Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-12 / 36. szám
A Bátonyterenyén élő, jelenleg a fővárosban felsőfokú tanulmányait végző, az elmúlt évben tájékozódási futó eredményei alapján Salgótarján város legjobb felnőtt női sportolója címet Tóth Korinna érdemelte ki. Vele beszélgettünk az elmúlt évi versenyszezonjáról és az idei év céljairól. Czimer Z. József- Kitől örökölted a sport szere- tetét?- Édesapámtól, aki mátravere- bélyiként több évig a MÁG SE Pásztó igazolt tájfutó versenyzője volt, később pedig a HUFEZE alapító tagja lett.- Emlékszel még a kezdetekre?- Nehéz pontosan megmondani, hogyan is kezdődött az egész. Számolva azzal, hogy apu is tájfutott, és hogy nagyon kicsiként, majd egy kicsit nagyobbként is részt vettem pár tájékozódási futó versenyen, komolyabb dolog velem kapcsolatban sokáig nem történt. Az említésre méltó mozzanatok akkor kezdődtek, amikor egyszer megkérdeztem aput, hogy elmehetek-e vele futni. Azt hiszem, egy szuszra három kilométert sikerült vele legyűrnöm.- Innentől kezdve aztán már nem volt megállás. Hová vezetett az utad, ugyanis a tájékozódási jutók között ekkor még nem találtuk meg Tóth Korinna nevét.- Ezt követően Salgótarjánba, Kadlót Zoltán (Kagya) atlétaedző kezei alá kerültem, a SAC-os öltöző elég gyorsan a második otthonom lett. Talán ez volt a legjobb dolog, ami a sport kapcsán történhetett velem: olyan emberek között edzhettem, akik példát állítottak elém.- Jól érezted, érzed magad az atlétáknál?- Igen. Sok segítséget kaptam az egyesületen belül, a kezdetekben sosem kellett egyedül gyűrnöm a kilométereket. Minden nap ugyanakkor, ugyanoda edzésre menni, a rendszeresség nagyon tud hiányozni az ember életéből, amikor kiszakad ebből a környezetből. Mindig is SAC-os edzésekre jártam, ez később a tájékozódási futó sportágba való komolyabb bekapcsolódás után sem változott.- A napokban tájékozódási jutóként tudtad elnyerni elmúlt évi Szeretne jól felkészülni az ez évi versenyekre Tóth Korinna tájfutó-atléta lett Salgótarján legjobb sportolónője teljesítményed alapján Salgótarján Város legjobb felnőtt női sportolója címet.- Az elmúlt évi eredményeimet szerintem nem kell túlragozni, az örök harmadik helyet sokáig tartottam. Télen sérülések nélkül kezdhettem az alapozást, sikerült sok hosszúfutást belediktálni a mindennapokba. Készültem az érettségire, a felvételire is, de emellett minden nap tudtam edzeni. Viszonylag kevés versenyen vettem részt, az első komolyabb megmérettetésem áprilisban az éppen Nógrád megyében, Béren lebonyolított hosszú távú orszá- i ; i gos egyéni bajnokság volt.- Itt milyen eredményt sikerült elérned?- Hamar kiderült, hogy fizikailag nincsenek problémáim, valamiféle higgadtság azonban nagyon hiányzott a ver- < senyzésemből. Azt hiszem, sokat kapkodtam és egyáltalán nem voltam magabiztos, így visszatekintve érzem, mennyit változtam az elmúlt egy évben. Végül a junior lányok között eredményhirdetéskor a dobogó harmadik fokára szólítottak ki.- Junior lányoknál megcéloztad a válogatott kerettagságot és ezzel együtt a kassai világbajnokságra való kiutazás lehetőségét, de végül az utolsó pillanatban egy szerencsétlen sérülés miatt odalett a nagy lehetőség. Nagyon letörtél?- A hosszú távú ob után sorozatban jöttek a válogatóversenyek és edzőtáborok is, ezeket változó eredménnyel teljesítettem. Az utolsó válogatón, a középtávú országos egyéni bajnokságon, ami Szilvásvárad környékén fent a Bükkben, Olaszkapu térségében volt júniusban, beszereztem egy elég komoly sérülést, amit azon a napon még nem igazán érzékeltem. Másnap a Salgótarjáni Dornyay váltócsapatának tagjaként még versenyeznem kellett, utána válogatott edzőtáborba indultam a junior vb-re utazókkal. Innen a sérülés miatt hazajöhettem, és több mint hat hetes pihenőre kényszerültem. Nem volt egy jó érzés elviselni ezt a helyzetet.