Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-25 / 21. szám

BELPOLITIKA 2013. JANUÁR 25, PÉNTEK Fidesz: nő az emberek bizalma az állam iránt Budapest. A Fidesz szerint egyre nő az emberek bizalma az állam iránt, ezt bizonyítja, hogy tavaly duplájára emel­kedett a magánszemélyek által vásárolt állampapírok mértéke, amely jelenleg 1060 milliárd forintot tesz ki. Puskás Imre országgyűlési képviselő csütörtöki, budapesti sajtótájékoztató­ján azt mondta: az emberek által felvá­sárolt állampapírok mennyisége össze­vethető az állam egyévi adósságszolgá­latával. A képviselő szerint az állam- adósság folyamatos csökkentése mel­lett fontos az eladósodás összetétele is, a forintban meglévő adósság ugyanis nem hordozza magában az árfolyam- kockázatot. „A legszerencsésebb, ha az állam a polgáraitól vesz fel hitelt, hi­szen ennek visszaadásával is saját pol­gárait gazdagítja, így növeli a fogyasz­tást vagy a belföldi befektetéseket” - hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Emlékeztetett arra: 2002-ben az akkori Orbán-kormány a bruttó hazai termék mintegy 54 százalékának megfelelő ál­lamadóssággal adta át az országot, azon belül a devizaadósság 25 százalékos volt. A 2010-ben átvett állam azonban a GDP 82 százalékának megfelelő adós­sággal rendelkezett, ennek 47 százalé­ka pedig devizában állt fenn. Mint mondta, a folyamat megfordult, a devi­zaadósság jelentősen csökkent a kor­mányváltás óta, az államadósság mér­téke pedig Európában is egyedülálló módon mérséklődött 78,6 százalékra. Puskás Imre hozzátette: jelenleg a fo­rintban fennálló adósságon belül 8 szá­zaléknak, az egész államadósságon be­lül pedig 4 százaléknak megfelelő az állampolgárok által nyújtott hitel ará­nya. Hangsúlyozta: ez azt jelzi, hogy a kormány teljesíti vállalásait, szabadul az adósságcsapdából, ezért nő a biza­lom az állampapírok iránt. Emlékezte­tett még a kormány azon lépéseire, amelyeket az a családok eladósodottsá­gának mérséklése érdekében tett, vala­mint arra: az önkormányzatok adósság­konszolidációja is részben megtörtént, az 5000 lakosúnál kisebb települések esetében már lezárult, az ennél nagyob­baknál pedig jelenleg is zajlanak a tár­gyalások annak állam általi átvételéró'l. A fideszes képviselő azt mondta: az elő­ző kormányok alatt felhalmozott adós­ság nemcsak az állam, hanem a csalá­dok és a vállalkozások mozgásterét is jelentősen szűkítette, ezért is fontos ezek ledolgozása. „Halasszák el az agrárkamarai választásokat!” Szabó Rebeka Budapest Az agrárkamarai vá­lasztások elhalasztását követeli az ellenzéki LMP, amely megalá­zó színjátéknak tartja a most zaj­ló folyamatot, mondván: a válasz­tási rendszer a Fidesznek és a „vele szoros szövetségben álló” Magosznak kedvez. A Lehet Más a Politika azt kö­veteli, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfej­lesztési Kamarát irányító átme­neti elnökség halassza el a vá­lasztást és alkosson olyan szabá­lyozást, amelyik senkit nem diszkriminál - közölte Szabó Re­beka képviselő csütörtöki, a Magosz székháza előtt tartott saj­tótájékoztatóján. Kijelentette: a Fidesz a Magosz tisztségviselőit akarja újabb és újabb pozíciók­hoz juttatni, hogy így uralhassák az „elvileg független” érdekkép­viseleti rendszert. Az agrárkama­rai választások során az történik kicsiben, mint amit nagyban a Fidesz művel az országos válasz­tási rendszerrel, úgy szabják át a feltételeket, hogy azok kifejezet­ten egy szervezet számára legye­nek kedvezőek - értékelte az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi-< zottságának tagja. