Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-06 / 31. szám

FOTÓK: GÓCS ÉVA NO GRAD 2013. FEBRUAR 6., SZERDA VG Kazár. Ismerkedéssel, barát- kozással ünnepelték a civilek napját Kazáron február elején. Az összejövetel résztvevőit Fekécs Zoltán alpolgármester, aki maga is civil szervezet, a helyi a pol­gárőr egyesület vezetője és Mol­nár Katalin polgármester köszön­tötte. Az alpolgármester annak a reményének adott hangot, hogy a 2012-ben megjelent civil törvény kérdőjeleire válaszok jönnek az idén és a pályázati lehetőségek bővítésével eredményesebb lehet a civilek tevékenysége. A polgár- mester azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezetekben hatalmas ér­tékek vannak s az önkormányzat arra törekszik, hogy közülük mind többet hasznosítsanak a te­Civil összefogás Kazáron lepülés fejlesztésében, gyarapo­dásában. A 36 Jó Palóc Közhasznú Egye­sület - mint civil szervezet - te­vékenységét GecseÁkos vidékfej­lesztési menedzser mutatta be. Az egyesület 2008 nyarán alakult azzal a céllal, hogy haté­konyan segítse a salgótarjáni és a bátonyterenyei térségek települé­seinek fejlesztését. Helyi vidék- fejlesztési stratégiájuk - a Palóc­föld könnyei és gyöngyei - mi­nisztériumi támogatást kapott és LEADER akciócsoportként műkö­dött tovább. Az egyesületnek 35 önkormányzat, 22 vállalkozás, 22 civil szervezet és 2 magánsze­mély a tagja. Legfontosabb cél­juknak a térségek gazdaságának fellendítését, a munkahely és a megélhetés biztosítását tekintik. Tevékenységük hasznosságát fel­újított vendégház és művelődési ház, egyháztörténeti múzeum, parkok, játszótér, falu és turisz­tikai fejlesztések, mikrovállalatok igazolják. A Salgótarjáni Lovasport Egye­sület elnöke Korbássné Bodnár Ilo­na többek között arról beszélt, hogy a lótenyésztéssel párhuza­Geese Ákos: „A legfontosabb cél a gazdaság fellendítése, a munkahely, a megélhetés biztosítása" mósan fejlesztették a verseny- sportot. A családi kezdeménye­zést a sportot kedvelő gyerekek, fi­atalok és felnőttek, tagok és pár­toló tagok támogatták. Az egyesü­let minden évben díjugrató és díj­lovagló országos versenyeket szervez a gyermeknapon, de nem csak fiataloknak. A nyári táborok­ba jelentkezők pedig megismer­kedhetnek a lóápolás mindenna­pi teendőivel s megtanulhatnak lovagolni. Büszkeséggel említet­te, hogy több éven keresztül a me­gye felnőtt díjugrató bajnoka, ver­senybírója, pályaépítője és lovas edzője is az egyesületből került ki. Korbáss Viktorra, az egyesület alapítójára pedig a Kazár Kupa díjugrató versenyén ifjúsági és fel­nőtt kategóriában külön verseny­számmal emlékeznek. A Helyi Ipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszervezete 2000 területi - nógrádi - alapszer­vezetének munkájáról képviselő­je, Szabó Márta Katalin adott tá­jékoztatást. A szakszervezet 60 éves múltra tekint vissza s vala­mennyi megyében van területi szervezete. A közelmúltban meg­tartott kongresszusán a területi szervezetek erősítését jelölték a legfontosabb feladatnak. Ennek jegyében dolgoznak Nógrád me­gyében is, mindenkit, így a fiata­lokat is várják a közösségekbe. Mint mondta a szakszervezet ér­dekvédelmi szervezet, szolgálta­tások egész sorával segíti tagjait, igyekszik könnyíteni helyzetüket, mindennapi életüket Tanácsadói szolgálatuk működik, munkajogi kérdésekben adnak tájékoztatást, a szakszervezet önsegélyező pénztárat működtet s alapítványt a tagok segélyezésére. Emellett kedvezmények egész sorát nyújt­ja tagjainak, többek között ked­vezményes üdülést, banki szolgál­tatásokat, díjmentes baleset, élet és felelősségbiztosítást. A tájékoztatókat baráti beszél­getés követte. Az összejövetel helyszínén a közösségi házban Bella Zsuzsan­na festő kiállítását tekinthették meg a résztvevők, amely meg­hosszabbított idővel, február vé­géig látogatható. Pl Szabó Márta Katalin: „A szakszervezet érdekvédelmi szervezet, segíti tagjait” „Együtt kell kialakítani egy teljesen új szisztémát” 2013. január elsejei létrejöttük után Nógrád megyében ezentúl hat járási hivatalban intézhet­jük ügyes-bajos dolgainkat. So­rozatunk negyedik részében dr. Tőzsér Zsoltot, a balassagyar­mati hivatalvezetőt mutatjuk be, aki többek között azt is el­mondta, hogy „át kell térni a hatalmi jellegű szemléletről a szolgáltató jellegű szemléletre”. B. D.-Arra kérem Önt, hogy röviden mutas­sa be eddigi pályafutását, valamint árul­ja el, hogy milyen megfontolások alapján vállalta el ezt a pozíciót?- Salgótarjánban születtem 1963- ban. 1987-ben szereztem mérnöki okle­velet a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, majd 1999-ben tanári oklevelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ugyanitt doktoráltam 2004-ben jogászként. 2007-ben ingatlanforgalmi szakjogász képesítést szereztem. HIRDETÉS 1982-től üzemeltető mérnökként kezdtem dolgozni a Magyar Távközlési Vállalatnál, 1995-ben Balassagyarmat alpolgármestere, 1998-tól a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Közgyűlésének al- elnöke lettem. 2003-tól több Nógrád me­gyei kistelepülésen - Ipolytarnócon, Mihálygergén, Bujákon, Szandán és Terényben - láttam el jegyzői, körjegy­zői feladatokat, 2009-ben pedig Balassa­gyarmat jegyzőjének neveztek ki - ez utóbbi tisztséget jelenlegi kinevezése­mig töltöttem be. Közel harminc évvel a járások megszüntetését követően, egy új típusú, közigazgatási járás kialakítá­sánál jelen lenni, vagy még inkább a kialakításban részt venni, az elindulást irányítani - a nehézségekkel együtt is -, nagyon szép és megtisztelő feladat. Ezért szívesen vállaltam! A feladat szép­sége abban áll, hogy a járási rendszer mindenkinek új: a minisztériumnak, a kormányhivatalnak, a járásban dolgozó kormánytisztviselőknek, egyszóval mindenkinek! így aztán együtt kell ki­alakítani egy teljesen új szisztémát, közben döntéseket kell hozni, eljáráso­kat kell kialakítani. Tőzsér Zsolt- Ezen rövid időszak alatt milyen ta­pasztalatokkal gazdagodott, illetve az ügymenet szempontjából zökkenőmen­tes volt-e az „átállás”?- Az eddigi tapasztalataim szerint minden résztvevő nagy ambícióval, tisz- tgihozzáállássaj, jóakarattal látott az új feladatoknak. Mára már az apróbb rész­letek kidolgozásával foglalkozunk, leg­fontosabb célunk, hogy az állampolgár lehetőleg ne sokat vegyen észre az átál­lás nehézségeiből. Az, hogy nekünk mi­lyen jellegű és nehézségű problémákat kell megoldanunk, az legyen a ml dol­gunk, azzal nem terhelhetjük az ügyfe­leinket! Ilyen értelemben zökkenőmen­tes volt és lesz az átállás. Ahol esetleg pa­nasz volt, ott nem a járási rendszer kiala­kítása miatt volt gond, hanem már koráb­ban meglévő és eddig nem orvosolt probléma került a felszínre. Pont azért van az átalakítás, hogy az egész ország­ban hasonlóan magas színvonalú legyen az állampolgárok kiszolgálása. Át kell térni a hatalmi jellegű szemléletről a szolgáltató jellegű szemléletre.- A hivatalon belül milyen rendszert és/vagy munkaszemléletet szeretne meg­honosítani?- A járási hivatalon belül a már em­lített szolgáltató hivatal megvalósítása a cél. Az átlagpolgárt nemigen érdekli, hogy ki mit mond az államról, nem gon­dolkodik el a „jó állam” mibenlétéről, vagy épp, hogy mit tartalmaz a közigaz­gatás korszerűsítéséről szóló Magyary- program. (A jogászokon kívül igen ke­vesen hallottak Magyary Zoltánról, a közigazgatás elismert magyar szakem­beréről.) Az átlagpolgár a polgármeste­ri hivatalok és a járási hivatalok ügyin­tézőin keresztül találkozik az állammal, tehát ha mi jól dolgozunk, akkor az ál­lam is jól működik. Ezt a szemléletet szeretném a munkatársaimban is tuda­tosítani. Egy-egy kormánytisztviselő megítélésénél is ez lesz az elsődleges szempont: szakszerűség, probléma- megoldó képesség és akarat; no persze legyen udvarias és kedves is ha lehet!- Jövőbeni tervei közül megosztana párat?- Most az a legfontosabb, hogy a já­rási rendszer minden részletében mű­ködőképes legyen. Majd ezt követően a kormányablakok kialakítása lesz a leg­nagyobb feladat, amit az év második fe­lében kell véglegesíteni. Ezzel az aktus­sal válik befejezetté a közigazgatási re­formnak ez a szakasza! DÍSZÁLLAT kereskedés Ja* Wfftb JW Megújult Az év kétéltűje a barna ásóbéka NMH-információ A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület Kétél­tű- és Hüllővédelmi Szakosztá­lya választása szerint az idei év kétéltűje a barna ásóbéka. Szak­emberek úgy látják, rejtőzködő, éjjeli életmódja miatt a faj hazai elterjedéséről hiányos ismere­tekkel rendelkezünk, állománya­inak több országban tapasztal­ható visszaszorulása miatt azon­ban mindenképpen fokozott fi­gyelmet érdemelne. A barna ásóbéka zömök testal­katú, nevét a hátsó lábain találha­tó jellegzetes ásósarkantyúról, il­letve hátának sötétbarna foltjai­ról kapta, ezek a külső jegyek va­lamint a függőleges pupillája se­gítik a felismerését. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy Magyar- ország teljes területén előfordul, rejtett életmódja miatt azonban állományait nehéz feltérképezni. Legfőbb veszélyforrást a fajra az élő- és szaporodó helyeinek meg­szűnése jelenti, helyhűsége és speciális környezeti igényei miatt új területeket csak lassan képes elfoglalni. Ebihalai fokozottan ér­zékenyek élőhelyük szennyező­déseire és a ragadozó halak jelen­létére. A kifejlett egyedek számá­ra a közúti gázolás jelenti a leg­főbb veszélyt. Magyarországon a többi kétéltű és hüllőfajhoz ha­sonlóan védett. Bolti szarka a „kalitkában” Balassagyarmat. Külön­féle élelmiszereket emelt el - hozzávetőleg három­ezer forint értékben - egy 53 éves érsekvadkerti nő a napokban az egyik áru­házból Balassagyarma­ton. A biztonsági őr azon­ban tetten érte őt és érte­sítette a rendőrséget. Mi­vel az asszonnyal szem­ben korábban hasonló cselekmény miatt már folytattak le eljárást, elő­állították a városi rendőr- kapitányságra, majd meghallgatását követően őrizetbe vették. A tulaj­don elleni szabálysértés elkövetése miatt a bíróság négy nap elzárást szabott ki büntetésül - közölte Horváth Zsófia, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóügyeletese. f

Next

/
Thumbnails
Contents