- Felépülésedet követően első utad Skandináviába vezetett, ahol a svédek a világ egyik legrangosabb tájékozódásiJutó váltócsapat versenyét a 25manna-t bonyolították le. A rangos világversenyen szerzett élményedet miként összegeznéd?- Ősszel csak egy dologra, erre a skandináv váltócsapat versenyre tudtam összpontosítani. Ez volt életem első igazi nagy megmérettetése. Soha nem akartam még így bizonyítani, mint annak a norvég klubnak, amely hajlandó volt kockázatot vállalni azzal, hogy beállított az egyetlen csapatába. A 25manna egyébként egy 25 fős svéd egyesületi V®t5,'MiOT24. futóként képviselhettem az Östmarka OK csapatát. Nyomatékos protekcióval landoltam a rangos versenyen, ahol a szlogen szerint a világ legjobb tájfutó klubja nyer. Azt hiszem a tavalyi évem legjobb versenyélménye kapcsolódik ehhez a küzdelemhez, ahol a 371 csapat közel 10 ezer versenyzője igazi tömegélményt adott. A csapat elvárásait teljesítettem, a klub tagjai hát- baveregetéssel fogadtak, miután kiértem a combközépig érő mocsarakkal teli vesztőhelyről. Az ilyen „megcsináltam” sikerélmény nagy magabiztosságot tud adni, ami engem még a mai napig is jó érzéssel tölt el.- A sikeres külföldi szereplés után itthon újfent nem jöttek az eredmények Mi történt?- Sajnos a kétnapos, nem éppen közép-európai tereptípuson lezajlott futásom során kikészítettem a lábfejem, ami a további itthoni versenyzésre is rányomta a bélyegét, bár a csapattal az országos bajnokságon a Dornyay színeiben még sikerült jó futásokkal a dobogó legfelső fokára kerülni.- A Kab-hegyen elért országos csapatbajnoki győzelmetek azért nagy fegyvertény volt, hiszen majd negyedórával vertétek meg a második helyen végzett fővárosiak együttesét.- Azt hiszem ez a csapat, ami az utóbbi három évben itt Salgótarjánban összeállt, nagyon megérdemelte ezt az utolsó nagy győzelmet. Ez a csapatbajnokság különösen jó emlék számomra, a pálya teljesítése közben mindkét csapattársammal találkoztam és sikerült eleresztenünk egymás felé egy „hajrá”-t futás közben. Sok erőt adott mindkét találkozás, hiszen mindhárman egymásért küzdöttünk. Goldmann Dóra a szeptemberi sérülése ellenére meg tudta nyerni a saját pályáját, és OzsvártDóránakis sikerült egy nagyon jó futással ugyanezt megtennie. Nagyon jó volt együtt a dobogóra állni, de azért egy kicsit el is szomorított, hogy talán utoljára álltunk együtt, így csapatként. Engem mindig is a csapatversenyek motiváltak a legjobban, és ebben talán mindhárman egyformák voltunk.- Alig egy hónap és kezdetét veszi a tájékozódási futók ez évi versenyidénye. Az idei évben milyen célt tűztél ki magad elé?- Egy jó felkészüléssel szeretném az évet sérülések nélkül megúszni. Május 3-5. között Stockholmban rendezik meg a nemzetközi lOmila versenyt. Itt az elvárásoknak megfelelően szeretnék futni a női váltócsapatban. Az év során jó lenne sokat fejlődni technikailag, hogy itthon a felnőtt női mezőnyben is állandósult formát mutatva helyt tudjak majd állni. Gödöllőn edzett A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely és az Európa-bajnok cselgán- csozó, Hadfi Dániel is kipróbálta a gödöllői fitneszközpont eszközeit, jelezve, nem csak a nagyvárosokban adott a lehetőség a színvonalas sportolásra. A főváros környéki agglomerációban is egyre többen sportolnak, méghozzá a helyi sport- létesítményekben. Gödöllőn többek között Kiss Gergely igyekezett népszerűsíteni a mozgás és a sportolás szépségeit és fontosságát.- Nagyon jó látni, hogy a nagyvárosok külső területein lakóknak nem kell feltétlenül beutazni a központba, hogy jól felszerelt, magas színvonalú helyen sportoljanak - mondta a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely. - Szeretnék a vízilabdában minél többet visszaadni abból, amit kaptam és a környéken. Az a tervem, hogy az északpesti megyében létrehozhassunk egy vízilabdabázist. Természetesen más sportok is léteznek, ezért célom, hogy megszerettessük a mozgást, a sportolást az emberekkel. Kiss Gergely szerint a válogatottba való visszatérés már nem kérdés: - így 35 felett már