lehető­séget a levesre való hivatkozás. Ezt mutatjuk be következő szá­munkban. Duda Lajos Süssünk-főzzíink szabadtűzön! VI. Úgy gondolom, hogy a bogrács, mint konyhai eszköz lényegesen elterjedtebb, mint a grill. Akkor is igaz a megállapítás, ha a grill segítségével lehet sütni, főzni és amiről a nevét kapta, grillezni. A piacon fellelhető készülékek többnyire jól szállítha­tók, élettartamuk azonban láthatóan eltérő lesz, a haszná­lat utáni karbantartásért „hálásak”.A szükséges és elma- radhataüan faszén (eseüeg keverve brikettel, koksztör­melékkel vagy tűzifával) gond nélkül beszerezhető. Komfortjuk igen csak eltérő lehet. Legfontosabb és mindegyik típusnál megtalálható elem az öntöttvasból, vagy hegesztett acéllemezből készült tűztér, alatta a hamu- és szikrafogóval. Ez a szerkezeti elem általá­ban négy lábon áll, melyhez szerelhetők a grill- rács-tartók, az elemmel működtethető hajtómotor, árnyékoló lemezek, kiegészítő elemek: a nyár­sak, tepsik, fiekkensütő lap, fogók, kesztyűk. ■ , ' • megvett halat (ne tegyük mélyhűtőbe) 15 dkg-os dara­bokra szeleteljük, olívaolajjal bekenjük és éjszakára hagyjuk kiengedni. Személyenként 2 db halszelettel számoljunk. Szükség van még személyenként 2 db vö­röshagymára, 1-1 db TV paprikára, paradicsomra, 1-2 db citromra, erdei-vagy csiperkegombára, 1-1 szál sár­garépára, 2-2 db burgonyára, és a legváltozatosabb fű­szerekre, néhány dl fehérborra, fóliára. És most jön a főzés maga. Minden vendég kap alumíniumfóliát és 2 db halszeletet. A fűszere­zést mindenki maga végzi. A köretként fogyasz­tandó zöldségekből, a fóliára helyezett 1 sze­let hal mellé tetszőleges mennyiséget helye­zünk, a citrom tevével megcsöpögtetjük, és fűszerezzük, 2-3 kanál fehérborral meglo­csoljuk, gondosan becsomagoljuk. A I ♦ 1 t f y GASZTRONÓMIA

Next

/
Thumbnails
Contents