Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-03 / 2. szám

2013. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Szükséges a helyszíni szemle... Nógrád megye. A vagyon­szerzési illeték összegének szempontjából meghatározó a vagyontárgy forgalmi érté­ke, mivel ez az alapja az ille­ték kiszabásának. A vagyon­tárgy forgalmi értéke nem feltétlenül azonos a jogügy­letben részvevő felek által kölcsönösen és szabadon ki­alkudott vételárral. A forgalmi érték megállapí­tására akkor kerül sor, ha azt a felek az okiratban nem tün­tették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg be­jelentett érték az állami adó­hatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér. Ilyen­kor a forgalmi értéket az álla­mi adóhatóság állapítja meg helyszíni szemle, összehason­lító értékadatok alapján, vala­mint az illeték fizetésére köte­lezett nyilatkozata ismereté­ben, szükség esetén külső szakértő bevonásával. Az összes rendelkezésre álló adat figyelembe vételé­vel először a forgalmi érték­re vonatkozó javaslat készül el, amelyet egy értékelő bi­zottság véglegesít. Adóigazgatási értelemben a helyszíni szemle nem el­lenőrzés, hanem az okirat­ban szereplő vagyontárgy forgalmi értékét megalapozó eljárás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatóságától megtud­tuk, a helyszíni eljárás egy­ben adatgyűjtés is, amely­nek eredményeként az ingat­lanok főbb paraméterei be­kerülnek az állami adóható­ság adatbázisába, melyek későbbiekben mint összeha­sonlítható adatok állnak ren­delkezésre. A vagyonszerzési ügyek je­lentős részében a szerzés tár­gya felépítményes ingatlan és a hozzá tartozó, azt körülvevő földterület. Az épületek (pél­dául családi házak, ipari, me­zőgazdasági ingatlanok) jel­lemző adatai, az alapterület, fizikai állapot, közművekkel való ellátottság, stb. nem is­mertek az adóhatóság számá­ra, így a bejelentett vételár for­galmi értékként történő elfo­gadása az említett ingatlanok többségénél csak helyszíni szemle megtartásával lehet­séges. A helyszíni szemle során a vagyontárgy természetes és fizikai jellemzőinek rögzíté­sére kerül sor, amelyek a végső forgalmi értékre akár növelő, akár csökkentő ha­tással is lehetnek. Ennek ke­retében házas ingatlanok esetében fel kell mérni a nem lakás céljára szolgáló épületeket, épület részéket is, mivel ezekre más illeték- mérték érvényes. A lakás céljára szolgáló épületek 4 millió forintig 2 százalékos, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pedig 4 százalékos illeték- mértéket viselnek, míg a nem lakás céljáró szolgáló ingatlanok esetében érték­határtól függetlenül 4 száza­lékos az illetékkulcs. Tapasztalataink szerint a helyszínelt ingatlanok többsé­génél a bejelentett és a megál­lapított forgalmi érték meg­egyezik, az esetek mintegy 25-30 százalékában kerül csak sor eltérő érték megálla­pítására a reális illetékalap meghatározása érdekében. r i M i ,, 4 D­a k RÁD Lebontották a Tükrös kocsmát Ki ne emlékezne a me­gyeszékhely lakosai kö­zül a Tükrös kocsmára. Arra az „intézményre”, amely megannyi olcsó, arcra vidámságot csaló italával hívogatta vendé­geit. Majd a mámort kö­vető konfliktusokra, amelyek a salgótarjáni­aknak hosszú hetekre adtak minduntalan be­szédtémát. Dimbes-dom- bos biliárdasztal, füsttől megfeketedett ablakok... voltak, mert mindez már a múlté lett... A sokak által is­mert Tükrös kocsmát ugyanis nemrégiben lebontották. Az épületben már semmilyen gaz­dasági tevékenység nem folyt, sokáig üresen állt Ennek kö­vetkeztében a tetőszerkezet tönkrement, a falak megrogy- gyantak, az ablakokat betörték, statikailag veszélyessé, vagyis