Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-18 / 15. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA BE LPOLITIKA 2013. JANUÁR 18, PÉNTEK Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségével Budapest Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna,tanulni - erről állapodott meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön Budapesten. Balog Zoltán a mintegy két és fél órás egyeztetés után újságíróknak elmondta: engedtek a hallgatók kérésének, és azt, hogy hányán tanulhatnak majd állami formában ezeken a szakokon, ponthatárral határozzák meg. Ezeket a ponthatárokat hétfőn hozzák nyilvánosságra. A miniszter előzetesen azt mondta: annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek. Ha az érettségi miatt esetleg mégis nagyon alacsony számú hallgató kerülne csak be ezekre a képzésekre, a miniszter azt ígérte, törekszik rá, hogy a 240 pont feletti eredményt elértek arányában -10-20 százalékban - mégis helyet kapjanak a diákok. Arról, hogy van-e elegendő kapacitás a felsőoktatási intézményekben, azt mondta: a kapacitásokat az egyetemeket határozzák meg, de erről is lehet tájékozódni a felvételi eljárás során. Aki ebbe belefér, és eléri a 240 pontot, az természetesen be fog jutni - mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: a jövőre nézve ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak olyan szakok, ahol nem kell, hogy állami ösztöndíjas helyek legyenek. Kiemelte: középtávon át kell tekinteni a képzési kínálatot, hogy világos legyen, mely szakokat tart az állam támogatandónak. Jelezte: hétfőn részmegállapodást írnak alá a HÖOK-al, amelynek szövegében is megegyeztek, majd elindul a felsőoktatási kerekasztal, és a hét folyamán a finanszírozás témájában tárgyalóasztalhoz ülnek a rektori konferenciával is. A miniszter kiemelte: számukra továbbra is az a legfontosabb, hogy a felsőoktatásban a minőség és a versenyképesség kerüljön előtérbe. Ez az a két szempont, amelyeknél az egyén és az ország érdeke találkozik - rögzítette. Kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról a 10 milliárd forintról, amely a kiváló- és a kutatóegyetemeknek jár. A források elosztási elveiről jövő héten adnak tájékoztatást - jelezte a tárca vezetője. Elmondta: a szerdai kormányülésen egyetlen vitapont volt, hogy ezt egyetemeknek juttassák vagy karoknak. Azt szeretnék, ha ezeket a forrásokat célzott programokra használnák fel, és ilyen szerződéseket is fognak előkészíteni. Annyit elárult, hogy a 10 milliárd forint 50 százaléka három kiválóegyetemnek jut, a részletekről azonban a rektorokat szeretné először tájékoztatni. A finanszírozás alapja továbbra is a képzési költség lesz - mutatott rá. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy a kormány elfogadta javaslataikat, és minden szakon lesz már 2013-ban állami ösztöndíjas férőhely. Jelezte: a továbbiakban a részleteken dolgoznak. Hangsúlyozta: egyelőre részmegállapodás született, és számos kérdésben még egyeztetniük kell, ami várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az egyeztetés előtt tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, és az egyeztetés a jövőben is folyamatos lesz - fűzte hozzá. Kérdésre válaszul elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hallgatói szerződést hogyan lehet átalakítani. Konkrétumokat egyelőre még nem tudott mondani, jelezte, hogy tárgyalási pozíciójukat befolyásolja az uniós pilot-eljárás is. Mint mondta, a tavasszal kezdődő átfogó egyeztetési sorozatnak külön pontja lesz a felvételi eljárás rendje. A miniszter hozzátette: azt vállalták, hogy ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést. Azt szeretFidesz: megvédjük ; a fogyasztókat Budapest A Fidesz megvé- \ di a fogyasztókat a közmű- ! szolgáltatók erőfölénnyel va- ! ló visszaélésétől - jelentette > ki a parlament fogyasztóvé- ; delmi bizottságának kor- J mánypárti alelnöke csütörtö- ! ki budapesti sajtótájékoztató- ! ján, megerősítve, hogy ennek ; érdekében egy törvényjavas- ; lat-csomaggal készülnek a Fi- | desz-KDNP februári gyulai ! frakcióülésére. Zsigó Róbert példaként em- ; lítette, hogy kötelezni akarják J a közműcégeket az évi mini- ! műm négyszeri mérőóra-leol- ! vasásra, mégpedig úgy, hogy ! előtte kötelesek legyenek ; egyeztetni annak időpontjáról ; a fogyasztóval. El akarják érni ! azt is - folytatta -, hogy a szol- ! gáltatók átlátható számlákat ! állítsanak ki, amelyekből vilá- ; gosan kiderül, hogy miért, mi- j lyen alapár alapján, mennyit ! kell fizetni. Emellett valódi pa- ' naszkezelést biztosító ügyfél- > szolgálati irodák működtető- J sére köteleznék a cégeket a na- ! gyobb településeken. A politikus az eddigi ered- ! ményekről szólva kiemelte, ; hogy bekerült az alaptör- j vénybe a fogyasztóvédelem, J a szakhatóság pedig ma már ! nem úgy tekint a vállalkozó- ! sokra és a fogyasztókra, mint » akiket meg kell büntetni, ha- J nem ehelyett partnerként j kezeli őket. A kormány újra- ! szervezte a fogyasztóvédel- ■ mi tanácsot isrás,megerősí- ; tette a békéltető testületek j rendszerét - jegyezte meg ! Zsigó Róbert. ! Selmeczi Gabriella, a Fi- j desz szóvivője a tájékoztatón ; azt mondta, a fogyasztóvéde- j lem nagyot változott az elmúlt ! évtizedekben, mert amióta ! külföldi kézbe kerültek a ma- ' I gyarországi közműcégek, a j családok azt tapasztalják, | hogy a profit mindent felülír. ! A fogyasztók pedig egyenként nem tudják képviselni érdé- ; keiket, ezért erős központi fo- ; gyasztóvédelemre van szűk- | ség - tette hozzá, hangsúlyoz- ! va: „nagy terveink vannak ar- ! ra nézve, hogyan védjük meg ; az állampolgárokat a fogyasz- j tóvédelem területén”. ! „Kaphassák készpénzben a fizetést!" Budapest A Jobbik törvénymódosításban kezdeményezi, hogy a jövőben ne legyen a munkavállalás feltétele a bankszámla, vagyis bármely munkavállaló - beleértve a kormánytisztviselőket és a közalkalmazottakat is - készpénzben is megkaphassa a fizetését - jelentette be Z. Kárpát Dániel csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki képviselő ismertette: javaslatukkal a bankok túlzott nyereségét akarják csökkenteni. Emlékeztetett arra, hogy a tranzakciós illeték áthárításával a legnehezebb sorsú emberek még rosszabb helyzetbe kerülnek, hiszen a fizetésük bankból történő felvételekor még egyszer fizetnek a pénzintézetnek azért, hogy hozzájussanak a pénzükhöz. A Jobbik szerint ez az eljárás elfogadhatatlan, ezért kell lehetővé tenni, hogy a munkavállalók készpénzben is megkaphassák fizetésüket. Az ellenzéki párt számításai szerint ezzel a módszerrel éves szinten több 10 milliárd forint maradhatna az embereknél - tette hozzá Z. Kárpát Dániel. MSZP: Matolcsynak mennie kell MIÉP-es színekben politizálnak tovább Budapest Az MSZP szerint a kormány gazdasági és költségvetési politikája 2013-ban két hét alatt vereséget szenvedett, ezért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek le kellene mondania. Tukacs István, a szocialista párt országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, a 2013-as költségvetés két hetet élt meg, ugyanis az elmúlt napokban olyan dolgokra derült fény, amik azt jelzik, hogy a büdzsé már most korrekcióra szorul és mintegy négyszáz milliárdos kieséssel lehet számolni. Azt mondta, egyrészt kérdésessé vált az útdíjtender ügye, ami miatt idén biztosan nem lehet útdíjból 75 milliár- dot beszedni. Emellett szerinte kérdéses a kiskereskedelem pénztárgépeinek ellenőrzéséből remélt többletjövedelem, valamint nem valószínű az sem, hogy 0,9 százalékos lesz a gazdasági növekedés, így kevesebb áfa és illeték folyik be majd a költségvetésbe. Szerinte ezek az adatok azt jelzik, hogy a kormány gazdasági és költségvetési politikája 2013-ban