Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-01 / 278. szám
KULTÚRA 2012. DECEMBER 1., SZOMBAT ' - t a I járása, az emeletes fogaié sivár SALGÓTARJÁN P A legösszetettebb feladata a Martha-t megszemélyesítő Angyal Lindának van. Nemcsak a céljaiért mindenre kész, a megtörténteket végül is hidegen tudomásul vevő, a végtelenül csalódott, reményvesztett - még Istenhez is hiába forduló - embert kell megformálnia, hanem az álmodozó, a szeretetéhes, egy jobb életre áhítozó fiatal lányt is. Minden „árnyalatban” meggyőző. Elsősorban kifejező beszédére épít, esetenként azonban nehezen hallható. A halk beszédtónus előfordul Falati Hedvignél is, aki egymás után a harmadik jelentős - de mindig nagyon más - anyaszerepet kapta, irtózatos cselekedetei(k) dilemmáját és a gyermekgyilkosság mérhetetlen fájdalmát mintegy ösztönösen s hitelesen éli meg. Gesztusai összhangban vannak az Anya korával és érzelmeivel. Egy figurát, de valójában két szerepet kell eljátszani Maria-ként Müller Zsófiának. A daI rab elején lelkes, szerelmes, férjét féltő asszony, a végén viszont váratlanul megözvegyült, sorsának kiszolgáltatott nő. Rossz előérzete bekövetkeztét, a rászakadt tragédiát túlzások nélkül, őszinte kétség- beeséssel reagálja le. Jan-t, a „tékozló fiú”-t Fogarassy Péter alakítja. Elhinni neki, hogy örömmel jött haza s kedvezni akart szeretteinek, lói felépítetten, fokozatosan jut el a döntésében kétkedő önmarcangolásig. Hangsúlyai helyénvalóak, visszaadják a lelkében dúló bizonytalanságot, növekvő feszültséget. Csank Péter mint Szolga végig jelen van a színen, jön-megy, tesz-vesz, mindent megfigyel és mindent tud. Egyszer, a darab legvégén szólal csak meg, s a kategorikus „nem”, amit az irgalomért könyörgő Maria-nak mond, arra utal: nincs feloldozás, nincs segítség... .oosC i Egy csésze kávé - tévedésből Csongrády Béla Salgótarjánban Albert Camus francia író nevéhez már korábban is fűződött egy jeles színházi bemutató. Nevezetesen: a kategóriájukban sikert-sikerre halmozóacélgyári Petőfi színjátszók I960, október 23-án tűzték műsorukra a „Rekviem egy apácádióvezetője. Az idén alakult helyi önálló társulat a tavaszi nyitányon T. M. Plautus ókori római szerző „A hetvenkedő katona” című vígjátékát mutatta be. A jelenlegi felnőtt bérletsorozatban helyet kapott előadására a drámaíróként kevésbé ismert A. Camus egyik színművét választotta. Mondhatnagyon fontos az egzisztencializmus és a darab szempontjából egyaránt) neve Magyarországon azért is hangzik jól, mert 1956- ban „A magyarok vére" című írásában kiállt a forradalom és szabadságharc mellett. Filozófiájának köz|)onti problémája az emberi létezés, a földi élet értelmének keresése. Meglehetősen A teljes színészstáb megköszöni a közönség tetszésnyilvánítását FOTÓK: P. TÓTH LÁSZLÓ ért” című drámát - az amerikai William Faulkner 1951-ben írt alapművének Camus által 1957- ben átdolgozott változatát - amellyel első helyen végeztek egy országos fesztiválon. Ráadásul a premier ugyanúgy - az abban az évl>en téíavatott - József Attila Művelődési Központ szín padán volt, mint ezúttal, a „Félreértés” esetében. A negyvenhat évvel ezelőtti, Vertieft József rendezte előadás egyik főszereplője az a Kerner Edit volt, aki most a salgótarjánr he Ferenc; Sgjfj s t ni, hogy a korábban Verlieh Színpadstúdió néven szereitek együttes vonzódik a különlegességekhez. Erre utalt a 2008 májusában színre vitt Arthur L Koptt- abszurd, a „faj apu, szegény apu..." is, de a ritkán látható daráltok közé sorolható a 2010 tavaszán bemutatott társadalmi dráma, Müller Péter „Mártába is. Albert Camus (1913-1960) algériai születésű Nobel-díjas francia (ró és filozófus (ez utóbbi is keserű a világlátása, a halált tartja az egyetlen realitásnak. „A bűntől meg/bsztottan nem tudna élni a: ember.