Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-13 / 37. szám
2013. FEBRUÁR 13., SZERDA MAGAZIN! TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS > GARÁZS > TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD > GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Ami a leginkábL...r.In• Budapest. A gyenge internet- kapcsolatot, az alkalmazások összeomlását és az alacsony sebességet tartják a legbosszantóbbnak az okostelefont használók az Ericsson ConsumerLab százezer ember megkérdezésével készült felmérése szerint. Az okostelefonosok körülbelül 40 százaléka használja készülékét, még mielőtt kikelne az ágyából. A munkába utazás alatt van az adatfelhasználás a csaknem 70 százalékos csúcson, majd a nap további részében is magas marad, mivel a felhasználók rövid, de gyakori időközönként érik el a hálózatot - derül ki az MTI-hez pénteken eljuttatott kutatás ösz- szegzéséből. Az eredmények azt mutatják, hogy az összes felhasználó valamivel több mint fele igen elégedett telefonja hálózatának minőségével. Csak nagyon kevesen, mintegy 2 százalék állítja azt, hogy rendkívül elégedetlen vele. A fennmaradó körülbelül 45 százalék semleges, okostelefonjával szinte mindenkinek voltak már nehézségei alkalmazások használata vagy az internet elérése terén. Az esetek "többségében ezek jelentéktelen problémák, és a felhasználók elfogadják, hogy időről időre előfordulhatnak ilyenek. Az okostelefont használóknak csaknem fele azonban ezeket a problémákat hetente tapasztalja, 16 százalékuk pedig naponta találkozik velük. A rendszeresen jelentkező problémákat a felhasználók már kevésbé tartják elfogadhatónak. A legtöbben a technológia fejlődésével a jövőben javulást várnak ezen a téren. A legtöbb hibajelzés az internetes böngészés és a közösségi hálózatok használata kapcsán érkezik, ezt követi a fájlfeltöltés, illetve fájlletöltés, az üzenetküldés és a video- alkalmazások. Problémák esetén sokan türelmesek, újból megpróbálják vagy megvárják, amíg a hálózat vagy a készülék betöltődik. Ugyanakkor csaknem 40 százalék elteszi a telefonját, 7 százalék pedig átvált már a telefonon lévő tartalomra. Olyan lépéseket nagyon kevés felhasználó tesz, amelyek az alkalmazás teljes eltávolítását eredményezik. Az Ericsson ConsumerLab az információit globális szintű kutatási program keretében szerzi, több mint 40 országban és 15 nagyvárosban élő, statisztikailag 1,1 milliárd ember nézeteit reprezentáló mintegy 100 ezer felhasználóval készített éves interjúk alapján. Műembert építettek Milánó. Lelkesen fogadta Milánó lakossága a vasárnap megnyitott új metróvonalat, amelyen vezető nélküli szerelvények közlekednek. A milánóiak tömege megrohamozta az M5-t, az ötödik metróvonalat, amelyet a közlekedési térképeken használt színe miatt rögtön „Lilának” (Lilla) kereszteltek el. Az el ső másfél órában tizenkétezren próbálták ki az új metrót. A kíváncsiságot fokozta, hogy ez az első járat az északolasz nagyvárosban, amely teljesen automatikusan, vezető nélkül szállítja az utasokat - számoltak be a milánói hírportálok. Az M5rVonal Milánó északi külvárosát kapcsolja be az eddigi metróhálózatba a Bignami és Zara közötti négy kilométeres távon, ahol az új metró összesen hét állomáson áll meg. A legmodernebb technológiával épített szerelvények ötszázharminchat utast szállíthatnak. Állomásonként negyven videokamera, a szerelvényeken pedig további nyolc garantálja az utasok teljes biztonságát. Áz M5 hatpercenként közlekedik reggel hat és este tíz óra között. A vonal kiépítésén éjszakánként dolgoznak tovább. 2013 végéig további két állomást építenek egészen a Garibaldi térig, ahol a milánói központi pályaudvar található. 2015- ig pedig Bignamitól egészen a San Siro stadionig hosz- szabbítják meg a vonalat. Elkészülésekor az M5 összesen tizenhárom kilométer hosszú lesz, tizenkilenc állomással, az utat huszonhat perc alatt fogja megtenni. A milánói Olaszország leghosszabb metróvonala: kilenc- venkét kilométert fed le. Naponta több mint egymillióan utaznak vele. Az első (piros) vonalat 1964-ben avatták fel, a másodikat (zöld) 1969-ben, majd a sárga következett 1990- ben. Az M4-es vonalat most építik. London. Egymillió dolláros műembert építettek brit tudósok mesterséges végtagokból és szervekből. Rexnek nevezték el a 180 centi magas műférfit, amely „nemzetközi adakozásból” állt össze: a vilá- on fellelhető legjobb mesterséges szerveket használhatták fel. Rex műlábakon és karokon kívül mesterséges szemet, szívet, tüdőt és még hibridagyat is kapott. A műlény szemüveges: a lencsék „fogják be” a látványt és a rájuk vetülő képet a retinába épített mikro- chiphez továbbítják, amely azután elektromos impulzusokat küld az agynak, nevezetesen egy chipkomp- lexumnak. Rexnek bionikus bokája van, amelyet motor mozgat és nagyon kifinomult rugórendszer, amely képes utánozni az emberi izmok - például a lábikra - mozgását A bionikus bokát a brit Hugh Herr professzor találta fel, miután hegymászáskor fagyás miatt elveszítette mindkét lábát Herr nagyon megszerette műlábait Jobban ment velük a hegymászás, mint a valódi