Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-28 / 23. szám

Szijjártó Katarba utazik Budapest. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ál­lamtitkár másfél napos mun­kalátogatásra utazik vasár­nap Katarba - közölte az ál­lamtitkár sajtófőnöke az MTI-vel. Varga Éva közleménye szerint az öböl menti álla­mok nagy volumenű fejlesz­tési terveket dolgoztak ki an­nak érdekében, hogy a nem olajalapú gazdasági ágazato­kat is fejlesszék. Az államtit­kár arról tárgyal, hogy a ma­gyar vállalatok miként tud­nak bekapcsolódni ezekbe a beruházásokba. Szijjártó Pé­ter találkozik többek között Khálid Bin Mohammed Al- Attija külügyi államminisz­terrel, Mohamed Száleh Abdullah Al-Száda energia­ügyi miniszterrel és Dzsászim Bin Abdulazíz Ál Tháni üzleti és kereskedelmi miniszterrel. Eljárást Indítottak Miskolc. Foglalkozás köré­ben elkövetett gondatlan ve­szélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást a vadász ellen, aki szombaton Kács külterületén meglőtt egy haj­tót - tette közzé honlapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Rendőr-főkapitányság vasárnap. A tájékoztatás szerint az 57 éves tardi férfi Kács kül- területén égy hájtŐvadászaí során golyós lőfegyverével lőtt meg egy 20 éves mezőkö­vesdi férfit. A hajtó életveszé­lyesen megsérült. A rendőr­ség szakértők bevonásával vizsgálja a körülményeket. Megemlékezés a holokauszt emléknapján Budapest. Soha többé nem eshet meg, hogy valakit vallása vagy származása mi­att kiközösítsenek, megfosszanak vagyo­nától és meggyilkoljanak. Nem fordulhat elő ismét, hogy az ezeréves magyar állam nem tudja megvédeni állampolgárait - mondta a honvédelmi miniszter a holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az Uránia Nemzeti Film­színházban vasárnap. Hende Csaba az Élet Menete Alapítvány által szervezett eseményen hangsúlyozta: meg kell érteni, mit veszített a nemzet és Európa „zsidó honfitársainkkal”, és mek­kora gyalázat, hogy „nem tudtuk megvé­deni őket”. Ezért kell emlékezni a holokausztra, a nagy európai tragédiára, amelynek „egy része a miénk, magyaro­ké” - mondta. Ez az emlékezés azt is mu­tatja, hogy „van bátorságunk szembenéz­ni a történelemmel”, megismerni, megta­nulni azt a leckét, „amelyre tanít minket” - tette hozzá. Kiemelte, meg kell ismerni a zsidók életét, „akik velünk éltek”, részei voltak a nemzet életének, a háborúkban a magyar hazáért harcoltak. Az áldozatok mellett emlékezni kell a gyilkosokra is, akiknek tetteit sosem lehet mentegetni, és a hősökre, akik a legnehe­zebb időkben is emberek maradtak - fogal­mazott. Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz azért, hogy soha többé ne fordul­hasson elő a holokauszthoz hasonló tragé- | dia, ezért is alakított emlékbizottságot a de- ; portálások évfordulója alkalmából. Ilan Mór budapesti izraeli nagykövet kiemelte, ; emlékezni és emlékeztetni kell, mert rövi­desen nem lesz élő tanú, aki beszámolhat­na a holokausztról, mert vannak, akik el­felejtették a borzalmakat, és vannak, akik nem is tudják, mi történt. Figyelmeztetni is kell az embereket, hogy a 21. században az antiszemitizmus továbbra is létezik és ter­jed - tette hozzá. Emlékeztetett, az ENSZ történelmi lé­pésként, Izrael javaslatára emléknappá nyilvánította január 27-ét, így minden év­ben megemlékeznek a világon a zsidó né­pet ért tragédiáról, a hatmillió áldozatról, akiket a gyűlölet és a fajelmélet ideológiá­ja alapján meggyilkoltak, és azokról, akik túlélték a borzalmakat, de máig nem tud­nak szabadulni a szörnyű emlékektől. Ar­ról is beszélt, hogy az egész világon érez­hetően erősödik az antiszemitizmus. A vi­lág máig nem vonta le a történtek tanulsá­gát, erre bizonyítékként szolgálnak azok, akik jelenleg is tagadják a holokausztot - mutatott rá. Hozzáfűzte, a történtek taga­dása újabb borzalmakhoz vezethet. A ma­gyar parlamentben is van egy szélsőjobb- oldali párt, amely támogatóival együtt „szórja a zsidók és a cigányok, az Izrael el­leni gyűlölet magvait" - mondta. Úgy vél­te, ez is azt mutatja, hogy létezik az új an­tiszemitizmus. Szerencsére azonban a