Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-25 / 21. szám
SPORTTUKOR Hat érmet „lapátoltak össze A Tarjáni Tornádó Triatlon SE-nek (TTT), illetve a Salgótarjáni HKE triatlon szakosztály egyik képviselőjének a téli alapozás közepette lehetősége nyílt egy, a monotóniát megtörő felmérésre és egyben versenyzésre, melyen a triatlonosok és az evezősök mellett a kajakkenusok is részt vettek. B. L. Az ország minden részéből érkeztek sportolók a TVK-Mali Triatlon Klub által rendezett ergotlon bajnokságra (összesen közel százan), melynek a Tiszaújvárosi Sportcentrum edzőcsarnoka adott otthont. Az újonc, gyermek és serdülő korcsoport képviselőire 800 méter futás, 4 km kerékpáros „görgőzés” és 500 méter ergométerezés (száraz evezés) várt, míg az ifjúságiak, juniorok, felnőttek és szeniorok penzuma 2,1 km, 8 km és 1500 m volt. Az első futamokban a fiatalok mérték össze tudásukat. A havas futásokból minden salgótarjáni elsőként ért be a csarnokba, ahol megkezdték a görgó'zést. Nagyon jó tempóban, pörgős áttétellel tudták teljesíteni a távot, majd következett az evezés. Idén tíz ergométert állíthattak fel a szervezők, melyekhez a TVK- Mali TK tíz kerékpárját és görgőjét rendelték hozzá. Az evezés során azért látszódott, hogy gyakorlásra csak egyszer nyílt lehetőség (köszönhetően Kancsulik Ákosnak), de a pár érmes helyezéshez ennyi is elég volt.- Ez a téli felmérő okot ad rá, hogy igen reményteljesen nézzünk a 2013-as versenyszezon elé, szinte minden korcsoportban - nyilatkozta Szultán Attila, a TTT Kerékpárban jól teljesítettek a salgótarjániak edzője, versenyzője. - Nagyon elégedett vagyok a csapattal, fantasztikusan teljesítettek versenyzőink. A rendezvényen igen pontos terhelési diagnosztikát regisztráltak minden versenyzőnél - pulzus, idő, táv, százalékos terhelés -, ami felért egy sportorvosi terheléses vizsgálattal. Ha már a téli felmérőknél tartunk, nagyon sajnáljuk, hogy a hagyomá- nym~szori)sp.ataki futósorozcjt idén elmaradt, inert korábban az a rendezvény Is része volt a téli felmérőinknek és nem mellékes, hogy a gyerekek is szerették. Abszolútban egyébként a váci evezősök szerepeltek a legjobban, akik az egyéni aranyak mellé váltóban is első helyet szereztek. A salgótarjániak eredményei. Gyermekek. Fiúk(4): 2. Tórák Levente (2:40 perc futás, 12:18 perc görgő és ergométer) 14:57 perc összidő. 3. Bajczár Benedek (2:41+12:24) 15:04. Lányok (1): 1. Laczkó Rozina (2:40+11:32) 14:11. Serdülők. Fiúk (9): 2. Marcsok Tihamér (2:38+9:15) 11:52 ... 4. Petróczy Bálint (2:31+10:00) 12:30. Lányok (7): 1. Király, Dóra (SHKE-Triatlon, 2:50+10:43) 13:32 ... 3. Laczkó Szabina (2:44+11:22) 14:05. Ifjúságiak. Fiúk (5): 4. lakubovics István (7:39+19:01) 26:39. Felnőttek és szeniorok. Férfiak (6): 5. Szuhán Attila (8:42+21:52) 30:33. (A nem jelöltek valamennyien a TTT tagjai.) events Tórák Levente (TTT) ezüstöt nyert Négy évtizede a fekete-fehér bábuk bűvöletében Mádl Ildikó sakkolimpiai bajnok is a tanítványai között volt A sakk története a legendák világába nyúlik vissza. Mi, ezúttal ilyen távoli múltba nem, de négy évtizedre, az 1972-es esztendőig tekintünk vissza. Ekkor ismerkedett meg ugyanis a 64 fekete-fehér mező titkaival a Bátonyterenény élő, idén 51. életévébe lépett I. osztályú sakkozói minősítéssel rendelkező Tódor Attila, aki jelenleg helyi egyesület hiányában Pásztói SE ponterős játékosa. Vele beszélgettünk. Cz. Zentai József- Hogyan jött a sportág iránti elkötelezettséged?- Nagybátonyban, Zagyva-parti gyerekként tíz éves koromban ismerkedtem meg a sportág alapjaival. Lakásunk közelében élt az agilis sportág szervező, Petre Lajos bácsi, amikor engem is - a bátyám után - rábeszélt a sakkozásra. Adott egy szakkönyvet, s ebből tudhattam meg milyen csodálatos is ez a szellemi játék. Megszerettem, és még ebben az évben leigazoltam a Nagybátonyi Bányász SC sakkszakosztályhoz.- Ekkor kik képviselték a sportegyesületi színeit?