a járókelőkre nézve a Tükrös kocsma életveszélyessé vált A balesetek elkerülése érde­kében Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalá­nak Építéshatósági Irodája köz­beavatkozott, s az ügy megoldá­sa érdekében azonnali lépése­ket tett Elsőként felszólították a tulajdonost, hogy intézkedjen az épület rendbetételéről, vagy esetleges lebontásáról. De sem a végzések szerinti több száz ez­res bírságok kiszabására, sem az egyidejűleg megadott teljesí­tési határidőkre nem történt semmiféle tulajdonosi reagálás, vagy ezen állapot megszünteté­sére irányuló intézkedés. Dr. Gaál Zoltán, Salgótarján Megyei jogú Város jegyzője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy az előbb említett döntések­ről elküldött leveleket a Jegyzői Iroda, a postai útról „nem keres­te” jelzéssel kapta vissza.- Ennek értelmében az ingat­lanon felhalmozott háztartási hulladék elvitelének, az épület­ben lévő azbeszt tartalmú pala veszélyes hulladékként való el- szállítatásának, majd ezt köve­tően az épület romba döntését jelentő bontásának a végrehaj­tását írtuk ki azzal, hogy a tör­melék elszállításával kapcsolat­ban - mindezeket követően - külön hatósági intézkedést fo­ganatosítunk - nyilatkozta la­punknak a jegyző. Még augusztus végén a Salgó-Vagyon Kft mind a ház­tartási hulladék, mind az az­beszt pala elszállítását továbbá az épület romba döntését elvé­gezte. - Az üggyel kapcsolatos hatósági kiadások miatt - a te­lekre vonatkozólag - jelzálogjog bejegyzéséről intézkedtünk, il­letve annak behajtására is meg­tettük a szükséges intézkedése­ket - hangsúlyozta dr. Gaál Zol­tán. Majd hozzátette: az ingatlan tulajdonosa felé jelezték, hogy kötelessége az ingatlanon ma­radt romokat elszállíta(t)nia. To­vábbá azt is, amennyiben en­nek nem fog eleget tenni, akkor további bírságokat fogunk ki­szabni, s ezután a törmeléket annak rendje és módja szerint elszállíttatjuk. A híres és/vagy - mindenki döntse el kedve szerint - hírhedt Tükrös kocsmáról, már csak még romokkal és törmelékkel borított udvar, és az ott megfor­duló vendégek emlékeiből szőtt legendák tanúskodnak. Húsz éve zenél a Tücsök Mihálygergén Fenesné Tóth Ágnes Mihálygerge. A helyi Tücsök Népzenei Együttes karácsony előtt ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját. A közel 3 órás gálaműsor első részében a köz­ség amatőr művészeti csoportjai, a Dobroda Hagyományőrző Együttes, az Ipoly Néptáncegyüttes, a Citera Zene­kar, a Csini-tini és Csipet-csapat Mazsorett Csoport, a Jázmin Egyesület valamint az óvodások köszöntötték a jubiláló együttest, majd az ünnepeltek adtak kon­certet kedvenc számaikból. A rendezvény színvonalát növelte, hogy a Tücsök zenészei meghív­ták volt tanáraikat, a Dűvő Együt­tes két nagyszerű művészét Hrúz Dénesi és Hrúz Szabolcsot egy kö­zös örömzenélésre. Természete­sen egy-egy produkció erejéig visszatértek a zenekarba a régel> bi Tücsök-tagok is. Az est végén Mihálygerge Község Önkor­mányzata nevében Szikoráné Se­bestyén Katalin polgármester kö­szöntötte az együttest, majd kör­nyező települések vezetői, több amatőr művészeti csoport, vala­mint szponzoraik is gratuláltak a csoport 20 éves működéséhez és kívántak további sikereket. Tücsök Népzenei Együttes 1992-ben alakult néhány tehet­séges mihálygergei fiatal népze­nész kezdeményezésére. Az el­telt 20 év során számos hazai és külföldi meghívásnak tettek ele­get, szinte Európa minden orszá­gában koncerteztek már. Hollan­diától Ciprusig, Észtországtól Itá- liáig elvitték a magyar népzene és Mihálygerge hírét. Az együt­tes repertoárjában a hazai mel­lett a szlovák népzene is