Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám
17TTT TfTD Éjk ÜVUIjJL U JElunL 2013. FEBRUÁR 2., „Karancs, a palócok szent hegye” Karancsiainijiö A szülővárosából, Salgótarjánból elszármazott, 1958-ban a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, de régen Budapesten élő Füst Antal néhány évvel ezelőtt maga sem nagyon hitte, hogy majd szépirodalmi tevékenységet folytat és egy-egy művét sorra mutatják be Nógrád megyében: Baglyasalján, a Balassi Bálint Könyvtárban, Zagyvarónán és - mint a minap történt - Karancslapujtőn. Annál is kevésbé gondolhatott erre, mert évtizedeken át a diplomájának, konkrétan bányamérnöki végzettségének megfelelő munkát végzett, megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet s mint környezetinformatikus, geostatisztikus címzetes egyetemi tanár megany- nyi előadást tartott, számos szakmai tárgyú publikációt jelentetett meg. Aztán 2011-ben, a „700 éves Baglyaskő vára - Salgótarján ” emlékév keretében meghirdetett irodalmi pályázaton az első díjat szerezte meg a középkori vár regéjét feldolgozó regényével, az elmúlt évben „Omlásban” címmel látott napvilágot bányász témájú kötete és most újra történelmi olvasmányokat, kutatásokat igénylő szépírással rukkolt ki: a „Karancs, a palócok szent hegye” címmel XIII. században játszódó regényt vetett papírra. „A ma élőknek ismerni és tisztelni kell múltat, mert a múlt, az ember éltető gyökere. Ha azt szeretnénk, hogy utódaink is igazi palócok és jó magyarok maradjanak, akkor bizony gondoznunk és ápolnunk kell a gyökereinket. Ebből a célból íródott ez a regény is...” fogalmazta a „Proló- gUs„-ifflr""''11 *~ Az regény a tatárjárással, az 1241-es tragikus muhi csatavesztéssel kezdődik. Mint közismert, a csatából kimenekül IV. Béla király és családja. Megfogadták, hogyha ők és az ország túléli a tatár veszedelmet, születendő gyermeküket Istennek ajánlják. így lett később apáca, majd Szent Margit leányukból, akihez a karancsi kápolna legendája is fűződik. Az olvasmányos, szép stílusban megírt történet Béla király észak felé, így a Karancsra menekülésével kezdődik, amikor is megismerkedik későbbi apródjával, a jó eszű A karancslapujtői Park Művelődési Házban Füst Antal (jobbról az első) mutatta be új regényét. Középen Szepsy Eleonóra, balra Csongrády Béla. somosi Juhászfia Mihállyal, a regény főszereplőjével - akiről a szerző fantáziája szerint Mihálygergét elnevezték - és a másik kimenekítővei, a karancsi remetével. A későbbiekben Mihály sorsa elevenedik meg, egészen a beteljesült házasságig, a gergei birtokba helyezésig. Az „Utórezgések” című záró fejezet viszont már a Margit kápolna létrejöttéről beszél és főkálffi körülötte kialakult kultusz tényeit mutatja m A lapujtői Park Művelődési Házban tartott bemutatón részt vett és aktívan közreműködött a Szegeden élő Szepsy Eleonóra is, akinek fejezet eleji és szöveg közi versei gazdagítják a regényt. Például az „Elkészült a kápolna” című rész előtt a következő négy sor olvasható: „Oltár, freskó, mennyezet / ablakok és padok.../ Aki nézi, ezt mondja:/Uram, hálát adok!” A költő Salgótarjánban három évig volt osztálytársa Füst Antalnak s más nógrádi - pásztói, sziráki, bujáki, mátrakeresztesi - szálakkal is rendelkezik. Mindketten hasonlítanak a regénybeli Mihályhoz, aki mikor közeledett szülőfaluja, Somos felé s meglátta a Karancs három csúcsát, „ egyre erősebben érezte az ismerős erdők illatát, és az otthon kellemesen bizseregtető melegét "Megemlítendő Balázs Mária neve is, akinek a „Karancs ősszel” című festménye vezeti be a regényt. A jó hangulatú, sokakat vonzó zenés irodalmi esten - amelyet a község önkormányzata és a Karancs-Kápolna Alapítvány szervezett - Csong- rády Béla elemezte a filmbejátszással is illusztrált regényt, beszélgetett a két szerzővel, valamint Szőllős Géza alapítványi vezetővel. Fellépett a Karancs kincse kórus, a Deák família zenekar, énekelt Teplán Sándor, verset mondott Baranyi Ilona és Teplán Sándorné. A megjelenteket Somoskői Tibor polgármester köszöntötte. A rendezvény