- A hetvenes években Nagybátonyban erős sakkozókból álló szakosztály működött. A teljesség igénye nélkül felsorolnám őket: Bronner Zoltán, Kovács Balázs, Halmi Zoltán, Stuhl József, Kazinczy József, Kaiser Ferenc, Kemecsei Sándor, Horváth József, Berzák István, Kormos József, Hovanecz László, Osgyáni Sándor, Tódor Sándor és még sokan mások.- Abban az időben miként készült fel egy sakkozó a megmérettetésekre?- Nekem a klubösszejövetelek mellett nagy segítség volt, hogy Sándor bátyámmal, aki már korábban leigazolt a Bányászhoz, otthon szinte minden nap ádáz csatát vívtunk egymással.- Mikor jött az első komolyabb sikered?- Két év múlva a megyei serdülő, ifjúsági versenyeken már több esetben nyertem, illetve lettem díjazott versenyző. Azt tudni kell, engem soha senki szakember nem tanított, oktatott szakmai szinten a sportág fortélyaira. Amit a mai napig elértem, azt csak a bátyámnak köszönhetem. Később Bátonyba jártam a szakmunkásképzőbe, és amikor nekünk megyei suli bajnokság volt, azt is szinte mind a három évben én nyertem meg. A szakmunkásvizsga után elmentem dolgozni, így már kevesebb idő jutott a sportra.- Eljött a katonai szolgálat ideje. Sikerült tovább művelned a sportágat, vagy kényszerűségből nálad is kimaradt ez a két év?- Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a sakk eredményeimet méltányolva irányítottan egy szabolcsi településre, az NB Il-es sakkszakosztállyal büszkélkedő Nyírtelekre vonulhattam be katonának. A honvédségi egyesületnél egy fél év eltelte után megszűnt sakk szakosztály, de szerencsémre ezzel egy időben engem áthelyeztek Tapolcára. Itt Paréj Józsi bácsinál aztán már nagyon keményen kellett sakkoznom, miközben az általános iskolában én is oktathattam a gyerekeket, közte Mádl Ildikót, aki később sokszoros magyar női válogatott lett, sőt a Polgár lányokkal együtt sakkolimpiát is nyert. Szóval nekem az egyenruhás időszak igencsak kemény sakkozással telt el, de leszerelésem után nem sokkal inkább a külföldi munkavégzés lehetőségével éltem, és bizony kény- szerűségből kissé eltávolodtam a bábuk tologatásától. Ha itthon maradok, lehetséges, tudtam volna teljesíteni a nemzetközi mesteri címet. Akkoriban igen jól ment a versenyzés. De tény az is, azokban az években nagy sláger volt a külföldi munkavégzés, ezzel együtt a kinti kereseti lehetőség. Nem gondoltam, hogy kint a németeknél majd hiányzik a sakktábla.- Kibírtad?- Nehezen. Amikor kint hazai sportsajtóhoz jutottunk, én azonnal a sakk híreket böngésztem.- Úgy látszik nem felejtettél el sakkozni, mert hazatérésed után egy évvel - 1987-ben - Balassagyarmaton eredmény- hirdetéskor minden felkészülés nélkül a dobogó legfelső fokára állhattál fel.- Igen, ez így történt, de ehhez még annyit hozzátenném, aki már gyermekkorában megismerkedik a fekete-fehér bábuk világával az sosem felejti el ezt a szép szellemi játék adta örömet.- A győzelem után még is újra eltűntél. Mi történt?-Egy újabb, már rövidebb idejű külföldi munkalehetőség adódott számomra. Éltem vele. Hazajövetelem után egyébként megismétlődött velem a korábbi gyarmati eset. Az Ipoly-parti városban, 1991-ben rendezték meg megyei egyéni sakk bajnokságot. Itt az első három helyen bátonyiak végeztek. Első lett Patai József, második Hovanecz László, míg a harmadik én lettem.-Ésa tarjániak?- Megelőztük őket. Ez akkor nagy eredménynek számított. A nem mindennapi siker ellenére pár hónappal később Nagybátonyban a sakk szakosztályt megszüntették. Többen a szélrózsa minden irányába szétszéledtek. Én, Pásztora a Szita Róbert által elnökölt Color-Nova SE-hez kerültem. Az SE megszűnéséig tagja voltam az NB Il-es csapatnak. A bátyám invitálására aztán 2001-ben a Pásztói Sakk Egyesülethez igazoltam. Ma is itt játszom.- Milyen minősítési fokozattal rendelkezel?- A sakk sportágban az Élő-pont- számok összege alapján adják a versenyzők minősítési fokozatait. Én jelenleg 1961 Élő- pontszámmal rendelkezem, mely I. osztályú minősítést jelent.- Melyik a kedvenc játékstílusod, és játszmáid során miben rejlik az erősséged?- A kedvenc játékstílusom az aktív támadójáték. Pozíciósán a végjátékot szeretem, talán ebben vagyok a legjobb.
