Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám

7 2013. JANUÁR 2., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Működik a kínai műholdas navigáció Sanghaj. Nemcsak Kínában, hanem az egész ázsiai-csendes- óceáni térségben nyújt szolgálta­tást a kínai fejlesztésű Beidou műholdas navigációs rendszer, amely elsősorban az amerikai GPS-nek lehet versenytársa. A Beidou helymeghatározási, navigációs, időmérési és üzenet- küldési szolgáltatásokra képes már a teljes ázsiai-csendes-óceá- ni régióban - jelentette be Zsan Cseng-csir a kínai műholdas na­vigációs hivatal igazgatója. Zsan hozzátette: a rendszer 10 méte­ren belüli helymeghatározásra képes, sebességmérése másod­percenként 0,2 méteres pontos­sággal működik. A kínai fejlesz­tésű és működtetésű műholdas navigációs rendszer jelenleg ló földkörüli pályára állított mű­holddal üzemel, ezekből az évti­zed végére 30-nál is több lesz, 2020-tól pedig a Beidou az egész világra ki akarja terjeszteni szol­gáltatásait. Kína 2000-ben kez­dett saját műholdas navigációs rendszerének kiépítéséhez, el­sősorban azért, hogy megszün­tesse függőségét az amerikai GPS-től. A rendszer 2007-ben in­dult, 2010 után felgyorsult a ki­építése, a legutóbbi műholdat pedig október végén bocsátották fel. Októberben Kína azt is beje­lentette, hogy minden eddiginél pontosabb navigációs rendszert épít. A kínai napisten után Hszihének elnevezett rendszer használatával kültéren 0,1 méte­ren belüli, beltéren 3 méteres tá­volságok pontos meghatározásá­ra lesz lehetőség a jövőben, ami a jelenleg használt rendszerek­nél csaknem százszor pontosabb pozicionálást jelent. Jelenleg négy jelentősebb na­vigációs rendszert alkalmaznak a világban, ezek az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesz­tett GPS, az orosz Glonassz, az Európai Unió Galileója és a kínai Beidou. Blogon látogatható nyilatkozta az olasz napilapnak a helyreállítást ve­zető Fedora Filippi. A turisták előtt húsz évig lezárt Domus Aureát 1999-ben nyitották meg újra, de az épületekben történt omlások miatt 2005 óta ismét zárva van. Reméljük, legalább a bloggal nem ez történik- jegyezte meg a Corriere hangoztatva, hogy a már december elején megnyitott blogot sem ismerte és látogatta senki addig, amíg az újság nem írt róla. Nero 64-ben, Róma felgyújtása után emel­te a Domus Aureát. A későbbi Colosseum szom­szédságában álló, többemeletes, kertekkel körül­vett palota kétszázötven hektárt foglalt el. A rene­szánsz idején Raffaello és Michelangelo is az Arany­palota falait borító freskók díszíté­RÓma. Virtuálisan látogatható a valóságban évek óta lezárt Domus Aurea, Nero császár római Arany­palotája, melynek helyreállításáról blogot indított az olasz főváros műemlék felügyelősége. Legalább a számítógép képernyőjén keresztül be­pillanthatunk a Domus Aureába - írta a Corriere della Sera napilap, amely hírt adott arról, hogy az ókori világ egyik csodájának tartott palotát restau­ráló régészek munkáját blogon (archeoroma. beniculturali.it/cantieredomusaurea) lehet követ­ni. A honlap fényképekkel, videókkal és friss infor­mációkkal kívánja fenntartani az érdeklődést a ré­gészeti ásatás iránt, ha már olaszok és külföldiek lassan végleg lemondanak arról, hogy vala­ha is lát­hassák Arany palo­tát ­Százmillió éve nem változott Ottawa. Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tű­levelűek, köztük a fenyőfélék gén­térképe, Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelű­ek a dinoszauruszok korából szár­mazó fosszíliákra. A Laval Egyetem kutatói és a ka­nadai erdőszolgálat szakemberei a tűlevelűek genomját hasonlították össze a virágos növények géntér­képével. A két növénycsoportnak egyazon őse volt, ám mintegy 300 millió évvel ezelőtt „szétváltak út­jaik”. A szakemberek a mind a tű­levelűekben, mind a virágos nö­vényekben meglévő 157 géncsa­lád struktúráját vetették egybe. Megfigyelték, hogy a tűlevelűek genomja különösen stabil maradt az elmúlt 100 millió évben, miköz­ben a virágos növényeké jelentő­sen megváltozott. Ez a változatlan­ság magyarázza a tűlevelűek ala­csony fajrátáját. A világon jelen­leg csupán 600 tűlevelű faj léte­zik, miközben a virágos növényeknél több mint 400 ezer fi­gyelhető meg.- Úgy tűnik, a tűlevelűek fejlődé­sük korai szakaszában egyensúlyt teremtettek környezetükkel, és még ma is mindenféle fortély nél­kül virulnak szerte a világon, kü­lönösen a hűvös klímában. Velük ellentétben a virágos növények in­tenzív evolúciós nyomás alatt áll­nak, amikor túlélésükért, szaporo­dásukért harcolnak” - idézte Jean Bousquet professzort a Science Daily tudományos hírportál. 2012 legfontosabb tudósai London. Rolf-Dieter Heuer német fizikust, a CERN főigazgatóját, Adam Steltznert, a NASA Curiosity nevű marjárója landolá­sának irányítóját, Cynthia Rosenzweig amerikai klímakuta­tót és a l'aquilai földrengés veszé­lyeit alábecsülő olasz illetékest, Bernardo De Bernardinist is az év 10 legfontosabb tudósa közé sorol­ta a Nature című brit tudományos szaklap. ■ Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportjának résztvevői jú­lius 4-én jelentették be, hogy a töb­bi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló erős bizonyítékokat találtak. Miközben mindkét kísérletben sok billió pro­ton-proton ütköztetés adatait ele­mezve figyelték meg az új szubatomi részecskét, Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója bizto­sította azt, hogy a világ megismer­je a tudományos felfedezést - írták a Nature szerkesztői. Miközben Heuer maga egyetlen egyszer használta a felfedezés szót, a két kutatócsoport egyike sem mondta ki azt egyértelműen. A főigazgató hagyta, hogy a szak­emberek a tényékhez ragaszkod­va ismertessék eredményeiket, például azt, hogy az adatok bizo­nyossági szintje 4,9-5 szigma. (Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a 3,5 millióhoz a valószínűsé­ge annak, hogy nem a Higgs- bozont fedezték fel) - idézte fel a brit folyóirat a júliusi sajtóértekez­let részleteit A tudományos élet másik nagy szenzációja a Curiosity marjáró landolása volt a vörös bolygón au­gusztus 6-án. A zökkenőmentes leszállást megvalósító 50 fős tudo­mányos csoportot a NASA pasadenai laboratóriumában Adam Steltzner vezette. A landolás technikája egyedülálló volt: a marsjárót a fékezés után egy 16 I méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállította a kijelölt hely közelébe, ezt követően egy fékező­rakétákkal ellátott platform, az „égi daru” eresztette le a talajra. A művelet alatt a rover kábeleken ló­gott, amelyek kioldódtak, amikor a Curiosity a felszínre ért. A Nature toplistájára került Cynthia Rosenzweig New York-i klímaku­tató, aki a Sandy hurrikán októbe­ri pusztítása előtt már évekkel ko­rábban előrevetítette egy ilyen szu­pervihar bekövetkezését. Kollégá­ival az amerikai űrkutatási hiva­tal, a