Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám
DK: bővítsék a vállalkozások körét! Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli, hogy ne csak a Fideszhez közeliként elkönyvelt cégek kapjanak megrendelést az európai uniós forrásból indított lakossági nyelvoktatási programban. Novemberben jelentették be annak a kiemelt uniós projektnek az elindítását, amely- lyel százezer felnőtt kaphat támogatást informatikai és idegen nyelvi képzésekhez. A keretösszeg több mint 12,5 milliárd forint, egy jelentkező maximum bruttó 90 ezer forint felhasználására jogosult. Varjú László, a DK-hoz tartozó független országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban az MTI-nek hétfőn azt mondta: bár háromszáz vállalkozás várta, hogy részt vehet a projektben - többen ennek reményében nem hajtottak végre leépítést -, általános felháborodást keltett a nyelvoktató cégek között, hogy csak öten kaptak megrendelést a pályázaton. Köztük - tette hozzá - Orbán Viktor miniszterelnök korábbi angoltanárának vállalkozása és más Fidesz-köze- li cégek. A DK azt követeli, hogy bővítsék a megrendeléshez jutó vállalkozások körét - közölte Varjú László, megjegyezve: kérdéssel fordulnak a kormányfőhöz az ügyben. Ebben arra várnak biztosítékot, hogy az uniós forrásokat a versenysemlegesség elvének megfelelően osztják el, és nebicsak Orbári'VitlttVT krtíáb- bi nyelvtanára, illetve más, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező cégek kapnak megbízást, hanem kis és közepes vállalkozások is - mondta. Pénteken folytatódik az egyeztetés Budapest Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere péntek délelőtt folytatja az egyeztetést a Hallgatói Önkormányzatok i Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségével - közölte a tárca hétfőn az'MTl-vel. Korábban a felsőoktatás átalakításáról szóló kormányzati koncepció országszerte tiltakozásokat váltott ki, elsősorban a felsőoktatási keretszámok miatt. A keretszámokat azóta eltörölték. Balog Zoltán többször is tárgyalásra hívta a felsőoktatási hallgatók képviselőit. A miniszter és HÖOK elnökségi tagjai tavaly december 22-én állapodtak meg abban, hogy április végéig tartó,-a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetéssorozatot kezdenek. Ekkor döntöttek arról is, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét és az egyetemi autonómia kérdését. Balog Zoltán az akkori megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben. A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják. A tárcavezető szólt arról is, hogy a kormány honlapján egy úgynevezett „felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződés terén „látják a társadalmi elvárást”, hogy a Magyarországon az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de „közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek”. MSZP: a kormány változtasson a szabályokon! Budapest. Az MSZP azt várja a kormánytól, hogy válaszoljon az ombudsman közmunkaprogramokkal kapcsolatos kifogásaira, és mielőbb orvosolja őket. A közmunkás-szakszervezet pedig azt követeli, hogy a közfoglalkoztatottak bérét emeljék a 2010-es nettó minimálbérnek megfelelő 60 ezer forintra. Erről Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő, Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke és Kordás László, a szervezet főtitkára beszélt hétfőn sajtótájékoztatón a Belügyminisztérium épülete előtt. Nyakó István elmondta: Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa december végén 75 oldalban foglalta össze „a közmunkások szenvedéstörténetét”, ismertette a feltárt visszásságokat, jogsértéseket, ám a kormány azóta sem reagált erre érdemben. Hozzátette: azt várják a kabinettől, hogy válaszoljon az ombudsman megállapításaira, kezdeményez- ván - a borsodi Riese MSZP-s pölzen változásokat a közmunka- gármestere - arra szólította fel a programban és kérjen bocsána- kormányt, hogy a közmunká- tot a jogsértések miatt. Vécsi 1st- sokra is a munka törvénykönyve rendelkezéseit alkalmazza, ne kedvezőtlenebb szabályokat például a szabadság kiadásakor. Kordás László, a közmunkásszakszervezet főtitkára azt a követelésüket ismertette, hogy első lépésként a 49 ezer forintos közmunkabért emeljék a 2010-es szintre, az akkori nettó minimálbérnek megfelelő 60 ezer forintra. Sürgette, hogy a közfoglalkoztatottak - ha kérik - havonta is felvehessék a most hetente folyósított bérüket. Arra az