Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 8. szám

2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK MAGAZINT. UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ A téli hónapokban rengeteg kellemetlen kórokozó üti fel a fejét. Ilyenkor élik például virágkoru­kat a náthát és influenzát okozó vírusok is. A légúti megbetegedések száma is rohamosan meg­növekszik, azonban a szervezet védekezőképességének erősítésével egyszerűen megőrizhetjük egészségünket és vitalitásunkat. Nem is gondolnánk azonban, hogy nem csak erre kell tüzetesen figyelnünk a hideg beálltakor, rajtuk kívül számos más nehézséggel is szembe kell néznünk. Szívpanaszok Szezonális affektiv zavar Az Amerikai Szív Társaság (AHA) adatai szerint a téli hó­napokban megnő a szívroham­ok száma. Ennek egyik oka a fi­zikai túlter­helés, például a hólapátolás, ami hideg időben rend­kívül meg­erőltető a szív­nek, különö­sen olyanok esetében, akik ülő életmódot folytatnak, vagy amúgy is szív­betegek. A szív­betegek a hőmé­rő higanyszálá­nak leesésekor hajlamosak a mell­kasi fájdalomra. Az AHA éppen ezért mindenkinek azt javasol­ja, hogy tartsanak rend­szeresen szüneteket a hó­lapátolás közben, ne fo­gyasszanak nehéz ételeket közvetlenül a lapátolás előtt, és használjanak inkább ki­sebb lapátot, hogy ne kelljen egyszerre nagy súlyokat moz­gatniuk. A napok rövidülésével pár­huzamosan sok emberben je­lentkezhet a téli depresszió, vagyis a szezonális af­fektiv zavar. A rendellenesség tünetei egyé­nenként vál­tozhatnak, de általában szo­m morusaggai, Jf szorongással, re­if ménytelenséggel, jf bűntudattal, ön- g gyilkossági gon- Jf dolatokkal, kime- M rültséggel és inger- m lékenységgel járhat. Jh Pontos okát nem is- Ms merjük, de valószínű­je leg az alvást, az ener­Jr giát és a kedélyállapo­tot szabályozó agyi vegyü- letek egyensú­lyának zavara idézheti elő. ■ V Ez akkor kö- flr B vetkezik be, amikor a me­latonin szintje megemelkedik, a szerotonin szintje pedig le­süllyed. A betegség kezelésre pszichoterápiát, antidepresz- szánsokat illetve fényterápiát javasolnak. Szénmonoxid-mérgezés neteivel. Ha viszont rövid idő alatt egyszerre több ember is tapasz­talja ugyanazokat a tüneteket, az jó jele lehet annak, hogy valami nincs rendben. A legjobb óvintézkedés a mérgezés megelőzésére egy szénmonoxid-érzékelő készü­lék felszerelése a házban. A tünetek általában fáj­dalommal és elfehéredés- sel kezdődnek. Amikor már elveszik az érzékelés, és nem érzünk fájdalmat a testrészben, a fagyás sú­lyos. Az orvosok azt javasol­ják, hogy ha fagyás gyanítha­tó, azonnal menjünk melegre. A házban nem szabad erősen dörzsölni a testrészt, nehogy még súlyosabb sérülést okoz­zunk ezzel, és meleget se al­kalmazzunk közvetlenül a te­rületre, mert ezzel véleüenül megégethetjük az amúgy is sé­rült bőrt és szövetet. Sokkal jobb módszer, ha az érintett te­rületet szobahőmérsékletű víz­be mártjuk, és addig tartjuk benne, amíg fel nem meleg­szik. Ha az elfagyott terület fel- hólyagosodik vagy elfeketedik, azonnal forduljunk orvoshoz. Kihűlés Minden évben sok száz ember Fagyás veszíti életét, és ezreket kezelnek a sürgősségi osztályokon világ- Fagyásról akkor beszélünk, szerte szénmonoxid-mérgezés amikor a bőr vagy az alatta lévő következtében. A fűtőanyagok szövet megfagy. Leggyakrabban a égésekor keletkező színtelen, hidegnek közvetlenül kitett test­szagtalan gáz