Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-18 / 15. szám

10 2013. JANUAR IS., PÉNTEK SPORTTUKOR Két magyar a Top 10-ben Nem bírt a Sopron a Fenerbahcével cselgáncs. Harminchárom magyar judóst jegyeznek a leg­frissebb világranglistán, közü­lük ketten két súlycsoportban is szerepelnek a rangsorban. A ta­valyi parádés eredmények után most szerényebb helyezésekkel rendelkeznek a mieink. Az olimpiai kvalifikációs soro­zatban remekeltek a mieink, he­ten (Ungvári Miklós, Csoknyai László, Bor Barna, Csernoviczki Éva, Karakas Hedvig, Mészáros Anett és Joó Abigél) is kiharcolták az ötkarikás indulás jogát, így in­dulhatott szabadkártyával még egy magyar Londonban, Mada­rász Tamás személyében. Az olimpiai ciklus végén - vagyis gyakorlatilag London óta - alig szerepeltek legjobbjaink a nem­zetközi mezőnyben, így nem meglepő, hogy sokat romlott a magyar judósok világranglistás pozíciója. Amíg az olimpia előtt öt-hat versenyzőnk volt a legjobb tíz között a kategóriájában, a leg­frissebb listán ezt csak ketten mondhatják el magukról: Joó Abi­gél (78 kg) az ötödik, Cserno­viczki Éva (48) pedig a hetedik helyen áll a „sajátjai” között. Raj­tuk kívül Bor Barnát (13. a +100 kilogrammban), Ungvári Miklóst (14.; 66) és Karakas Hedviget (16.; 57) jegyzik még az első húsz kö­zött, ők jó eséllyel pályáznak a májusi World Mastersre, melyre minden súlycsoportból az első ti­zenhatot hívják majd meg). * ★ ★ Alig egy hónap múlva az ötve­nedik Hungária-kupára jönnek össze a versenyzők a budapesti Körcsarnokba, idén a férfi me­zőny érkezik a magyar főváros­ba. Nemcsak a jubileum miatt lesz különleges az idei viadal. Különleges lesz a Hungária-ku- pa azért is, mert először nevezik majd European Opennek, vagyis nyűt európai versenynek, de fon­tos lesz azért is, mert a hagyomá­nyos nemzetközi torna lesz az április 25. és 28. közötti buda­pesti kontinensbajnokság főpró­bája, Az Eb-re nemzetközi és eu­rópai szövetség tiszteletbeli el­nökét, az orosz államelnököt Vlagyimir Putyint is várják Bu­dapestre a rendezők ★ ★ ★ Egy tanulságos hagyományt elevenítenek fel évről-évre az esztendő elején a paksi Atomerő­mű SE csapatánál. Ilyenkor kide­rül, ki vett részt a legtöbb edzé­sen az elmúlt esztendőben. Aju­talom egy-egy pizza a dobogó soknak, 2012 legszorgalmasabb paksi judósainak. A képzeletbe­li dobogó legfelső fokára ezúttal Csoknyai László állhatott fel, az ASE 81 kilogrammos olimpikon­ja tavaly nem kevesebb, mint 411 edzésen vett részt! Hos- nyánszky Dániel 400, Kiss Nor­bert pedig 395 edzéssel nyert pizzát, amely ezúttal általában a szokottnál is jobban esik. NŐI KOSÁRLABDA EUROLIGA. A Sopron hazai pályán öt ponttal kikapott az esélyesebb török Fenerbahcétól szerdán a női ko­sárlabda Euroliga tizedik fordu­lójában. Eredmény, 10. forduló, B csoport Uniqa-Euroleasing Sopron - Fenerbahce (török) 69-74 (15-17,19-17,12-21,23-19) A magyar csapat legjobb dobói: Johnson 24, Krnjics 18, Milova- novic 10. A küenc forduló után két győze­lemnél és hét vereségnél tartó sop­roniak - akik 2009-ben Euroliga négyes döntőt játszottak - nagy­szerűen kezdtek a 6/2-es győzelmi mérleggel álló Fenerbahce ellen, és Shenise Johnson révén 9-2-re el­húztak, de a törökök a 8. percben utolérték őket (13-13). A folytatásban kiegyenlített küzdelem zajlott a pályán, a házi­gazdák részéről a honosított Krnjics Szara és a szerb Jelena Milovanovic is belelendült. A fél­időben 34-34 volt az állás. A hazai bajnokságot veretlenül vezető zöld-sárgák a nagyszünet után egyre kevésbé tartották a lépést az isztambuli elitalakulattal, amely olyan sztárokat vonultatott fel, mint az olimpiai bajnok, exsoproni amerikai Angel McCoughtry, a korábban Európa legjobbjává választott lengyel Agnieszka Bibrzycka vagy a Sop­ronban szintén megforduló szerb center, Ivana Matovic. Az utolsó szakasz kilencpontos vendég­előnyről indult (46-55), az élsport­ba nemrég visszatért Cserny Réka vezetésével Székely Norbert együttese három pontra visszaka­paszkodott (52-55), de a hajrában már ismét érvényesült a törökök erőfölénye. A 2/8-es mérleggel ál­ló soproniak egy hét múlva Romá­niába, a Targovistéhez látogatnak. r-------------------------------------------------------------­Eg yetlen helyszín A lézeres lövészet bevezetése után sem áll le a modernizálással a Nemzetkö­zi Öttusa Szövetség (UIPM), amely azt szeretné, ha a riói olimpián a jelenleginél rövi- debb időtartamban egyetlen helyszínen, egy stadionban bonyolíthatná le az öt számot. A jegyet váltó nézők így hely- változtatás nélkül követhet­nék az eseményeket. Az öttu­sastadion közepén alakítanák ki a lovas pályát, a küzdőtér egyik végében helyeznék el a mobilmedencét, a másik vé­gére állítanának fel egyetlen vívópástot, és a kombinált szám is megoldható lenne az arénán belül, mivel a lézeres lövészet semmilyen veszélyt nem jelent a nézőkre, a futó­pálya pedig eleve adott. A leg­nagyobb változtatás a vívást érinti majd - ha tényleg dön­tés születik az új formátum­ról -, az előző napi selejtezőt követően ugyanis egyetlen páston, kieséses rendszerben zajlanának az asszók.- A szándék az, hogy mind az öt szám egy helyen jelen­jen meg - mondta a hírre re­agálva az MTI-nek Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány, hozzátéve, hogy nem egy új ötletről van szó, mert már a pekingi játékok előtt is felve­tődött valamilyen hasonló le­bonyolítás lehetősége. - Ami a vívást illeti, annak az új szabályrendszere számunk­ra még nem ismert, azt is mondhatnám, hogy kidolgo­zás alatt van. Ugyanakkor azt el tudom képzelni, hogy Rióban már meg lehet majd rendezni az új elképzelés szerint az öttusaversenyeket. Az öüetről sajtóközlemény­ben számolt be a UIPM. Eb­ben Klaus Schormann, a szer­vezet elnöke kitért a lézeres lövészet bevezetésére, hang­súlyozva, hogy ezáltal lehető­ség nyílik a sportág bázisának szélesítésére. A UIPM-elnök emlékeztetett arra is, hogy az idén már vegyes váltókat is rendeznek a Világkupa-soro­zatban. A nemzetközi szövet­ség az egy-egy férfi, illetve női öttusázóból álló csapatok ver­sengését szeretné bevetetni az ötkarikás programba. A Bozsik Program és az akadémiai futballfórum. Önmagában a Bozsik Program és az akadémiai rendszer nem jelent megoldást a magyar labdarúgás utánpótlás- képzésére - vélekedtek a felszó­lalók a téma szekcióülésén a Papp László Sportarénában szer­dán rendezett futballfórumon.- A Bozsik Program arról szól, hogy az ország minden szegletében legyen fut­ball. Az már a profi klubok felelőssége, hogy kiválasszák a legtehetségesebb fi­atalokat - mondta Tamási Zsolt, az MTK Budapest Sándor Károly Akadémiájának igazgatója. A szakember kiemelte, az akadémiák sok időt, pénzt és energiát fordítanak az edzők továbbképzésére, így az azokon pallérozódó fiatalok nagyon jó képzés­ben részesülnek. Azt ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az akadémiák önmaguk­ban azért nem jelenthetnek megoldást a magyar futball problémáira, mert az utánpótlás-futballról hat és 23 éves kor között lehet beszélni, az akadémiákon pedig ebből csak három-négy évet tölte­nek a játékosok. Meglátása szerint egy játékos életében az akadémiai évek élőt­rendszer nem megoldás ti időszak a profi klubok felelőssége. A Bozsik Program keretében lebonyolított évi csaknem 7000 esemény által kínált lehetőséggel élve az egyesületeknek kell kiválasztaniuk a legtehetségesebb fiata­lokat és utána megfelelő képzésben ré­szesíteni őket. Az akadémiákon eltöltött periódus után pedig az utánpótlásképzés utolsó fázisa következik, amikor a fiatal játékost be kell építeni a felnőtt csapat­ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a profi kluboknál eredménykényszer van, s az természetszerű, hogy például egy 27 éves idegenlégiós a rutinjának köszön­hetően jobb teljesítményt képes leadni az élvonalban, mint egy akadémiáról ép­pen kikerült 19 éves tehetséges játékos. Ezért van az, hogy jelenleg 22-23 évesen tudnak csak stabil csapattaggá válni a fi­atalok, miközben ő azt tartaná üdvözítő­nek, ha ez 18-19 évesen megtörténne. Tamási úgy vélte, hogy a sikert az je­lentheti, ha minél hatékonyabban sike­rülne összekapcsolni a Bozsik Program tömegesítését, a játékosok klubok általi kiválasztását, az akadémiai rendszert, majd a felnövő futballisták felnőtt csapa­tokba történő beépítést. Szalai László, a magyar szövetség edzőképzését Mezey Györgytől átvevő szakember megemlítet­te: az elmúlt egy-két évben sok olyan kri­tika érte az akadémiákat, hogy nem vál­tották be a hozzájuk fűzött reményeket, de ő ezt nem így látja. A mostanáig a Bu­dapest Honvéd Magyar Futball Akadémi­áját irányító tréner készített egy összeál­lítást, amelyben olyan európai klubokat vett alapul, melyeknek híresen jó az aka­démiai képzése, s ezeket különböző szempontok alapján összehasonlította azokkal a magyar egyesületekkel (Hon­véd, MTK, Videoton, Haladás), amelyek­nek van akadémiájuk. Ez alapján a ma­gyar klubok - kifejezetten sok fiatalt épí­tett be a felnőtt csapatába, amelynek át­lagéletkora olyannyira alacsony, hogy csak az Ajax felnőtt gárdájáé alacsonyabb a szemlézett külföldi kluboké közül.- Azt a szempontot sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy a Barcelona évi 10 millió eurót költ az akadémiájára, míg a Honvéd például hozzávetőlegesen 0,9 milliót - mondta Szalai. A szakember úgy értékelt, hogy az elő­relépéshez leginkább mentalitásbeli válto­zásokra van szükség. Példaként említette, hogy az akadémiával rendelkező tulajdo­nosok olyan vezetőedzőt válasszanak, aki bátran hozzá mer nyúlni a fiatalokhoz. Ki­emelte a felnőtt játékosok példamutató szerepének fontosságát, azt, hogy a szülők megfelelő és reális elvárásokat támassza­nak gyermekeikkel szemben, illetve meg­említette a játékosügy-nököket, akiknek korrekt kapcsolatot kell ápolniuk a klubokkal és a szülők­kel is, továbbá megjegyezte, hogy a média pozitív és segítő hozzáál­lására is szükség lenne. A gazda­sági szekcióban a társasági nyere­ményadóból (TAO) befolyó pénzekkel kap­csolatban az ismert eredmények és fel­használt összegek ismertetése mellett Dé­nes Ferenc sportközgazdász a rendszer egy-két kockázatára hívta fel a figyelmet.- Az egyik nagy kockázat, hogy vajon a szervezetek fenn tudják-e tartani a lét­rehozott pályákat. Olyan rendszert kell kiépíteni, amelyben később piaci alapon lehet működtetni a létesítményeket- mondta Dénes Ferenc, aki megemlítette még, hogy a TAO bevezetése által csök­kent a szponzoráció a magyar sportban. Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sport Intézet igazgatója az infrastrukturális fejlesztés mellett a TAO olyan pozitív hatásairól beszélt, mint a rendszer munkahelymeg­tartó és -teremtő szerepe akár az építő­iparban, akár az egyesületeknél, továb­bá az állam bevételi oldalán ÁFA formá­jában jelentkező összeg.

Next

/
Thumbnails
Contents