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a tavaly elfo­gadott agrárkamarai törvény miatt jelenleg egy olyan átme­neti elnökség irányítja a szerve­zetet, amelynek több mint a felét a Magosz tisztségviselői adják. Azt is hangsúlyozta, hogy a vá­lasztások szabályainak kidolgo­zására öt hónap állt rendelkezés­re, de a listaállítását most mégis tíz nap alatt akarják lebonyolíta­ni. Szavai szerint a szabályokról nem adtak megfelelő tájékozta­tást, aminek eredményeképpen számos országos lefedettséggel rendelkező szervezet nem tud listát állítani. Szabó Rebeka kö­zölte, hogy a Lehet Más a Politi­ka az ügyészséghez fordul jogor­voslatért, mert a jelenlegi válasz­tási rendszer szerinte sérti a diszkrimináció alaptörvénybe foglalt tilalmát. Szociális bankszám- j látvezetnének be Budapest A Jobbik szociális J bankszámla bevezetését java-! solja, amelynek segítségével a ! kiskeresetűek mentesülhetné- > nek a tranzakciós költségektől j és a számladíjaktól - jelentet- J te be csütörtöki sajtótájékozta-! tóján Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki politikus ismer- ; tette: a Jobbik elsősorban a ; tranzakciós illeték áthárításé- j val és a sok esetben „indokolat-1 lanul magas kezelési költségek-! kel" leginkább sújtott kis- és j középkerestűeknek segítene a j szociális bankszámlával, így \ csak a bruttó 200 ezer forint- ! nál alacsonyabb keresetűek ve- ! hetnék igénybe ezt a szolgálta-; tást. A Jobbik szerint ezzel a J számlacsomaggal a legrászo-1 rultabbak mentesülhetnének ! havi több ezer forintos költség- > tői és szinte ingyenes bank- ; számlát tarthatnának fenn. J Hozzátette: hosszabb távon ! minden 100 százalékig magyar 1 tulajdonban lévő mikro- és kis- j vállalkozásra is kiterjesztenék ; a szociális bankszámla igény-1 bevételének lehetőségét. Az ! MTI kérdésére Z. Kárpát Dáni- ! el elmondta: elsősorban a taka- > rékszövetkezeti hálózat feltőké- j sítésén keresztül tartják meg- J valósíthatónak a szociális bank- ! számlák bevezetését és az erről ! szóló határozati javaslatot az ; Országgyűlés tavaszi üléssza-; kának kezdetén be is nyújtják I a parlamentnek. „Továbbra sincs használható fejlesztéspolitika” Budapest Az MSZP szerint a kormány használható fejlesztés- politika hiányában továbbra is csak ígérget, de a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) semmi jóra nem számíthatnak. Józsa István frakcióvezető-he­lyettes csütörtöki sajtótájékozta­tóján azt mondta: jelenleg több ha­zai cég szűnik meg, mint ahány létrejön, a zsugorodás hátterében pedig az Orbán-kormány kiszá­míthatatlan, megszorító gazda­ságpolitikája áll. „Kiszámítható­ság és átláthatóság nélkül nincs bizalom, nincsenek beruházások, nem jönnek létre értékteremtő munkahelyek" - hangsúlyozta, kifogásolva, hogy a térségben je­lenleg Magyarországon a legala­csonyabb a beruházási ráta. Em­lékeztetett arra, hogy a legfeljebb 250 embert foglalkoztató kkv-k aránya a magyar cégstruktúrában igen nagy: a munkában állók 72 százalékát foglalkoztatják, a brut­tó hazai terméknek pedig mint­egy 54 százalékát termelik. Dön­tő hányaduk mégis vergődik - fo­galmazott a politikus, a jelenlegi piaci környezetet és a lánctarto­zásokat okolva ezért. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az épí­tőipari, a turisztikai, a fuvarozási vagy az ingatlanszektorban tevé­kenykedő cégek sokszor éppen az államtól kiinduló fizetéselmara­dás miatt nem jutnak hozzá mun­kájuk ellenértékéhez. Józsa István a versenyképes­séget rontó tényezők közé sorol­ta még az áthárított különadó­kat, a megemelt minimálbért és az adminisztrációs terhek növe­kedését, valamint a tranzakciós illetéket. Kifogásolta az egysze­rűsített vállalkozói adóval kap­csolatos tehernövekedést, sze­rinte ennek hatására