Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-17 / 14. szám

2013. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK it/r iffi A7|1ÍJbÍ^H| UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY& ELETMOD TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ÉRTÉKŐ: A gyümölcs, zöldségféléket érlelő nyári és ő§zi idők elmúlása nem jelenti azt, hogy szervezetünk védtelenné váltvolna a hazai gyümölcsök hiányából, vagy csökkent választékából adódó vitamin, nyomelem hiány pótolható, iIletvejpérsékelhető- gyasztásával: narancs, citrom, kivi. *•"*** * — A rendszeres hiánypótlásnak ez a módja sajnos nem minden­ki számára elérhető, továbbá bi­zonyos mértékig monotonná vál­hat, különösen akkor, ha tudato­san kényszerítjük magunkra. A déligyümölcsökön kívül azonban a hazai gyümölcs, és zöldségféleségek, továbbá a fel­dolgozásukkal előállított ter­mékek is bőven elláthatnak bennünket vitaminokkal és nyomelemekkel. Célszerűnek tűnik vitamin- tartalmuk alapján csoportosí­tani az elérhető gyümölcs és zöldségféléket, így mindenki kedve és ízlése szerint tudato­san válogathat a számára szükséges vitaminpótlási le­hetőségek közül. A helyesen tárolt, télen is fogyasztható gyümöl­csök közül közismer­ten az alma és a téli körte azok, amelyek ásványi anyag, szer­ves sav és C-vitamin tartalmukkal jelentős mértékben hozzájárul­nak a C-vitamin pótlá­sához. Hasonlóan magas C- vitamin tartalmú a téli hónapokban kapható naspolya, vagy a rendszeresen fo­gyasztható csipke­bogyóból készült tea, vagy lekvár, továbbá a sötét gyümölcsökből, mint például az áfonya, fekete ribizli, bodza kí­méletes eljárással készült lek­várok. Érdemes megemlíteni a sötét gyümölcsök kiemelkedő­en magas vastartalmát, amellyel mérsékelhetők a vashiányos ál­lapotok is. A zöldségfélék közül magas C-vitamin tartalmával ki­emelkedik a savanyított káposz­ta, nyersen és savanyítva is a cékla, továbbá a brokkoli, és egyéb káposztafélék. Bizonyos étrendi módosítás­sal is jár, ha a rendelkezésre álló zöldségféléket nyersen fo­gyasztjuk, vagy készítjük el. A zöldségsaláták, a lila és a vö­röshagyma, a sárgarépa, a kí­nai kel, a zeller lereszelve, gyümölcsecettel ízesítve bioló­giailag és élvezeti érték szem­pontjából igen értékes C-vita­min forrást jelentenek. Amennyiben meg kívánjuk őrizni a gyümölcs, zöldségfé­lék C-vitamin tartalmát, figye­lembe kell venni, hogy a fel­dolgozás során fémmel nem érintkezhetnek, továbbá a C- vitamin hő hatására elbomlik. A napfényes órák csökkené­se miatt télen különösen fontos a D-vitamin szükséglet biztosí­tása. Természetes D- és E-vita- min forrás a vaj és a tojás, ame­lyek mértékletes fogyasztása egészséges embernél nem ter­helik a vérzsír szintet, különö­sen akkor, ha zöldségfélék tár­saságában fogyasztjuk. Nagyon fontos az A-vita- min, illetve előanyagának a béta-karotinnak rendszeres fogyasztása, amely mindig elérhető sár­garépában, sütő­tökben, spe­nótban. A- és D-vitamint tartalmaznak nagyobb men­nyiségben az ola­jos halkészítmények, nyér, van forgalomban, ame­lyek megőrzik a gabona mag­vak B-vitamin és nyomelem tartalmát, vagy olyan tejtermé­kek, amelyek mindenki számá­ra elérhetők, az aludttej, jog­hurt, kefir. Szervezetünk védekezőké­pességét növelhetjük termé­szetes eredetű nyomelemek­kel, az úgynevezett anti- oxidánsokkal is. Ilyen an- tioxidánsokat tartalmaznak az alábbi zöldségek, gyümöl­csök: zöldbab, fokhagyma, vö­röshagyma, tojás, teafélék, a zöld és fekete, salátafélék, torma, zeller, fekete re- jmsk tek, karfiol, kelká- poszta, karalá- , aa8PB bé, petre­különösen a tőkehalmáj. Közismert az E-vitamin sze­repe a betegségek megelőzé­sében. Természetes E-vitamin forrás a dió, a mogyoró, a bú­zacsíra, a napraforgó, a tök­mag, illetve az olajos magvak­ból hidegen sajtolt olajak, a