helyet kap. így tevékenységükkel iga- zolják azt a nézetet, hogy a zene nem ismer határokat, a népzene összekapcsolja a nemzeteket. A Tücsök Népzenei Együttes a mihálygergei Ipoly Néptánc­együttes kísérőzenekara, így az Ipoly hazai és nemzetközi sike­rei részben a Tücsök tevékenysé­gének, teljesítményének is kö­szönhető. A Tücsök zenészei számos el­ismerésben részesültek az el­múlt években, Arany páva-díjjal és több önálló CD-vel is büszkél­kedhetnek. A jubileumi gálamű­sorban elhangzott köszöntőkből kiderült, hogy két szponzor je­lentős anyagi támogatásról biz­tosította az együttest a követke­ző CD kiadásához. A Tücsök Népzenei Együttes jelenlegi tagjai: Domoszlai Kitti, Egyed Viktoria, ifi. Egyed Ferdi- nánd, Egyed Péter, Fekete Csaba, Fekete Gyula és Szukán Csaba. Az együttes művészeti vezetője: ifj. Egyed Ferdinánd. Fókuszban a hajléktalan-ellátás sorsa Üléseztek a balassagyarmati önkormányzati képviselők Nemrégiben tartotta a 2012-es esztendő utolsó testületi ülését Balassa­gyarmat önkormányzata. H. H. Balassagyarmat, a városatyák között a legnagyobb vita a hajlék­talan szálló és a népkonyha továb­bi hasznosítása ügyében bonta­kozott ki. A törvény ugyanis 2013. január elsejétől az önkormányzat­ok kötelező hatáskörébe „utalja” a helyi hajléktalan-ellátás feladata­it, így a Vöröskereszt területi szer­vezetével lejár az eddigi helyiség­használati szerződés, amit az elő­terjesztés szerint - és a szakmai bizottságok egyetértésével - to­vábbra is térítésmentesen meg­kap a Vöröskereszt. A hozzászólások során Huszár Péter képviselő felvetetette, im­már öt-hat éve folyamatosan téma a belvárosban lévő hajléktalan szálló áthelyezése, de eddig még komoly lépés nem történt. A szál­ló lakói ugyanis folyamatosan gondot jelentenek a környéken, legfőképpen a piacon, alkoholos állapotban zavarják a rendet, em­bereket szólítanak le. Az ellátó szervezet pedig ezekre a cseleke­detekre nem vállal felelősséget, azt áthárítja a rendőrségre és a polgármesteri hivatalra. Lombos István erre „replikázva” kijelen­tette, a körülményeket ismerve a Vöröskereszt munkatársai jól végzik a feladatukat, többen tár­sadalmi munkában, de ha mind­ezért a jövőben az önkormányzat fog felelni, akkor az emberek a hajléktalan szállón élők viselke­déséért majd a képviselő-testület tagjait „veszik elő”, de nincs ga­rancia arra, hogy ugyanezen fel­tételek mellett mások jobban dol­gozhatnak. Huszár Péter válaszá­ban hozzátette, nem úgy kell se­gíteni az otthon nélküli embert, hogy „gyere, fizetek még egy sört”, hanem úgy, hogy életvite­lén, életszemléletén javítsanak. Ezeket a segítségeket azonban so­kan nem fogadják el. Dr. Csekey László, mint pszichiáter szakor­vos is úgy látja, a hajléktalanok szállón és népkonyhán kívüli vi­selkedéséért nem lehet felelős­ségre vonni a Vöröskereszt mun­katársait, de ha a magatartásuk valóban veszélyes, úgy tessék őket feljelenteni a hatóságnál. Ki­emelte továbbá, az önkormány­zat nagyon nagy terhet vállal, hi­szen az is feladat, hogy ezeket az embereket visszatereljék a társa­dalomba. A vita lezárásaként Medvácz Lajos polgármester elmondta, mivel továbbra is a Vöröske­resztnek szánják a szolgáltatás ellátását, így a hajléktalanok ügyének minden részletéről kü­lön tárgyalnak majd velük. Ter­mészetesen ebben számítanak a rendőrség és az állampolgárok segítségére is. A további napirendi pontok­ban a képviselők tárgyaltak a vá­ros költségvetéséről, átmeneti gazdálkodásáról, elfogadták a jö­vő év első felének munkatervét, az új helyijárati buszközlekedés rendjét, és döntöttek vagyoni ügyekben.

Next

/
Thumbnails
Contents