újságírói kérdésre, hogy a jelenleg is bejegyzés alatt álló szakszervezetben viselt tisztségükért kapnak-e juttatást, Vécsi István és Kordás László is nemmel válaszolt. Előbbi polgár- mesteri díjazást kap, míg utóbbi - mint mondta - tartalékait éli fel, munkanélküli. Fidesz: sikeres a közmunkaprogram Selmeczi Gabriella Budapest Sikerként könyveli el a Fidesz a közfoglalkoztatást célul tűző Start-munkaprogram eredményeit - mondta a párt szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Selmeczi Gabriella közölte: tavaly már 300 ezer fölött volt azok száma, akiket bevontak a közmunkaprogramba. Megjegyezte, 2012-ben 132,5 milliárd forinttal támogatta a kormányzat a közfoglalkoztatási programokat, az idén pedig ezt további 21 milliárddal növeli. A közmunkaprogram előnyei között említette a szóvivő, hogy javítja az érintettek önértékelését, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, mintát ad a fiataloknak és munkahelyeket teremt a kisvállalkozásoknak. A tájékoztatón Mágori Józsefné, Makó és térsége fideszes országgyűlési képviselője több helyi programot is ismertetett, így például az egyik leglényegesebbet, a 22 évig egyáltalán nem gondozott csatornarendszer kitisztítását, amely - magyarázta - nagyon fontos volt az Alföld legmélyebb pontján fekvő makói térségnek, ár- vagy belvíz esetén ugyanis „minden úszik” azon a területen. Beszámolt arról is, hogy körzetének három településén a középületeket fűtő biokazánokat állítottak üzembe, az azokhoz szükséges fűtőanyagot pedig a közmunkások gyűjtötték ösz- sze az erdők tisztítása során.- Üzenem a flaszterpolitikusoknak, hogy az emberek kedvét ne vegyék el a közmunkától, és kérem őket, hogy ne bántsák meg azokat, akik önként, jó kedvvel munkát végeznek, és végre az emberi önbecsülésük visszatért - mondta a politikus. Úgy fogalmazott: „nem értem a pesti politikusokat. Az én választókerületemben mindenféle párthoz tartozó polgármester van, és mindenki nagyon örül ennek a lehetőségnek”. Az MSZP hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva - Nyakó István a közmunkaprogram szabályainak megváltoztatását, a közmunkás-szakszervezet pedig a közfoglalkoztatottak bérének emelését követelte - Mágori Józsefné közölte: január 1-jétől a közmunkás-minimálbér a szakképesítés nélküliek esetében 75 500 forint, a középfokú iskolai végzettséggel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek pedig 96 800 forint a közfoglalkoztatási bérük. A Jobbik szerint nem a kriminalizálás a megoldás Budapest, a jobbik szerint nem a kriminalizálás a megoldás a hajléktalanság problémájára, az utcán lakó, segítségre szoruló embereknél azonban szükség lenne valamilyen jellegű kényszerintézkedésre, hogy szakszerű segítségnyújtásban részesüljenek. Vágó Sebestyén, a Jobbik országgyűlési Vágó Sebestyén képviselője hétfői, MTI- hez eljuttatott közleményében arra regált, hogy Tarlós István főpolgármester a napokban aluljárószemlére hívta az ombudsmant. Azt írta, valóban alaptörvény-ellenes és nem is elfogadható megoldás egy szociális helyzet általános érvényű kriminalizálása, felelőssé a problémáért az elmúlt húsz év kormányai tehetők. Szerinte a fedél nélkülieket nagyjából két nagy csoportra lehet osztani: azokra az emberekre, akik a szociális és gazdasági kormányzás következtében nehéz helyzetbe kerültek, akiknél egyértelműen önerejükből vagy megfelelő utcai szociális munka segítségével ez az állapot ténylegesen átmeneti, és akik a körülményekhez képest az alapvető emberi normákat betartják, ügyelnek a higiéniára és jelenlétükkel legtöbbször visszatetszést sem keltenek az emberekben. A másik kategória az „utcalakók” csoportja, akik ténylegesen erre az életformára szocializálódtak, és ennek következtében inkább nevezhetők segítségre szoruló beteg embereknek, mint az általános segítő eszközökkel támogatható rászorulóknak - folytatta Vágós Sebestyén, aki szerint az ő esetükben valamilyen jellegű kényszerintézkedés szükséges lenne. Számukra az alacsony küszöbű szállásoknál egy még alacsonyabb küszöbű szálláshelyet kellene létrehozni (például elhagyott MÁV-épületekben, laktanyákban), ahol megfelelő egészségügyi, szociális szakemberek segítségével talán esélyük lehetne a gyógyulásra - véli. Megjegyezte, ezen intézmények igénybevétele nem szabad választás lehetősége lenne, de mégis szakszerű segítségnyújtásban részesülnének, és nem a rendvédelmi szervek „gondoskodnának” róluk.
