Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám
BELPOLITIKA] 2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Az alapjogok védelméről tárgyaltak Budapest Az alapjogok védelméről tárgyaltak szerdán az ellenzéki egyeztetésen résztvevő szervezetek. Egyetértettek, hogy az emberi méltóság kiemelt védelmet kapjon, és abban is, hogy az alkotmányozási folyamat vége egy népszavazás lehet. Két hét múlva folytatják „az alkotmányosság helyreállításáról” szóló közjogi tárgyalásokat. Az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt múlt héten kezdődött közjogi egyeztetéséhez két újabb szervezet csatlakozott: az Ungár Klára egykori fideszes, majd SZDSZ-es képviselő vezette Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt, valamint a Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök nevével fémjelzett Szabadelvű Polgári Egyesület. A szerdai megbeszélésen elnöklő Együtt 2014 küldöttségvezetője, Bárándy Péter újságíróknak elmondta: a felek megállapodtak, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Arra a kérdésre, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát készítik- e elő, úgy válaszolt: a büntetőjog csak utolsó eszköze a méltóságvédelemnek, de van benne szerepe. Bárándy Péter arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá „fokozta le” a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalom- biztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít - olvasható az újságíróknak kiosztott tárgyalási összefoglalóban. Emellett a résztvevők célul tűzték a jog- biztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát. A 2002- ben - az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése nyomán - alakult Medgyessy-kormányban az igazságügyi minisztériumot vezető Bárándy Péter kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megszabadította az embereket a választási regisztrációtól, ám az új választójogi törvények aránytalan szisztémát hoztak létre, torzítják a választói akarat leképeződését, ezért azokon is változtatni kell. Az ellenzéki szervezetek egyetértésre jutottak a sztrájkjog újraszabályozásáról, és arról is, hogy a munkavállalói jogok kiterjesztése érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét. Szintén kívánatosnak tartják, hogy a vallási közösségek elismeréséről a parlament helyett ismét a bíróság döntsön. Kérdésre válaszolva Bárándy Péter azt mondta: a népszavazás kézenfekvő, de nem az egyetlen megoldásra arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson egy új alkotmányról. Ugyanakkor - fűzte hozzá - a tárgyalópartnerek egyetértenek abban, hogy az alkotmányozás utolsó fázisaként valószínűleg referendumot kell tartani. Arra, hogy a tárgyalások miért nem nyilvánosak, úgy válaszolt: egyelőre előkészítő megbeszéléseket tartanak, azok eredményéről pedig rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt. Bárándy Gergely szocialista parlamenü képviselő, az MSZP-delegáció vezetője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: egy olyan dokumentum kidolgozását kezdték meg, amelyet később társadalmi vitára lehet bocsátani. A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések két hét múlva intézményi kérdések megtárgyalásával folytatódnak. Bárándy Péter ezek közé kérdések közé sorolta a sajtószabadság érvényre juttatását is, így ezzel - mint mondta - most csak érintőlegesen foglalkoztak. Bárándy Gergely és Ipkovich György szocialista országgyűlési képviselők valamint Tordai Csaba, Bárándy Péter és Gadó Gábor az Együtt 2014 Választói Mozgalom tagjai az ellenzéki egyeztetésen Konkrét lépéseket vár a Fidesztől az Együtt 2014 Budapest Az Együtt 2014 választói mozgalom péntek délig vár érdemi reagálást és lépéseket a Fidesztől Bayer Zsolt múlt szombaton megjelent cikke kapcsán - közölte a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerdán az MTI-vel. Ha addig nem történik semmi, akkor valamilyea módon csatlakozni fognak a Demokratikus Koalíció ezzel összefüggésben meghirdetett, vasárnapi tüntetéséhez - nyilatkozta Kónya Péter. Az Együtt 2014 társalapítója szerint hasonló egységfrontra lenne szükség, mint tavaly decemberben, amikor a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalása miatt rendezett, nácizmus elleni tüntetésen Rogán Antal Fi- desz-frakcióvezető és Mester- házy Attila, az MSZP elnöke is felszólalt. Ha komolyan lehet venni, amit az akkori demonstráción mondott Rogán Antal, illetve amiről Navra- csics Tibor miniszter beszélt az ATV-ben - mondta -, akkor azt várják, hogy ez tettekben Is megnyilvánuljon és tegyenek lépéseket Bayer Zsolt Fidesz- ből való kizárása érdekében. Az Együtt 2014 szerint nem elégséges Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő minapi nyilatkozata az ügyben, mert az szembemegy azokkal a gondolatokkal, amelyeket Rogán Antal és Navraesies Tibor is megfogalmazott. Ha nem csak a retorika szintjén állnak ki a rasszista megnyilvánulásokkal, a gyűlöletkeltéssel és a gyűlöletbeszéddel szemben, akkor lépésekre van szükség - fogalmazott Kónya Péter. Fidesz: kiemelten fontos a fiatalok elhelyezkedése KDNP: cél az ügyfélellenes magatartás visszaszorítása Budapest. A Fidesz kiemelt céljának tartja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének támogatását, ezt szolgálják a munkahelyvédelmi akcióterv január 1-jétől hatályos rendelkezései is - mondta a kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban a munkanélküliségen belül kiemelt probléma a pályakezdők elhelyezkedése, a legrosszabbak a mutatók Spanyol- országban, ahol 50 százalékuknak nincs állása. Magyarországon ennél sokkal jobb a helyzet, mégis fontos feladatként kell kezelni a fiatalok bevezetését a munka világába - tette hozzá a szóvivő, jelezve, bíznak az ezt is célul tűző munkahelyvédelmi akcióterv sikerében. Kara Ákos, a parlament foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok el tudjanak helyezkedni, ennek érdekében a munkahelyvédelmi terv a 25 év alatti dolgozók bruttó munkabére esetében - százezer forintos fizetésig - felére csökkenti a munkáltatói járulékot. Ha azonban a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a munkáltatónak - két évig és százezer forintos bruttó bérig - sem a szociális hozzájárulási adót, sem pedig a szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetnie - emlékeztetett. Hangsúlyozta, az idén az akciótervvel és a bérkompenzációval együtt mintegy 450 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás támogatására. Az ehhez szükséges fedezet rendelkezésre áll - reagált a szocialisták kritikáját firtató újságírói felvetésre. Pályakezdő álláskeresők Magyarországon (2004-2012) A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (szeptemberi adatok) Forrás: NFSZ/ BTVA S«|tó- és Fotóarchívum / MTI j l#l 58105 50111 50000 Budapest A Kereszténydemokrata Néppárt az idén nagyobb figyelmet kíván fordítani az ügyfélellenes magatartás visszaszorítására - mondta Harrach Péter a kisebbik kormánypárt terveiről szólva szerdán, Budapesten. Ä kereszténydemokrata frakció vezetője sajtótájékoztatóján azt mondta: a bankok, a szolgáltatók és a végrehajtók pont a nehéz helyzetbe került kisembereket zaklatják, és olyan eszközökhöz folyamodnak, amelyek meg- engedhetetlenek. A KDNP ezért a fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködve azt tervezi, hogy jogszabály-módosításokat kezdeményez - jelezte. Harrach Péter az MTI kérdésére azt mondta: a családi csődvédelemről szóló jogszabályról szerdán tartanak egyeztetést a közigazgatási tárcánál. A KDNP kezdeményezésére készülő jogszabálynak még az idei évben meg kell születnie, és a végrehajtása a következő évben elkezdődhet. Hozzátette, a KDNP szerint a magyar családok állapota rossz, amin változtatni kell. Kitért a házasság és család intézményének megerősítésére, majd az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntését felidézve azt mondta: azt tudomásul veszik, de ez nem jelent egyetértést. Nem minden emberi kapcsolat családi kapcsolat, márpedig úgy tűnik, efelé mozdul el az „ultraliberális irány” - fogalmazott. Harrach Péter arról is beszélt az idei feladatokról szólva, hogy Magyarország megújításának programját tovább kell folytatni. Ez európai és magyar program is - rögzítette, kiemelve: Európában is szükség van a megújulásra gazdasági, pénzügyi és társadalmi kérdésekben egyaránt. Szavai szerint „a Cohn- Benditek Európájának nincs jövője”. Aktuálpoltíkai kérdésekre kitérve azt mondta: a KDNP a romaügy kapcsán vallja, hogy a felzárkóztatás és az oktatás területén is az integrációt kell megvalósítani. Ha az első számú nemzeti sorskérdés Magyarország számára a demográfiai helyzet, akkor a második számú a magyar cigányság helyzetének megváltoztatása - tette hozzá, hangsúlyozva: a bűnelkövetők kérdését nem etnikai alapon, hanem a bűncselekmény súlyának megfelelően kell kezelni, és a jelenleginél nagyobb szigorral kell eljárni. Az egészségügy területére vonatkozóan a kötelező nyugdíjazásról azt mondta: a KDNP aggodalmának adott hangot, hogy a tervezett lépés komoly zavarokat okozhat, álláspontjuk szerint a legcélravezetőbb az ágazati kivétel megvalósítása lenne. koztatást szeretne kapni a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a kieső, illetve bizonytalanná vált bevételek és az eredetileg nem tervezett kiadások melleti hogyan lesz tartható újabb megszorítások, adóemelések nélkül a költségvetési hiánycél - közölte a képviselő, hozzátéve: a miniszterelnöktől pedig arra várnak választ, hogy mikor meneszti a „hibát hibára halmozó” Matolcsy Györgyöt. milliárd forinttal csökkenti az áfa-bevételeket - hangsúlyozta. A kormányzat ugyanakkor számos kiadási vállalást tett, amelyek közül a legjelentősebbek: a felsőoktatás számára megígért plusz 30 milliárd forint, a minimálbéremelés átvállalásának 10 milliárd forintos költsége és a távhőszolgáltatók kompenzációjára ígért 52 milliárd forint - sorolta Scheiring Gábor. Az LMP ezért tájépluszkiadás terheli az idei büdzsét. Szerinte az idei költségvetés számos gyenge pontjára derült fény az elmúlt napokban. Példaként említi, hogy az elektronikus '>Mí> kiépítésé körüli bizonytalanságok egy 75 milliárd forintos bevételt tesznek kétségessé, miközben a pénztárgépek tervezett adóhatósági bekötésének csúszása 95 milliárd forint bevételkiesést jelenthet. A 10 százalékos rezsicsökkentési akció pedig 30 Budapest. Az LM P véleménye szerint a 2013-as költségvetést dilettáns módon állították össze, ezért az teljesen megalapozatlan. Scheiring Gábor, az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője az MTl-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által remélt bevételek egy része nem tög teljesülni, miközben már most 100 milliárdos LMP: megalapozatlan az idei költségvetés