lábaimmal. Ha egy tündér teljesítené egy kívánságom, visszakérném a lábaim? Egyáltalán nem!” - idézte a tudóst a The Daily Telegraph című brit lap. ij Rex egy tévéműsor főszereplője lesz a brit Channel 4 csatornán február 7-én, utána a londoni Természettudományos Múzeumba kerül. Az éhségérzet javítja a memóriát Tokió. Az éhségérzet javítja az emlékek bevésődését egy japán kutatók által muslicákon elvégzett kísérlet szerint. A kísérlet folyamán éhes és jóllakott muslicák egy-egy csoportjának viselkedését hasonlították össze. Mindkét csoporttal megszagoltattak mintát, majd áramütést mértek rájuk. Másnap két szagmintát adtak a rovaroknak, amelyek közül az egyik az előző nap bemutatott, a másik pedig egy attól eltérő volt. Az éhes ecetmuslicák 70 százaléka elkerülte a korábban áramütéshez vezető szagot, a megetetett egyedek azonban nem differenciáltak a két minta között. A kutatók szerint ez annak köszönhető, hogy az éhes rovarok testében esett a cukorszint csökkentéséért felelős hormon mértéke. Ennek hatására az agyukban fehérje szabadult fel, ami javította memóriájukat. A kísérlet során szélsőséges éhezésnek - több mint 20 órás élelemmegvonásnak - kitett egyedek emlékezőképessége ugyanakkor romlott. A Tokiói Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja szerint az amerikai Science tudományos folyóiratban publikált eredményeik fényt deríthetnek az emlékezet működésére, és azok az emberekre is érvényesek lehetnek, bár azt is hozzátették, hogy ennek megállapításához további kísérletek szükségesek. Új veszélyek leselkednek a kibertérben New York. Átalakult a kibertér kockázati struktúrája, ami a védekezésben és az elhárításban is új eszközök alkalmazását követeli meg - állapították meg a világ legbefolyásosabb kiberbiztonsági szakemberei részvételével a New Yorkban rendezett 2013-as Kaspersky Kiberbiztonsági Csúcsértekezlet előadói. A kibertámadások természete mostanra megváltozott, az 1990-es évek „hacker-vandaliz- musa” szabályos adatgyűjtő iparággá alakult át. Ennek célja a megszerzett ismeretek áruba bocsátása, gazdasági előny szerzése, hitelrontás, illetve akár katonai műveletek végrehajtása is lehet, és az okozott kárnak még a nagyságrendjét is nehéz megbecsülni. Az ellenintézkedések köre a szakemberek szerint már nem merülhet ki pusztán vírusazonosító jegyek felismerésére támaszkodó védelmi szoftverek alkalmazásában, hanem proaktív, a még ismeretlen fenyegetések valós idejű kiszűrésére is alkalmas technológiai rendszerek bevezetésére van szükség. A fertőzések többsége ugyan még „kivetett csapda” útján történik, tehát az áldozat maga sétál bele, de már lendületes növekedést mutat a célzott támadások aránya is. Minden rendszer leggyengébb pontja ugyanis az emberi tényező.- Tudják az alkalmazottak hány százaléka használja például saját USB-tárolóját a vállalati rendszerben? - tette fel a kérdést a hallgatóságnak Eugene Kaspersky, a Kaspersky Lab ügyvezető igazgatója.,- Megmondom: száz - de nem nálunk. Rámutatott, hogy mostanra eljutottunk a kiberhadviselés korszakába, amikor már nemzeti kormányok is kezdik átvenni a kiberbűnözők által kifejlesztett technológiákat és eszközöket. Megfigyelhető emellett a kiberterrorizmus és a kritikus infrastrukturális létesítmények elleni támadások számának a növekedése, és a „piacon” egyedi igények szerint kialakított kémprogramokat is lehet kapni. Olyan kiberhadviselési „fegyverekre” sikerült rábukkanni az elmúlt években, mint a Stuxnet, a Duqu, a Flame vagy a Gauss, legutóbb pedig a Red October. A Stuxnet volt az első, amelyik valódi fegyverként működött, mivel fizikai rombolást és emberhalált is okozott egy létesítményben. Howard Schmidt, az Obama adminisztráció korábbi kiberbiztonsági koordinátora arról beszélt, hogy az áramellátó, pénzügyi szolgáltató, távközlési ágazatok válhatnak támadás célpontjává, és mivel ezek kölcsönös függőségben vannak egymással, bármelyik ágazatot éri a támadás, az egész rendszert megbéníthatja. Úgy vélte, a legnagyobb gyakorlati kihívás megértetni e cégekkel a biztonsági beruházások szükségességét akkor is, ha látszólag minden rendben megy. Eugene Kaspersky rámutatott, hogy minden iparágban más és más a vállalatok biztonságérzete. Az olajipar például már nagyon is tudatában van a veszélynek, hiszen az ágazatot már két nagy támadás is érte. A szaúdi Aramco vállalatnak például 30 ezer számítógépét tette működésképtelenné egy viszonylag egyszerű kártevő. A Kaspersky Lab vezérigazgatója a közlekedési ágazatot hozta fel ellenpéldának. Mint mondta, a légitársaságok nincsenek még tudatában a veszélynek, holott egyetlen cég helyfoglalási rendszerének megbénítása végiggyűrűzhet a globális légközlekedésre. Howard Schmidt elmondta, hogy a kibertámadások elleni védekezés problémaköre már elhagyta a vállalati informatikai szakemberek szintjét, a legfelsőbb vezetőknek kell már foglalkozniuk vele, hiszen sokkal ösz- szetettebb feladatról van szó. Üzleti, stratégiai, kockázatkezelési döntésekről van már szó, nem pusztán technológiai döntésekről - tette hozzá. m Hl ■ 1 r I i Vezető nélküli metrót avattak