csökkent mintegy 20 ezerrel az ezt válasz­tó társaságok száma és esett vissza jelentősen az államhoz befolyt eva összege. A kormány több éve csak lebegteti a kisvál­lalkozásoknak nyújtandó ked­vezmények körét, ám ennek jog­szabályi előkészítettsége máig nem látható - bírált. Az MSZP szerint külföldi tőke nélkül a ha­zai vállalkozások piaca sem bő­vülhet, emellett csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és támogatási rendszert kell kidol­gozni a kkv-k számára, amely­ben jelentős szerepet kaphat a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara - hangsúlyozta. Gazdasá­gi fordulat azonban nem lehetsé­ges kormányváltás nélkül - je­lentette ki Józsa István, jelezve: a pártjához köthető Szövetség a változásért kezdeményezés résztvevői a január 29-ei gazda­ságpolitikai egyezetésük alkal­mával a vállalkozások fejleszté­si lehetőségeiről tárgyalnak. Bajnai: gyökeres változás kell Budapest. Bajnai Gordon sze­rint az Orbán-kormány oktatás- politikája több évtizedre zárhat­ja ki Magyarországot a fejlődés­ből, ezért 2014-től gyökeres vál­tozásokat kell végrehajtani. A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója csütör­töki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány csakugyan özönvízszerű változásokat zúdí­tott a társadalomra - ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök előző nap mondta -, ezért az or­szág ma katasztrófa sújtotta te­rület, a legsúlyosabb gondokat pedig a gazdaságban és az okta­tásban okozta a kabinet, így itt a legsürgetőbb a változás. Elmond­ta, alapítványuk ősszel hozzákez­dett egy hosszú távú oktatási program kidolgo­zásához, a javas­laton negyven szakértő dolgo­zik, és azt várha­tóan március vé­gére véglegesítik. Az oktatáspoliti­kai kérdésekkel csütörtökön foly­tatódó ellenzéki egyeztetésekre utalva Bajnai Gor­don azt mondta: a programalkotásnak az érintet­tek és a szakértők megkérdezé­sével kell kezdődnie, nem úgy, hogy politikusok tanácskoznak zárt ajtók mögött. A program­írás első lépéseként, a Haza és Haladás megbízására a Tárki Társadalomkutatási Intézet vég­zett közvélemény-kutatást. A felmérés most bemutatott adatai alapján a pedagógusok kéthar­mada úgy véli, a problémákat nem központilag, hanem hely­ben kell megoldani, háromne­gyedük szerint az iskolaállamo­sítás nem csökkenti az esélykü­lönbségeket, nem javítja az in­tézmények finanszírozását, és 90 százalékuk szerint nem eme­li az oktatás színvonalát. Andrá­si Zoltán, a Tárki Társadalom- kutatási Intézet adatfelvételi osztályának vezetője elmondta: decemberben a magyar társa­dalmat reprezentáló ezer felnőtt véleményét kérdeztek meg, majd 84 iskola 550 pedagógu­sát kérdezték a közoktatás át­alakításáról. Bajnai Gordon az adatok közül kiemelte, hogy amíg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megkérdőjelezte, ér­demes-e első nyelvként az an­golt tanítani az iskolákban, a la­kosság kétharmada és a peda­gógusok 72 százaléka úgy gon­dolja, az angoltudás nélkülözhe­tetlen a boldoguláshoz. Ezzel szemben - jegyezte meg - az Eu­rópai Unióban ma is Magyaror­szágon a legalacsonyabb az an­golul tanuló diákok aránya (57 százalék), míg az átlag 90 száza­lék, de még Litvániában is, ahol a második legroszszabb a hely­zet, meghaladja a hetven száza­lékot. A felsőoktatási terveikre vonatkozó kérdésre Bajnai Gor­don elmondta: a hallgatók rög­höz kötését azonnal megszün­tetnék. Megerősítette, a tandíjat nem tartja ördögtől valónak, de az csak ösztöndíjrendszerrel együtt vezethető be. A tandíj mértéke pedig nem lehet több, mint amennyit egy egyetemista a tanulás mellett is könnyedén meg tud keresni - közölte.

Next

/
Thumbnails
Contents