behatásának time- részeket, például az orrot, az ar- tei a fejfájás, kimerültség, hányin- cot, az állat, az ujjakat, a lábujja- ger, szédülés és zavarodottság. A kát érinti, és súlyos esetben akár szénmonoxid-mérgezés tünetei amputációra is szükség lehet, azonban könnyen összekever- hetők más betegségek tű­Szén-monoxid-mérgezés tünetei: • émelygés • fejfájás • hányinger, hányás • végtagok gyengesége • izomfájdalom • mozgásképtelenség • hallucináció • eszméletvesztés Szén-monoxid-mérgezés A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél valamivel könnyebb gáz. Szén-dioxid mérgezés leggyakrabban tüzelőberendezésekkel ellátott helyiségekben, illetve garázsokban fordul elő. A szén-monoxid hatása az emberi szervezetre: A szén-monoxid és az oxigén bekerül a légzőrendszerbe A szén-monoxid a vérbe kerül, ahol kapcsolódik a hemoglobinhoz. A szén-monoxid és a hemoglobin karboxihemoglobinná alakul. Hemoglobin — felelős az oxigénmolekulák szállításáért Karboxihemoglobin szén-monoxid + hemoglobin J A karboxihemoglobin akadályozza J az oxigénszállítást. A sejtek és szövetek oxigénhiányos állapotba kerülnek. A szén-monoxid kb. 250-szer jobban kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért már kis mennyiség is súlyos következményekkel járhat. Forrás: Flsősegély.hu/MV/b Sajtó- és Fotóarchívum /MTI j j (rft j www.mti.hu 0,02% 0,04% 0,08% 0,15% 0,30% 0,60% 1,20% 2-3 óra iartózkodás után fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger 1- 2 óra után homloktáji fejfájás, 3 óra után életveszély 30 perc után szaggató fejfájás, 2- 3 óra után halál 20 perc után ájulás. 1 -2 óra után halál 5-10 perc után ájulás, 20-30 perc után halál 1-2 perc után ájulás, 10-20 perc után halál 1 -5 perc után halál Ellátás: • hívjunk mentőt • vigyük ki a sérültet a gáztérből • fektessük le szabad levegőn • ha eszméletlen helyezzük stabil oldalfektetésbe • ha leállt a légzés kezdjük meg az újraélesztést Ha a szén-monoxid koncentráció: Hipotermiáról, vagyis kihűlés­ről akkor beszélünk, amikor egy személy testhőmérséklete 35 Celsius fok alá süllyed. Ez több­nyire akkor következik be, ha va­laki hosszú ideig hidegnek volt kitéve, de ritka esetben maga­sabb hőmérsékleten is bekövet­kezhet kihűlés. Elméletileg bár­milyen, a testnél hidegebb hő­mérséklet lehűtheti a testet. Bár nincs abszolút küszöb, leggyak­rabban akkor fordul elő, amikor a külső hőmérséklet körülbelül 7 Celsius fok alá süllyed. A legnagyobb veszélynek a csecsemők, az idős emberek, és az alkoholt fogyasztók vannak kitéve. Az alkohol felborítja a hőháztartást, és bár eleinte me­legség önt el bennünket az alko­hol hatására, később ez a me­legség elmúlik, és hosszú idő el­teltével veszélyessé válhat a hi­deg. A hipotermia korai szaka­szában az emberek fáradtságot, zavart, dezorientáltságot és kontrollálhatatlan remegést ta­pasztalhatnak. Később megszű­nik a remegés, egyáltalán nem érzik a hideget, a bőrük elké- kül, a pupillájuk kitágul, és el­veszítik az eszméletüket. A szakértők azt javasolják, hogy lehetőleg még a kihűlés korai szakaszában kérjünk or­vosi segítséget, mert később a tünetek nagyon megnehezíthe­tik a segélykérést. A problémák elkerülése mi­att tehát a téli időszakban fo­kozottan figyeljünk magunkra és környezetünkre. w ■ i fR W 1 hmwpb Hl IHHffiPnBMV füPF * -j Ir] ff75 iT^tT^j ■r É y S11, 1L7JI IMII taf B & * í

Next

/
Thumbnails
Contents