Job­bik és támogatói kisebbségben vannak a magyar társadalomban - jegyezte meg. A megemlékezés végén gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére mások mellett Hende Csaba, Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója és Koltai Lajos film­rendező, operatőr. Az eseményen a diplo­máciai testület több tagja is részt vett. A megemlékezésen bemutatták Pajor Tamás zeneszerző Rosenberg Dani című dalát, amely egy magyar és egy zsidó kisfiú ba­rátságáról szól, arról, ahogyan a magyar kisfiú feláldozza magát zsidó barátjáért. A dalhoz Koltai Lajos a Sorstalanság című film felhasználásával rendezett képanya­got. A dal mások mellett Koncz Zsuzsa, Demjén Ferenc, Bródy János, Somló Ta­más és Bódi László Cipő közreműködésé­vel készült. Az ENSZ 2005-ben január 27- ét, az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborok felszabadításának évfordulóját a holokauszt emléknapjává nyilvánította. Népszavazás kezdődött Bulgáriában Szófia. Népszavazás kezdődött vasár­nap Bulgáriában egy új atomerőmű épí­téséről. A népszavazáson azt a kérdést teszik fel: Egyetértő Ön azzal, hogy BulgánaTéj- lessze az atomenergiát egy új erőmű épí­tésével? Ez az első népszavazás Bulgária rendszerváltozás utáni történetében. A balkáni ország második atomerőművét, amely két orosz reaktorral működne, a ro­mán határ közelében fekvő észak-bulgári­ai Belenében építenék meg, igaz, a lakos­sághoz intézendő kérdés közvetlenül nem erre a projektre vonatkozik. A népszavazás kiírásához szükséges több mint félmillió aláírást összegyűjtő ellenzéki szocialisták szerint a belenei projekt említése nélkül értelmetlen az állampolgárok véleményé­nek kikérése. Az építésben érdekelt Orosz­ország - a 2005-ben meghirdetett tendert az Atomsztrojekszport nyerte - egymilli- árd eurós kártérítést követel Bulgáriától az egyik, már elkészült 1000 megawattos reaktorért. A bolgár kormányzó jobbközép GERB párt márciusban - a magas költsé­gekre hivatkozva - leállította az atomerő­mű-építést, de az ellenzéki szocialisták tá­mogatják, és a referendumot egyfajta kor­mány elleni bizalmi szavazásnak tekintik. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha legalább annyian vesznek részt rajta, mint a legutóbbi parlamenti választá­son. Miután a 2009 júniusi választáson 4 millió 250 ezren járultak az urnákhoz, legalább ekkora - csaknem 70 százalé­kos - részvételre van szükség a népsza­vazáson. Elemzők szerint ilyen sokan nem fognak elmenni, ezért el fog bukni a népszavazás. Egy októberi felmérés szerint a bolgárok 38 százaléka helyes­li, 28 százaléka ellenzi a belenei atom­erőmű megépítését. Közvélemény-kuta­tások szerint legfeljebb 1,5-2 millió em­ber fog szavazni. Cserhalmi kapta a Páger Antal Színészdíjat Cserhalmi György Kossuth-díjas érdemes művész megköszöni a közönség tapsát Makó. Cserhalmi György kapta idén a Páger Antal Színészdíjat. A Kossuth-díjas érdemes mű­vész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését a Ma­ros-parti városban, a Hagyma­házban. A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kura­tórium döntése alapján a leghűsé­gesebb Páger Antal szellemi örök­ségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelen- ség. A díjat odaítélő zsűri - Hege­dűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - egyhan­gúlag úgy döntött, hogy idén Cserhalmi György ve­heti át az elismerést. A néhány hét múlva 65. születésnapját ünneplő Cserhalmi György főiskolai tanulmányait követően Debrecenben és Veszprémben, majd két éven át a Nemzeti Színházban játszott. 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával újrainduló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nem­zetibe, a kilencvenes évek elején rövid ideig a Lab­datér Teátrum művészeü vezetőjeként működött. 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újon­nan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához, 2004 óta szabadúszó. Cserhalmi György több mint kétszáz filmet forgatott, egy idő­ben állandó szereplője volt Jancsó Miklós alkotása­inak. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sá­ra Sándorral, Bacsó Péterrel, főszereplője volt a film­nyelvet megújító Bódy Gábor több művének. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh há­borús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy készített zenés le­mezt is (Básti Julival Hallgass kicsit, Novák Péter­rel Eklektikon címmel). A színművész megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, 1990- ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi ala­kítás díját. Makó, Páger Antal szülővárosa 1999 óta min­den évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986- ban elhunyt színész emléke előtt. A makói képvi­selő-testület 2001-ben határozott a díj alapításáról. „Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását az önkormányzat a Páger család hoz­zájárulásával készítteti el évről évre. A gyűrűt ma­ga Páger Antal is elismerésként kapta, nyolcvan- éves korában a Vígszínháztól. Cserhalmi György a díj átvételét követően azt mondta, hogy úgy ér­zi, a gyűrűvel a Maros-parti város kicsit eljegyez­te őt. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Ju­dit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó és Kút­völgyi Erzsébet részesült az elismerésben, tavaly pedig Rudolf Péternek ítélték a díjat. „Aranyinak” robbantottak Zágráb. Dalmáciái „aranyifjak” robbantottak szerdára virradóra Zágráb főterén - írta a horvát sajtó a rendőrségre hivatkozva vasárnap. A rendőrség befejezte a szerda hajnali robbantással összefüggés­ben péntek este előállított hat sze­mély kihallgatását, és átadta az ügyet az államügyészségnek - je­lentette be vasárnapi sajtótájékoz­tatóján Goran Burusic zágrábi rendőrkapitány a horvát rádió és televízió (HRT) szerint. A gyanúsí­tottak közül öten a tengerparti Vodice lakosai, huszonéves fiatal­emberek, többségében köztiszte­letben álló, jól szituált családok gyermekei. Előállították egyikük apját is, akitől a robbanóanyagot szerezték. A hat személy még de­cemberben, Vodiceben tervelte ki a Jellasics téri robbantást - közöl­te honlapján a Jutarnji list. A sajtó idézte a rendőrkapitányt, aki szerint az öntelt ifjak jó dol­gukban azt sem tudták, hogy mit kezdjenek magukkal. A nyomozó- hatóság térfigyelő kamerák segít­ségével bukkant az elkövetők nyo­mára. Öt évig terjedő börtönbün­tetést kaphatnak a robbantásért. A szerda hajnali robbantás az év ele­je óta már a harmadik hasonló eset volt a horvát fővárosban. Janu­ár második hetében előbb egy kül­városi vasútállomás közelében volt robbantás egy tehervonat át­haladásakor, két nappal később egy buszmegállónál lépett műkö­désbe egy robbanószerkezet. Az első két bűncselekmény elkövetésével a rendőrség egy 53 éves férfit gyanúsít, aki megse­besült az egyik detonációban. Ő azonban ártatlanságát hangoz­tatja, s tiltakozásul éhség- sztrájkot folytat. Ashton: nem vagyunk tehetetlenek... Brüsszel. Nem vagyunk teheteüenek a gonosszal szemben - hangsúlyozta Catherine Ashton az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a holokauszt- emléknap alkalmából vasárnap közzétett nyilatko­zatában. Az ENSZ Közgyűlése 2005 őszén a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi megsemmisítő tábor felszaba­dulásának évfordulóját. Meg­emlékező nyilatkozatában Ashton felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a holokauszthoz nem csupán a közvetlen vagy közve­tett elkövetők járultak hozzá, hanem azok is, akik hagyták, hogy ez a bűncselekmény meg­történjen.- A népirtást némelyek erőszakcselekménye, va­lamint mások közönye okozza - fogalmazott az uni­ós főképviselő. Kiemelte ugyanakkor: az évforduló ar'- ra is lehetőséget ad, hogy megünnepeljék azok bátor­ságát és áldozatát, akik mentették és óvták ember­társaikat. Ez ugyanis azt bizonyítja - folytatta Ashton -, hogy „nem vagyunk tehetet­lenek a gonosszal szemben”. Szerinte e tanulság kell, hogy vezesse a mai embert is: - Nemcsak a múlt bűneire kell emlékeznünk, hanem el­kötelezett módon fel kell lép­nünk minden gyűlöletcselek­ménnyel szemben, ki kell áll­nunk az alapvető jogok és sza­badságok mellett. Catherine Ashton

Next

/
Thumbnails
Contents