előkészítése, sikere érdekében sokat tett a két vendég egykori harmadik osztálytársa, Földiné Patakfalvi Erzsébet is. Füst Antal Karancs- regénye megérdemelné, hogy megteremtődték az anyagi háttere könyv formátumú megjelenésének. „Anyaföld ...Hazád” „Kincses Nógrád” a címe Salgótarján várossá nyilvánításának 91. évfordulója és a magyar kultúra napja tiszteletére január 27-én rendezett ünnepségen - amely egyszersmind a 2012-es emlékév záró rendezvénye is volt - bemutatott színpadi játéknak. A Sándor Zoltán által szerkesztett és Susán Ferenc rendezte, a Zenthe Ferenc Színház társulata által előadott összeállítás a tájhaza folklórjából és irodalmából - mások mellett Csikász István, HrubikBéla, Kasza Marton Lajos, Mikszáth Kálmán, Szabó Lőrinc verseiből, prózai műveiből - merítve érzékelteti a palóc gondolkodásmód és érzelemvilág jellegzetes, alkalmasint kedves, pajkos vonásait. A műsor kedvező összhatása nem kis mértékben a Nógrád Tánc- együttes ugyancsak színvonalas közreműködésének, a jól megválasztott zenei és filmbetéteknek is köszönhető. Valamennyi műsorszám lényegében Csikász István „Anyaföld” című versében megfogalmazott - Patakiné Kemer Edit és Sándor Zoltán előadásában tolmácsolt - szép gondolatot visszhangozza: „Azt mondod: szülőföld /Anyaföld - így szólsz/ otthon - mondom én: Hazád”. Ugyanezt az érzést sugallják, erősítik a Salgótarjánból elszármazott, külföldön élő költő, Kasza Marton Lajos többször is, mintegy mottószerűen elhangzó sorai is: „Akkor döbbensz rá, hová tartozol, mikor /érzed, hogy nem élhetsz nélküle. / Mikor akaratlanul is füledben dalol/ egy-egy szó, akkor már tudod: bárhol élsz / bárhová vetődsz, telkedben, nyelvedben/a Haza és a Nemzetéi tovább. ” Gyönyörű az epilógus is Hrubik Béla „Imá”-jával és a felettébb tehetséges ifjú népi énekes, Dancsok Lilla hitvallásával: „Ezt a földet választottam.” A fentiek alapján abszolút indokolt volt, hogy a „Kincses Nógrád”-ot a városvezetés támogatásával a hét elején négy előadás keretében Salgótarján közép- iskolás diáksága is láthatta. Bizonyára a manapság más „értékekhez” szokott, szoktatott fiatalok szívéhez, leikéhez is eljutottak a míves gondolatok, őket is hatalmába kerítette a látványos viseletek, a fergeteges táncok élménye, a díszünnepség közönsége által érzett kellemes, felemelő hangulat cikvobuu, Csongrády Béla Névsorolvasás: Fogarassy Péter Bár 2009 júniusában a forgószínpad létrehozására meghirdetett jótékonysági esten két vadnyugati ballada hatásos előadásával, az elmaradhatatlan sállal a nyakában már fellépett a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színpadán, valójában a salgótarjáni közönség a múlt év végén a Zenthe Ferenc Színház által bemutatott Camus- drámában, a „Félreértés”- ben ismerte meg a szép beszédű, jól hangsúlyozó Fogpmssy Pétert De, hogy miként vezetett az útja e jelentős szerepig, a tragikus sorsú, a saját édesanyjának áldozatul eső „tékozló fiú”, Jan megformálásáig, azt bizony kevesen ismerik. Annál is inkább, mert kisgyermekként majd ifjúkorában is inkább a képzőművészethez vonzódott. Ebbéli hajlamait Radics István, a neves festőművész, rajztanár erősítette a szakkörben és a maconkai, mátrai, cserháti kirándulásokon. Több évtized távlatából is élénken él emlékezetében a csillék hangja, a salakhegyek vörös színe, a zsírkréta jellegzetes szaga. Még manapság is előfordul, hogy megmintáz egy-egy agyagszobrot, de miután nem vették fel a szegedi művészeti szakközépiskolába, nagybátonyiként a helyi, a kisterenyei gimnáziumba került. Fenyvesi Mariann volt az a magyar tanára, aki rányitotta szemét a görög klasszikusokra, a drámairodalom értékeire. Ugyanakkor klubdélutánokon, egyén iskolai rendezvényeken szívesen vett részt kabaréjelenetek, humoreszkek előadásában is. Verest inkább írt, mint mondott 1980-ban érettségizett és ezt követően fogtechnikusi pályára lépett Ez akár váratlan fordulatnak is tekinthető, de összefüggött kézügyességével. Mestervizsgát tett, Pásztón kisiparosként Salgótarjánban szövetkezeti tagként dolgozott a