NASA Goddard Intézetében a klímaváltozási adatok alapján már 2000-re várták egy ilyen óri­ásvihar eljövetelét. A folyóirat 2012 legfontosabb tudósai között nevezte meg az olasz polgári védelem igazgatóhe­lyettesét, Bernardo De Bernardinist, akit hat olasz tudós­sal együtt az ősszel hat év börtön­re ítélt a l'aquilai bíróság, amiért alábecsülték a 2009. évi földren­gés veszélyeik A 2009. április 6-i földmozgásnak a közép-olaszor­szági városban és a környékén 309 halálos áldozata volt, és tízez­rek maradtak fedél nélkül. A bi­zottság hat nappal a földrengés előtt ülésezett, és semmilyen kü­lön elővigyázatossági intézkedés­ről nem döntött. Tudósok világ­szerte nevetségesnek nevezték az ítéletet, arra hivatkozva, hogy a tudomány nem képes a földrengé­sek pontos előrejelzésére. Ennek ellenére De Bernardinis részt vett valamennyi tárgyaláson, és elis­merte, hogy annak idején meg kel­lett volna várnia a tudósok tömör közleményét, mielőtt tájékoztatta volna a közvéleményt Most abban bízik, hogy a per elvezet egy jobb • Jelszót fütyül fiókáinak Jelszóval védi a kon­kurens kakukkoktól fiókáit egy kis énekes­madár: a lazúr tündér­madár már a tojásban megtanítja utódainak az ismertetőjelet. Bécs/fldelaide. a fiókák kikelve ezzel a hívójellel kérik a táplálékot. Mivel a kakukk ezt a kódot nem tudja tökéletesen megta­nulni, a szülők meg tudják különböztetni saját utóda­ikat az élősködő madárétól. A kakukk így nem kap táp­lálékot és éhen hal - a nem­zetközi kutatócsoport fel­fedezésének részletei a hamburgi Geo magazin ja­nuári számában olvasha­tók, az eredeti tanulmány a Current Biology című szaklapban jelent meg. Diane Colombelli-Negrel, az ausztráliai Adelaide- ben lévő Flinders Egyetem munkatársa és Herbert Hoi, a Bécsi Állatorvosi Egyetem szakértője vélet­lenül fedezte fel a lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus) különleges tech­nikáját. A kutatócsapat tulajdon­képpen a madár segélyhí­vását vizsgálta, amelyet ra­gadozók közeledtére ad ki. Eközben megfigyelték, hogy az anyamadár na­gyon egyedi dalt énekel to­jásainak. A viselkedésfor­ma megértésének - elöntő pillanata az volt, amikor felfedezték, hogy a fiókák kikelés után beépítik kére- gető énekükbe.- A fiatal madarak tehát közös jelszót használnak szüleikkel, ami egyedülál­ló kommunikációs forma a madarak között” - fejtette ki Hói. A tojók a jelszót megta­nítják partnerüknek és a költésben segítő többi ma­dárnak is. kockázatfelmérő rendszer kiépíté­séhez hazájában, amely egyértel­műen meghatározza a tudósok, a kormányilletékesek és a média fel­adatát - írta a Nature. A top 10 tudós között van továb­bá Timothy Gowers brit matema­tikus, a Cambridge-i Egyetem Fields-érmes professzora, aki a tudományos eredmények szabad hozzáférhetőségéről folyó vita élé­re állt, amely elvezetett a holland Elsevier kiadó bojkottjához. A tu­dományos folyóiratok magas költ­ségei miatti kutatói bojkotthoz több mint tízezren csatlakoztak. A bojkott hatására az Elsevier en­gedményeket jelentett be. 2012 legfontosabb tudósai közé került Elizabeth Iorns, a Miami Egye­tem genetikusa, Joe Handelsman, a Yale Egyetem mikrobiológusa, Ron Fouchier, a Rotterdami Erasmus Orvostudományi Köz­pont virológusa, Cedric Blanpain belga őssejtkutató és a kínai gén­kutató intézet, a BGI vezetője, Jün Vang - olvasható a Live-Scince tudományos hírportálon. f 1 1 3 1

Next

/
Thumbnails
Contents