Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

MTI FOTÓ; KOMRA PÉTER

i Elütötte i a benzinkutast

; győr. Fizetés helyett el- ! ütötte a rajkai benzinkút ! egyik alkalmazottját egy nő, í aki korábban drogot fogyasz- ; tott. A hét elején történt eset- J ről vasárnap tájékoztatta a I Győr-Moson-Sopron megyei ! rendőr-főkapitányság szóvi- ■ vője az MTI-t.

; Kocsis Tünde alezredes | közlése szerint amikor a ku- ! tas látta, hogy a 22 éves nő a ! számla rendezése nélkül ; akar elhajtani, az autó elé ; állt, de a sofőr erre gázt adott I és szándékosan elütötte a ! férfit, majd csak akkor állt ! meg, amikor már húsz méte- ; ren át a motorháztetőn vitte ; őt. A kutas erre elvette a ! slusszkulcsot és rendőrt hí- ! vott, a járőrnek feltűnt a nő 1 zavart viselkedése, ezért j drogtesztet végeztetett vele, s ; az pozitív eredményt muta- I tott. Később a nő is beismer- ! te, hogy drogot fogyasztott - í tette hozzá a szóvivő. Jelezte: ; a 22 éves nő ellen közúti ve- j szélyeztetés és bódult álla- ! pótban elkövetett járműveze- ! tés miatt a mosonmagyaró- ! vári rendőrkapitányság foly- ; tatja az eljárást. Mivel a tan- ; tolásért sem fizetett, a ! napokban a Mosonmagyaró- ! vári Járásbíróság pénzbünte- | tésre ítélte. Az MTI rendőrsé- ; gi forrásból úgy tudja, hogy ; a szlovák állampolgárságú ! nőnél a történtek idején 1 azért nem volt jogosítvány, ! mert a szlovák hatóságok ko- ; rábban bevonták vezetői en- ! gedélyét. '

Magyarországi németek

elhurcolásának emléknapja

Solymár. Balog Zoltán a magyar- országi németek elhurcolásának emléknapján hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet a nemzetből kitagadni. Megjegyezte, „ma is vannak még, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektíván el lehet ítélni népeket és népcsoportokat”. ■ Az emberi erőforrások minisztere Solymáron az emlékünnepségen úgy fogalmazott: bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és

vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem. „Ez történt, amikor két népcsoportról, a németekről és a magyarokról is kimondták, hogy kollektiven bűnösek valamiért, amiért politikusok, a politika és személyesen emberek felelősek, de egy nép, egy népcsoport sohasem” - tette hozzá az első alkalommal megtartott országos megemlékezésen.

Balog Zoltán kitért arra, hogy amikor 1946-ban elindultak a

marhavagonok Németországba, akkor a magyarországi németek voltak azok, akik kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyekre azt írták: „Isten veled, hazánk”. A miniszter hangsúlyozta: az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Rámutatott: az emlékezés mindig a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hogy az új Országgyűlésben néMatei I. Hoffmann német nagykövet és Ritter Imre, a Pest megyei német önkormányzat elnöke koszorút helyeznek ei a solymári emlékmű előtt

metül, saját anyanyelvén szólalhatna meg valaki. A tárcavezető magyarul tartott megemlékezése után németül szólt a jelenlévőkhöz. Ritter Imre, a Pest Megyei Német Önkormányzat elnöke az előbb német, majd magyar nyelven megtartott beszédében a magyarországi német önkormányzat képviseletében üdvözölte a magyar parlament tavaly decemberi, az emléknapról szóló döntését. Kiemelte: az „elhurcolást” a magyar- országi németségnél sokan a malenkij robottal kötik össze, január 19. azonban az elűzetés, a kitelepítés emléknapja. Kitért arra is, hogy még ma is sok téves elképzelés él ezekről az időkről. Közölte: a kitelepítés nem külső parancsra történt, kezdeményezői az akkori magyar pártok voltak, és az akkori kormány volt az, amely a döntést hozta, ugyanakkor ezzel nem lehet levenni a felelősséget a nagyhatalmakról. Ritter Imre ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Magyarországnak egyedülálló lehetősége van, hiszen a nemzetiségekkel kapcsolatban valóban példamutató nemzetiségi politikát folytathat, s a magyarországi nemzetiségek büszkén vallják magukat magyarnak. Magyarországot szülőföldjüknek tekintik, amelytől nem kívánnak elszakadni, nem kívánnak sem területi autonómiát, „ne adj Isten, önálló parlamentet”, nem kívánnak kettős állampolgárságot, „s nincs egyetlen olyan követelésük sem, amely politikai problémát, bonyodalmakat okozhatna”. Hozzáfűzte: „ha a magyar politika a határon belül ilyen nemzetiségi politikát fog folytatni, annak hosszú távon a legnagyobb nyertesei a határon túli magyarság és az egész magyar nemzet lesz”.

Az ünnepségen jelen volt Mátéi Hoffmann, Németország magyar- országi nagykövete, Hubert Kausl osztrák attasé, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviseletében Zsigmond Attila. A megemlékezés keretében a résztvevők elhelyezték a kegyelet virágait a kitelepítési emlékműnél, az áldozatokra harangzúgással emlékeztek. Az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. 1946-ban ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a magyarországi svábok kitelepítése. A parlament a határozat szerint „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”.

Több tucat eseménnyel indult a program Kassán

nen egész napos kézműves bemutatók és zenei előadások voltak, ugyanakkor Miskolc gasztronómiai és turisztikai értékeinek bemutatása sem maradt el.