szakmában, Bátonyterenyén dr. Nagy István fogorvos „bedolgozójaként” ismerték. Életének ez a szakasza 1991-ben zárult le, amikor is Egerbe került ahol sok mindennel próbálkozott, mígnem a Gárdonyi Géza Színházhoz került Megszakításokkal, újrakezdésekkel mintegy négyöt évig járt a Gáli László igazgató által vezetett stúdióba. Gyakorlásképpen természetesen gyakran volt színpadon, de főként énekés tánckari szerepben. Az úgynevezett tűzke- resztségenÁa/mdn Imre „A csárdáskirálynő” című nagyoperettjében esett át: a rendező, Gáli László ráosztotta Kis közjegyző két-há- rom mondatos szövegét amelyet ráadásul recitálva kellett elmondania. Nagyon lámpalázas volt remegett keze-lába. A stúdiós tanulmányokat huszonnyolcán kezdték el, kilencen fejezték be, hátuknak sikerült a vizsga és mindössze hármuknak ajánlottak szerződést. Csizmadia Tibor igazgatósága idején több kisebb, de hálás szerepet kapott Ilyen volt például Shakespeare .Ahogy tetszik” című vígjátéka, amelyben Charles birkózóbajnok gladiátort személyesítette meg, amely azért is állt közel hozzá, mert mindig is szerette a küzdősportokat. (Nem mellesleg a shotokan karate szakágában a kék övig, az ötödik fokozatig jutott el, ami már versenyzői szintet jelent) Játszott mesejátékokban is, a „Mumus”-ban például „A zsák”-ot alakította. Mindemellett a színházban nem látott igazi távlatot maga előtt, ezért 2004-ben kilenc év után megvált a társulattól. Nehéz időszak következett, annak ellenére, hogy egy-egy nyári játékban a Dobó téren kapott feladatot s ami ennél is fontosabb a Heves megyei művelődési házban bemutathatott egy önálló Heltai-estet amelyben kuplékat sanzonokat is énekelt Ezt nem kis mértékben Dudás Anna-aki az egri főiskolán oktat - hangképző tanárnak köszönheti. Heltai Jenőbe már jóval korábban beleszeretett, olyannyira, hogy amikor a drámatörténeti vizsgán Győréi Zsolt szín- háztörténész, dramaturg, műfordító a huszadik század eleji íróról kérdezte, Heltai- idézetekkel válaszolt S e közös vonzalom barátságuk gyökerét is képezte. Fogarassy Péter négy évvel ezelőtt tért vissza Nógrádba, jelesül Salgótarjánba. Sokáig idegenül mozgott, lassan, fokozatosan szokott vissza. Komfortérzetét nem javította, hogy itt is szembe kellett néznie a munkanélküliség okozta nehézségekkel. Sok meghallgatáson vett részt - sikertelenül, míg végre T. Pataki Lászlóhoz, Patakiné Kemer Edithez és Susán Ferenchez fűződő korábbi ismeretsége révén kapcsolatba került a Vertich Színpadstúdióval - így történhetett a már említett jótékonysági esten való fellépése is - majd az immár a Zenthe Ferenc Színház társulatában megkapta Camus „Félreértésének egyik főszerepét Színházban ez volt eddig legnagyobb kihívása, nagyon örül, hogy - a fogadtatás, a visszhangok szerint - az előadással sikerült érzékeltetniük a darab mély filozófiai mondandóját, sikerült elgondolkodtatniuk a nézőket A minap fellépett a „Kincses Nógrád” című, magyar kultúra napi színpadi játékban: Veres János „Palóc madonnák” című versét mondta el, tolmácsolta a pénzérmekről szóló Mikszáth-adomát és Madách Imre,Bor-daC-át Nagyon jól - mondhatni otthon - érzi magát a társulatban és ez még akkor is igaz, ha olykor szeret különvonulni, meditálni. Szabadidejét szívesen tölti a természetben, azért is kedveli Salgótarjánt mert az erdő minden irányból ráborul a városra. Előszeretettel próbál a hegyek csendjében - a növények, állatok örömére vagy bánatára - gyakorolja a szövegeket énekszámokat.. Szeremé, ha a Zenthe Ferenc Színház társulatában hosszú távra tervezhetne. Konkrét szerepálmai nincsenek, de szívesen játszana egy komoly mondandójú görög drámában, egy klasszikus műven, nagy élvezettel formálna meg egy tépelődő, önmarcangoló királyt Annál is inkább, mert vonzódik klasszikus veretű nyelvezethez, amit - véleménye szerint - úgy kell „megdolgozni”, hogy szóljon a ma, a modem kor emberéhez is. De nagyon szeret nevettetni is. Szívesen szólaltatná meg Heltain kívül P. Howardot is... «fnmiTtn» SAJXÍÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. f T