át kell adnunk a helyet a fiataloknak. Még akkor is, ha erőben, állóképességben, játéktudásban a válogatott szinthez tartozónak érzem magam. Mégis úgy érzem, ha mindig mi játszanánk, soha nem lesznek új generációk', az emberek megunják a.fejünketuv Visszavonul A balkan-hand- ball.com nemzetközi szakportál információi szerint a szezon végén visszavonul Pul- jezevics Nenad, a magyar férfi kézilabda-válogatott korábbi kapusa. A 39 éves korábbi Pick Szeged-játékos 2009 óta a Bundesligában szereplő Hannoverben játszik, és a klub az elmúlt napokban már bejelentette, hogy a következő idényre szerződtette Nikolai Webert, a Wetzlar kapuvédőjét Martin Ziemer mellé. Puljezevicsnek az idény végén lejár a szerződése, és a hírek szerint befejezi pályafutását. Hülkenberg túl nagy lábon él forma-1. A német Forma-l-es pilóta új autója meglehetősen szűk, így a 43-as lába problémát okoz. A legutóbbi világbajnokságon 126 ponttal 6. helyen záró Sauber istálló lehet a 2013-as versenyszezonban az egyik sötét ló. Különösen, miután a Sér- gio Perezt Nico Hülkenberg váltotta. A 2012-ben Force Indiával 63 pontot gyűjtő és ezzel 11. helyen záró versenyző most bajban van - túl nagy a lába. A 25 éves német pilóta 185 centi magas, ami az FI világában egyenesen zsiráfnak számít. Testhosszához ráadásul 43-as láb társul, ami okoz neki némi problémát.- Amikor a pedálokat használom a szűk pilótafülke rendre akadályoz. Kénytelenek vagyunk egy gumitalppal egy kis trükköt alkalmazni, I amivel nyerek egy kis helyet. Hiába, a magas vezetőknek a Formai-ben mindig nehéz, hiszen a tervezők, így a Sauber konstruktőrei is mindig a leggyorsabb, nem pedig a legkényelmesebb autóra törekszenek. Remek magyar siker alpesisí. Miklós Edit számára befejeződött az alpesisí-világbajnokság, a technikai futamokban már nem áll rajthoz. A magyar versenyző, szuper-kombinációban 19., a vasárnapi lesikló versenyen a 23. lett. Miklós Edit éppen a szuper-kombináció szlalom versenyszámában kerüli akapukat (AFP) Kérdésünkre, miszerint volt-e valaha magyar alpesi síző világbajnokságon a legjobb 20-ban, még a síszövetség munkatársai sem tudtak pontos választ adni. Némi tanakodás után 1934-re tippeltek, talán akkor volt utoljára alpesi sí-világbajnokságon 19. magyar versenyző, valamilyen Anna. Akkor 19-en álltak rajthoz. 2013-ban, Schladmingban 45-en szerepeltek a rajtlistán szuper-kombinációban. Közülük 32-en értek célba az egy lesikló és egy műlesikló futam után, ahol Miklós Edit, a magyar csapat versenyzője 19. helyen zárt. Nyugodtan kijelenthető, az alpesi sí modernkori történelmében ekkora sikert még nem könyvelhettünk el. Figyelembe véve a honi hóviszonyokat, edzéslehetőségeket és hogy hányán síelnek a nagyvilágban Edit 19. helye felér egy győzelemmel, vagy mondjuk teniszhasonlattal élve egy wimbledoni 32-es táblával mindenképp. A sportoló viszont azért sportoló, hogy ezután is felemás érzésekről számoljon be vb-szereplésével kapcsolatban.- Szuper-kombinációban a 19. helyemmel elégedett vagyok. A lesiklás része egészen jól sikerült, aztán következett a második futam. Mivel egész évben elsősorban a gyors számokra készülök és azokban versenyzek, a technikai számban, vagyis a szlalomban nem értem el kiugró eredményt, de úgy érzem kihoztam magamból a maximumot - értékelte eredményét az erdélyi Hargitán nevelkedett versenyzőnő.- A vasárnapi lesiklástól sokat vártam. Csalódottnak érzem magam a 23. hely miatt, mert többre vagyok képes ennél. A két nappal korábbi lesiklásomhoz képest a pálya jobban kifagyott, gyakorlatilag jégen kellett mennünk. Jól sikerült haladnom az első szakaszon, mert annak a kanyarjai feküdtek nekem, és így a 10. hely körül álltam. De sajnos sok időt veszítettem az alsó szakaszon, és közvetlenül a cél előtt - mondta, amiből egy dolog mindenképpen leszűrhető, Miklós Edit mer nagyot álmodni, és ha tesz is érte, a 2014-es Szocsi. olimpián kis szerencsével^ még akár pontszerző is lehet. t \ t T S