A Magyar udvarban Buri Jenő cigányzenei bemutatója után a Montázs Színjátszó Műhely, a Szinvavölgyi tánccsoport és a Tényleg együttes szerepelt. A magyar vonatkozású események sorát délután a város neves magyar szülöttéről, a tavaly elhunyt Mathé János szobrászművészről elnevezett tér névadó ünnepsége nyitotta.

Az ünnepségen Richard Rasi, Kassa főpolgármestere a művész munkásságát méltatva arról szólt: Mathé János olyan kassai polgár volt, akinek mindig fontos volt szülővárosa, amit az is jelez, hogy egész sor alkotása díszíti a város köztereit, többek közt azt a teret is, amely mától az ő nevét viseli. A késő délutáni és az esti órákban a nyitány programja leginkább a Fő utcára összpontosult, az ott felállított két színpadon folyamatosan váltották egymást a könnyű, az elektronikus és az alternatív zenei stílusok hazai és külföldi művelői. A sétányon szabadtéri installációk fogadták a látogatókat, de ennek a művészeti irányzatnak a megnyilvánulásaira több beltéri helyszínen, köztük a Szent-Erzsébet székesegyházban vagy a Löffler Béla múzeumban is akadt példa. Az installációk sorában a jégszobortól kezdve a falfestményen és az interaktív fényrendszeren át egészen a dóm főhajójában elhelyezett, ragasztó szalagokból készült lámpadíszig az önkifejezés széles spektrumával lehetett találkozni.

A rendkívüli hideg ellenére a kora esti órákra a Fő utcán a székesegyház előtti tér teljesen megtelt emberekkel, nem hivatalos becslések szerint legalább 3-4 ezren nézték végig azt, amikor a dóm épületét a sötétség beálltával - a kívül és belül egyaránt elhelyezett fény- technikának köszönhetően - a spektrum ösz- szes színében váltakozó fényár öntötte el.

kul a schengeni térség határán, amelynek nem csupán regionális, de középeurópai léptékű jelentősége lesz. Az EKF nyitórendezvényének programjai már a kora délelőtti órákban megkezdődtek.

Az első nap - több tucat helyszínen zajló - programja kiállítások, színházi és filmbemutatók, valamint koncertek és más zenei, illetve egyéb rendezvények egész sorából állt össze. A művészetek széles spektrumát felvonultató rendezvénysorozat már annak kezdetétől magyar részvételű kulturális eseményekkel is várta a látogatókat. Elsőként a Miskolc-ház programsorozata indult egyidejűleg az Aupark bevásárló- központ földszintjén és a Magyar udvarÉrdeklődők nézik a kassai Szent Erzsébet székesegyház díszkivilágítását ban. Az előbbi helyszíKaSSa. Január 19-én reggeltől január 20-án késő éjjelig tartott Kassán az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2013 projekt megnyitója, amely több tucat helyszínen várta a látogatókat.

A program változatos kulturális eseménnyekkel, köztük magyar részvételű és vonatkozású programokkal kezdődött, este pedig szabadtéri koncertekkel zárult az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) eseményfolyam hét végi nyitányán.

Vladimír Beskid, az EKF 2013 projekt művészeti igazgatója sajtótájékoztatóján azt mondta: reményeik szerint a rendezvényfolyam hatására Kassa olyan dinamikus és kreatív várossá alaI. Országos Középiskolai Fórum

Budapest Középiskolai Hálózat (KIHA) létrehozásáról döntöttek az I. Országos Középiskolai Fórum résztvevői Budapesten.

A Baross Gábor szakkollégiumban tartott fórumon a részt vevő mintegy száz-százötven diák arról is határozott, hogy a KIHA pártokon kívül minden demokratikus szervezettel együttműködik. A vidéki és fővárosi diákok döntöttek még arról, hogy csatlakoznak a Hallgatói Hálózat azon ultimátumához, amelyet a szerveződés korábban követelései kapcsán február 8-i határidővel a kormányhoz intézett. A diákok elé eredetileg egy 11 pontos nyilatkozatot is terjesztettek, de végül ebből csak 3 pontot fogadtak el.

Az elfogadott pontok szerint követelik a felsőoktatás átfogó reformját, és azt, hogy a felsőoktatásban történő változásokat felmenő rendszerben vezessék be. Követelik továbbá, hogy állítsák vissza legalább a 2011-es keretszámokat, és biztosítsák a pénzügyi hátteret. Követelik a közoktatás átfogó reformját is, és a tankötelezettség 18 éves korra történő visszaállítását. Ezt követően a többi pont megtárgyalása helyett hosszas, ellentmondásokkal teli vita alakult ki, és a folyamatosan fogyatkozó létszámú résztvevők arra jutottak, hogy a Facebookon külön oldalt hoznak létre, ott beszélik át részletesen a követeléseiket Az összegyűlt véleményeket munkacsoportokban tervezik összefésülni. A felszólaló pécsi és szegedi középiskolások a korábbi tiltakozó akcióikat felidézve a többi között azt hangoztatták: ők a jövő, és az összefogásban rejlik az igazi erő. Közölték, eljött az idő, hogy egységesen felemeljék a hangjukat, békésen, határozottan mondják, nem akarnak „egyenfalván, egyenruhában masírozva egyeniskolákba” járni.

Piróth Kinga, a fővárosi szervezők nevében azt mondta: alapvető céljuk, hogy középiskolai közösséget, az intézményeket összefogó szervezetet hozzanak létre. Úgy érzik, jelen pillanatban Magyarországon az oktatásügy sok sebből vérzik - fogalmazott. A rendezvényen megjelent Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, és a Hallgatói Hálózat több tagja is.

Az I. Országos Középiskolai Fórum résztvevői