két hét alatt vereséget szenvedett, ezért Matolcsynak György szak- miniszternek mennie kell, bár - jegyezte meg - nem látnak erre reális lehetőséget. Tukacs István az Alkotmánybíróság választási regisztrációval kapcsolatos döntésére, a diáktüntetésekre és a Bayer-cikkre utalva hozzátette: a kabinetet és a Fideszt emellett politikai vereségek is érték, amik arra késztették a kormánypártot, hogy elterelő hadműveletekbe kezdjen, vagyis olyan „álügyeket” kreáljon, amik elfedik a valóságos a problémákat. Az ilyen „gumicsontok” közé sorolta a 13. havi nyugdíj ügyének „rejtéTukacs István lyes kiszivárgását”, a svájci bankszámlákon lévő magyar pénzek megadóztatásának ötletét és a rezsidíjcsökkentést is. A nyugdíjakkal kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány és a Fi- desz-KDNP nincs olyan helyzetben, hogy a 13. havi nyugdíjjal most vagy a közeljövőben foglalkozhasson, mert ezt nem engedi meg a költségvetés állapota. Közölte: a „verbális népboldogítás- nak” ezt a formáját az MSZP mélységesen elítéli. A svájci bankszámlák megadóztatásának kormányzati ötletét Tukacs István abszurdnak és groteszknek minősítette, szerinte ebben az esetben a kormány „dobbal akar verebet fogni”. Kijelentette: az MSZP szerint az adózatlan jövedelmet a keletkezés helyénél kell adóztatni, nem pedig utólag ötleteket gyártva. Az MSZP-s politikus a „népbol- dogítás egyik legnagyobb balfogásának” a rezsidíjcsökkentést tartja, mert véleménye szerint ezt a szolgáltatókkal és a vállalkozásokkal fizettetik meg, de közvetve a lakosság is megfizeti majd, csak máshol. Budapest. A MIÉP-et képviseli a jövőben az Országgyűlésben Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő volt jobbikos politikus, függetlenné vált honatya, valamint Nagy Tibor Tiszaeszlár polgármestere is MIÉP-es színekben politizál - jelentette be Fenyvessy Zoltán, a MIÉP elnöke csütörtöki sajtó- tájékoztatóján, Budapesten. Az ellenzéki pártelnök hangsúlyozta: a MIÉP volt elnökének, Csurka Istvánnak tavaly februári halálát követően a párt októberben tartott országos gyűlésén határoztak a MIÉP további működéséről és az akkor tartott tisztújításon választották meg az új pártelnököt is. Fenyvessy Zoltán szerint „elérkezett az idő a MIÉP újjáépítésére” és ennek egyik első és nagyon fontos lépése, hogy Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő „felvállalták, hogy mostantól a MIÉP- et képviselik az Országgyűlésben, valamint Nagy Tibor is jelezte, MIÉP-es polgár- mesterként tevékenykedik tovább”. Rozgonyi Ernő, aki 1998 és 2002 között már volt a MIÉP parlamenti képviselője, úgy fogalmazott, hogy minden olyan mozgalmat támogatni kell, amely fellép az elmúlt 23 év politikájával szemben. Hangsúlyozta: egyelőre nem lép be a MIÉP-be, mert „irtózatosakat csalódott azokban a pártokban, amelyekkel eddig közelebbi kapcsolatot kötött”. Endrésik Zsolt ismertette: 2000 és 2003 között már volt a MIÉP tagja.- Nagyobb közösség nélkül nagyon nehezen megy a politizálás” - fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki ugyanakkor hozzátette: egyelőre tagként nem lép be a MIÉP-be, de képviselni fogja a párt célkitűzéseit a parlamentben felszólalásokkal, indítványokkal, sajtó-szereplésekkel és a pártépítés segítésével. Fenyvessy Zoltán elmondta azt is: a politikusok „konstruktív ellenzéki” magatartást folytatnak majd az Országgyűlésben, vagyis a kormánypártok azon indítványait támogatják, amelyek „az ország és a nemzet érdekeinek megfelelőek”. Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő mindketten a Jobbik színeiben jutottak be az Országgyűlésbe a 2010-es választások alkalmával. Endrésik Zsoltot 2012 áprilisában zárták ki a Jobbik frakciójából, Rozgo-nyi Ernő pedig 2012 decemberében lépett ki az ellenzéki képviselőcsoportból. Rozgonyi Ernő Endrésik Zsolt Lesznek állami helyek a vitatott szakokon is