írta egyik 1941 - ben papírra vetett noteszlapjá ban. Tudatos, eivszerű felfogásá vai teljes szinkronban fogalmaztatja meg a „Félreértés” egyik főhősével Martha-vakhogy a világ ar ra való, hogy leg\m hol meghalnunk.* Az 1943-ban írott darab szervesen épül munkásságába. Alapötletét az 1942-ben papírra vetett „Közönyéből vette. Leghíresebb, legnagyobb hatású re alakja, Meursault a börtön- celiában bűnügyi hírt talál egy újságban: egy anya és leánya egy cseh falu fogadójának tulajdonosai sorozatiján megölik vendégeiket, hogy elve- hessék pénzüket. Ez a sztori gyújtotta fel Camus képzeletét, de a „Félreértés" megírásához hozzájárultak személyes hangulati elemek is: a háborúban meg szállt Franciaországban elszakí- tottan élt feleségétől, s betegséggé!, rossz élményekkel is küszködött. Az ókori sorstragédiákra ha- jazó mű felfogható akár kriminek is, de szokványosnak semmiképpen. Ez esetben a gyilkosok ismertek s - ha némi szorongással is - készülnek az újabb, az elutazásuk előtt utolsónak tervezett szörnyűségre. Megteszik«? - ez a kérdés. Ráadásul Jan szernél) é ben az anya fia, Martha bátyja esik áldozatául a kél nő szenvedélyének, amit a lány féktelen vá gyakozása - egy tengerparti kies táj, az eddiginél merőben más, boldognak képzelt élet iránt - inspiráL Csak miután bedobták a folyóba a kávéval elaltatott „idegent”, a fogadó recepcióján maradt útlevélből derül ki, hogy ki is volt az illető. Az anya fajdalmában önként követi fiát, a lánynak azonban halála előtt nemcsak saját lelkiismeretéve! - immár anyja nélkül - kell számot vetnie, Iranern megölt testvére feleségével is szembe találja magát. Eleddig nem Ismert sógornőjétől, Maria-tól tudja meg, hogy Jan húsz év után azért jött haza, hogy pénzével gyámolítsa szeretteit, gondtalanabbá tegye életüket. Azért nem fedi fel azonnal kilétét, hogy mintegy kívülről nézve objektívebben mérhesse fel a család helyzetét. Hamarosan rádöbben, hogy rosszul cselekedett s már egy éjszakát sem akar féleségétől távol tölteni, de inkognitójáért végzetes SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. A Susán Ferenc rendezte előadás jól jeleníti meg a kimódolt, helyenként szürreális, már-már metafizikus, de ennek következtében több- és mélyrétegű tartalmakat hordozó drámai szituációt A sorozatgyilkosság és az ingerszegény körn vezet, a társta lanság, hol dogtalanság okozta feszültség az első pillanattól kezdve tapint szonuti, ne- rendezését láttató díszlet, a remekül megválasztott, atmoszférikus Liszt- és Bartók ze ne éppúgy hozzájárul a katarti- kus hatáshoz, mint a fo) yó folyamatos, majd erősödő háttérzúgása, vagy a villámok félelmetes cikázása lan vízbe dobásakor. Igaza volt Simon Lajosnak, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatójának elő adás végi köszöntőjében: a „FélAnya (Falati Hedvig - jobbra) és lánya (Angyal Linda) i gyermek - és testvérgyilkosság miatt I egymást a ható a színpadon, amely az egyébként kevés cselekmény előrehaladtával ügyes megoldásokkal jut el a végkifejletig. Hatásos ötletnek bizonyult Jan gondolatainak, érzelmeinek bejátszása, az első felvonás végi szávainak megismétlése a második elején. A külső jegyek közül az anya beteg lába, botreértés” újabb emlékezetes, szép fejezete a Sándor Zoltán művészeti vezető irányi tóttá Zenthe Ferenc Színház történetének. ' - : 5 ■ ■ * > 'fi •. / . ,vy:
