Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-26 / 48. szám

5 BELPOLITIKA Szocialista invitálás Budapest. Az MSZP elnö­ke meghívta az LMP szétvá­lását követően létrejött Pár­beszéd Magyarországért (PM) párt képviselőit a ja­nuár eleje óta folyó ellenzé­ki egyeztetésekre. Mester- házy Attila Jávor Benedek­nek és Szabó Tímeának, a PM társelnökeinek küldött - hétfőn az MTI-hez is eljut­tatott - levelében gratulált megválasztásukhoz, és azt írta: bízik benne, hogy oszt­ják a szocialisták vélemé­nyét a demokratikus ellen­zéki erők összefogásának szükségességéről. Megje­gyezte: a szövetség nyitott és befogadó minden olyan politikai és civil szervezet irányába, amely elfogadja a demokratikus jogállam ér­tékeit, és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklé­sét tekinti fő feladatának. Vizsgálják a lehetőséget Budapest. Az Orbán-kor- mány vizsgálja azt a lehető­séget, hogy csökkentse az élelmiszerek áfáját, és en­nek esetleges hatásait is - közölte Font Sándor, a parla­ment mezőgazdasági bizott­ságának fideszes elnöke az MTl-vel. A kormánypárti politikus arra reagált, hogy a hétfői agrártárgyú ellen­zéki egyeztetésen az élelmi­szerek áfájának csökkenté­sét sürgették a résztvevő baloldali pártok. Font Sán­dor azt írta: a baloldali kor­mányok, amikor tehették volna, nem csökkentették az élelmiszerek áfáját és je­lenlegi programjaik is csak adóemelést tartalmaznak. Kitért arra is, hogy a ma­gyar gazdák a következő években az eddiginél 500 milliárd forinttal több támo­gatásra számíthatnak. Adócsökkentést! Budapest A Jobbik szerint a kormány rezsicsökkentés­sel kapcsolatos intézkedései több tízezer családot nem érintenek, ezért az ellenzéki párt a tüzelőanyagok áfájá­nak csökkentését kezdemé­nyezte. Z. Kárpát Dániel az indítvány egyik benyújtója, országgyűlési képviselő hét­fői sajtótájékoztatóján is­mertette: a kormánypártok nem támogatták a javaslatu­kat. Arra hivatkozva utasí­tották el, hogy egyes európai uniós direktívák nem teszik lehetővé a differenciálást az energiahordozók adóztatása között. A Jobbik éppen ezért felszólítja a kormányt, hogy szálljon szembe az unióval a magyar emberek érdekében és igenis csökkentse a tüze­lőanyagok adótartalmát a legrászorultabb magyar csa­ládok érdekében. Simor András: szabályszerű volt a gazdálkodás A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodá­sa szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takaré­kos - mondta Simor András, a jegybank el­nöke az Országgyűlés költségvetési bizottsá­gának hétfői ülésén. Budapest. Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült, értékelés meg­állapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hi­szen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A jegy­bankelnök kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt. Simor András szerint a jegybanknak ráadásul az IMF alapokmányának, illetve a megkötött hitelszerző­dés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Emlékeztetett: az IMF ille­tékese 2008. november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját. Le­szögezte: sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyle­teit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott in­formációt, „mert az Magyarország érdekében állt”. A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF- megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, mi­közben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Hozzátet­Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke te: akkor „kértünk és kaptunk” a bankoktól kötele­zettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarorszá­gi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni.- Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön, az a pénz, amelyet behozott az országba, „nem folyik ki a második oldalon”, és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta. Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankel­nök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet ki­adni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kö­telezettséget „észlelték a kollégák”, és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet. Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megálla­pították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál. Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevő- szék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlege­sen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül „meg is tették”. Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jog- fenntartó nyilatkozatott csatoltak volna hozzá. Simor András kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében „egy fillért” sem adott bankoknak, hiszen azt a kor­mány tette. Kérdésre válaszolva elmondta: a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna el­lene, csak a sajtóból. Nem időszerű a tiltás feloldása A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szem­ben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg. Or­bán Viktor ezt hétfőn, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új közteme­tőben, ahol felavatták a nemzeti emlék- =| helyet jelölő emlékoszlopot. Budapest. A kormányfő beszédében hang­súlyozta: egy olyan korszak küszöbén állunk, amikor különösen fontossá válik az emléke­zés és az emlékezet, ami nélkül nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet.- Fossz meg valakit a múltjától, és azt te­hetsz vele, amit akarsz - fogalmazott. Emlé­keznünk kell arra - folytatta -, hogy a 20. század volt az emberiség történetének talán a legvéresebb évszázada, amelynek két ször­nyű ideológiájához, a nácizmushoz és a kom­munizmushoz milliók megkínzása, megnyo- morítása és elpusztítása kötődik. Orbán Viktor felidézte, 1990 előtt a rákoskeresztúri új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti összetartozás és a kommunizmus elleni tiltakozás szim­bolikus helyszínévé vált Szavai szerint ma egy olyan or­szágot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, netnzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt.- Az is feladatunk, hogy ne engedjük meg, hogy azok az áldozatok, akiket a diktatúra képtelen volt az emlé­kezetünkből kitörölni, most mégis feledésbe merülje­nek. Ne engedjük meg, hogy egy sehová sem vezető számháború keretei között a kommunizmus és a nem­zetiszocializmus bűneit kijátsszák egymás ellen - mondta a miniszterelnök, aki azzal zárta szavait: a nem­zet együtt érző szívvel és a hála gondolatával hajt ma fejet az áldoza­tok emléke előtt. Borvss Pétervolt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vezetője az ünnepségen elmondott kö­szöntőjében kiemelte, az emlékoszlop állításának célja, hogy a jövő generációk is minden évben fejet hajtsanak az itt nyugvó hősi halottak emléke előtt, és ne feledkezze­nek el arról, hogy ők az életüket áldozták a hazáért - A hősi halottak emléke azt parancsolja, hogy soha többé ne kerüljön az ország olyan helyzetbe, amelynek ártatlanok százai és ezrei esnek áldó-, zatul, és ne forduljon elő ismét, hogy történel­münket meghamisító, idegen érdekeket szolgálók kerüljenek hatalomra - fogalmazott Boross Péter, aki azt hangoztatta: meg kell cáfolni a hamis állí­tásokat, és igazolni kell azokat, amelyeket „igye­keznek eltagadni”, mert nemcsak bűn és tévedés van Magyarország múltjában, hanem dicsőség, nagyság és eredményes küzdelmek is. A köztemető 300-as parcellájában felavatott emlékoszlopon olvasható felirat szerint a sír­kert 298-as, 300-as és 301-es parcellája nemze­ti emlékhely, ahol az 1945 és 1956 után tör­vénytelen perekben, hamis vádak alapján el­ítéltek és kivégzettek földi maradványai nyug­szanak. Ez a hely továbbá a kommunista elnyo­más elleni tiltakozások szimbolikus tere, 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések színhelye - áll az emlékoszlo­pon, amelyet egykori politikai üldözöttek, valamint a pártok, önkormányzatok, egyházak és a honvédség képviselőinek jelenlétében lepleztek le. Duplájára emelkedik a juttatás A kommunizmus áldozatainak duplájára emelkedő juttatásáról kapott tájékoztatást az 1945 utáni politikai rabok és kényszer- munkások három társadalmi szervezete egy hétfői megem­lékezésen, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. Budapest. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján tartott budapesti rendezvényről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI- t közleményben. Ebben emlékeztetett: a Szovjetunióban volt magyar politikai ra­bok és kényszermunkások szervezete, a Szorakész; az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége; valamint a Recski Szövetség budapesti rendezvényén a résztvevők tájékoztatást kaptak az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást jog­talanul elszenvedettek juttatásának idei ötven százalékos, jövőre pedig újabb ötven százalékos megemeléséről, amelyről a kormány a közelmúltban hozott döntést. Az intézkedés értelmében a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 195ó-os forra­dalomban résztvevők, valamint az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítélt­jeinek juttatása emelkedett duplájára az idei év január 1-jétől. Orbán Viktor kö­szöntőjében azt mondta - idézte szavait sajtófőnöke -, sajnálja, hogy „az Alkot­mánybíróság tapintatlan volt”, és az önkényuralmi jelképek betiltására vonatko­zó jogszabályt úgy helyezte hatályon kívül, hogy annak még nem jött el az ideje. Március 2. Nyílt Nap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezésében az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen. Csoportok bejelentkezése: ipolytarnoc@osmaradvanyok.hu, telefon: 32/454-113 EZBZZEEHS

Next

/
Thumbnails
Contents