tökmagolaj, mogyoróolaj. A B-vitaminok szerepe ki­emelt jelentőségű egészségünk megőrzésében is. Szerencsére ma már egyre több olyan teljes kiőrlésű lisztekből készült ke­zselyemgyökér. Évszázados tapasztalatok iga­zolják, hogy hazánk földrajzi vi­szonyai lehetővé teszik olyan zöldség-, és gyümölcsfélék ter­mesztését, amelyek a nehéz té­li időszakokban is biztosíthat­ják a vitaminszükséglet minő­ségi kielégítését. A népi hagyo­mányok, a népi táplálkozási szo­kások ezen tapasztalatok következményei. A felsorolt zöldség-, gyümölcsfélék rend­szeres, változatos formában tör­ténő fogyasztása, táplálkozási szokásainkba való beillesztése élvezetesebbé és egészségeseb- L bé teszi életünket, segítik Hjlf. megőrizni egészségünket l|tg’ a téllel és a környezeti k3ros°óásokkal szemben. csere-gyorsítás Itt vannak a hideg, szeles téli hónapok, a hőmérséklet­változás kihívást jelent szervezetünk számára. A hide­gebb idő és a rövidebb nappalok hatására hajlamosak vagyunk begubózni, mert jobban esik a meleg szobában lustálkodni, mint kinn fagyoskodni. Nem iszunk elég fo­lyadékot, kevesebbet sportolunk, ezáltal gyengül az im­munrendszerünk. Kis odafigyeléssel sokat tehetünk azért, hogy minden napunk jókedvűen induljon. Az alapanyugcsereaz a minimá­lis energiamennyiség, amely a szervezet alapvető működésének fenntartásához szükséges. Amennyiben jóval kevesebbet mozgunk, mint tavasztól őszig, a téli időjáráshoz alkalmazkodó anyagcserénket lassítjuk. Megfele­lő táplálkozással és folvudékío- gyasztással, elegendő testmozgás­sal és pihenéssel azonban fordítha­tunk ezen. íme pár tanács, amivel gyorsíthatunk a téli, zord időben lelassult anya© sőrénkén. 1 1 1. Reggelizzünk! \ felkelést köve­tően elfogyasztott tápláló reggeli fontos kezdete a napnak, hiszen ez tök fel minket energiával. 2. Együnk gyakran, fogv asszunk sok rostot! A napi éleim iszerada- gunkat osszuk el minél többfelé. Ér­demes naponta ötször, de egyszerre mindig keveset enni. 3. Fogyasszunk 1,5-2 liter folya­dékot! Míg nyaranta rengeteg friss zöldséget és gyümölt sőt eszünk és a hőség miatt többször érzünk szomjúságot. Most kevesebb a friss, szezonális gyümölcs és zöld­ség, így különösen figyelnünk kell arra, hogy szervezetünk elegendő folyadékhoz ős vitaminhoz jusson. a nyári melegben, de a fűtési szezon alatt is tudatosan nk a tblyauéklugyas/uisra, a hidratácíóra. Nyáron iz.z.a- !ás formájában látható a folyadék­vesztés, míg télén mindez nem olvan feltűnő. Ila a téli hónapok­ban nem iszunk eleget, fokozottan érezhetjük a szeles idő és a fűtési szezon kellemetlen hatásait Ha ne­hezen tudjuk „leerőltetni 4. Pihenjünk! A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás ja­vítja az anyagcserét. 5. Lehetőleg kerüljük a stresszt! A túlpörgetőit életműt 1 emésztési zava­rokat okozhat, ígv az értékes táp­anyagok is nehozeblien hasznosul­nak szervezetünkben. 6. Mozogjunk rendszeresen! \ nyári karcsúság után ősszel és té­len általában felszedünk ege két kilót, de ha lelkesen látogatjuk az edzőtermet vagy hódolunk a téli sportok örömeinek, akkor köm nyert le is dolgozhatjuk a felesle­get. Az alapanyagcsere és a napi energiaszükséglet leginkább az i zomtevékeny seggel befol y ásol ha­tó. A rendszeres testmozgás ható sara javul a testösszetétel (izmoso­dunk és csökken a testzsír), meg növekszik bizonyos hormonok mennyisége a szervezetben, ame­lyek kedvező irányba befoly ásol­ják az anyagcserét. A testmozgás után akár 1-2 napig is fokozottabb lehet az anyagcsere. 7. Szármázzunk! \z évnek eb­ben a szakában kifejezetten vá­gyunk egy forró szauna után. Per sze nem mindegy, hogy an is tesz szűk, tartsuk be a szabályokat! Ha betart juk ezeket a tanát sokat, biztosan jobban ós egészségesebb­nek fogjuk erezni magunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents