Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-20 / 294. szám
Közmeghallgatás Az ivóvízszolgáltatásban bekövetkezett változásokról, a járási hivatalok felállításáról, az önkormányzat munkájáról, pályázatokról és a jövő évi tervekről lesz szó egyebek mellett a december 20-i (mai), a pinceklubban 17.15 órakor kezdődő közmeghallgatáson. A résztvevők Kovács Ottó Béla polgármester beszámolóját, illetve tájékoztatóját hallgatják meg. Ételosztás a piacon Salgótarján A megyei Vöröskereszt szervezésében és részvételével melegételt osztanak a rászorulóknak december 20-án, csütörtökön 12 órától a vásárcsarnok főbejáratánál. A segítségnyújtásban Salgótarján polgár- mestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda is részt vesz, támogató a piacigazgatóság és több elárusító is. Fia szidalmazta Állampolgári bejelentés érkezett a városi rendőrkapitányságra kedd este arról, hogy valaki ordibál egy családi háznál Bátonyte- renyén. A 37 éves férfi - szemmel láthatóan ittas állapotban - még akkor is agresszíven viselkedett, amikor a rendőrök a helyszínre értek, és trágár kifejezéseket használva szidalmazta a vele élő édesanyját. A nő elmondása szerint fia egy alkalommal meg is ütötte őt. A hölgy a bántalmazás következtében nem sérült meg. A rendőrök elfogták, előállították és garázdaság vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki a férfit. Zsarunak adta ki magát a zsaroló Elfogták a rendőrök azt a 34 éves bujáki férfit, aki önmagát rendőrnek kiadva zsarolta meg az egyik falubelijét, a nő fiától pedig - verés és fenyegetőzés közepette - csaknem hetvenezer forintot vett el. Buják. Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő azt közölte: az eddigi adatok alapján a 34 esztendős férfi december 14-én két alkalommal is felhívott telefonon egy bujáki nőt. A telefonáló a beszélgetés során rendőrnek adta ki magát és élet-, illetve testi épség elleni fenyegetést alkalmazva arra kényszerítette falubelijét, hogy adjon át számára kétmillió forintot. Az asszony azonban ennek nem tett eleget. A fiatalember ezután a huszonegyes számú főút és Szarvasgede közötti bekötő úton gépkocsijával megállásra bírta a nő felnőtt korú fiát, majd bántalmazta és megfenyegette őt, valamint kétszázezer forintot követelt tőle. Végül hatvannyolcezer forintot kapott meg.- A zsarolót a rendőrök elfogták, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték az előzetes letartóztatását - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva. NMH-információ Az igazi fenyőillatú ünnephez ragaszkodók szenteste előtti napokban zarándokolnak el az árusítási pontokra, ami nemcsak a városok piaca lehet, bevásárló- központok közvetlen környékén, alkalmi vásárokon is megvehető- ek az örökzöldek. Salgótarjánban a korábbi évekhez hasonlóan a belváros jónéhány pontján megtalálhatók már hetek óta a fenyőárusok, s az sem mindegy, hogy portékáiknak idén kedvezett a nedves, páradús levegő. A legolcsóbb fafajta ezúttal is a luc, a vásárcsarnokban ennek ezerötszáz forintba kerül métere, a Douglas- é háromezer, a szerb lucfenyőé két- és félezer, az ezüsté három-, háromezerötszáz között mozog. A különlegesen szép, a finn zoológusról elnevezett Nordmann-, vagyis a kaukázusi jegenyefenyő a legborsosabb árú: négyezer és ötezerháromszáz forintot számolnak méteréért. Vannak földlabdás örökzöldek is, ennek a tarifája mérettől függ. Az árusok tapasztalatai szerint a lucot ma is sokan választják, mert ezt engedi meg a pénztárcájuk, a drágábbakból pedig a kisebbet kérik. Balassagyarmaton szintén a piacon és üzletekben lehet megvenni az ünnepre való tűlevelűt, a luc méterenkénti ára ezerkétszáz-ezerötszáz között változik, van, ahol darabonkénti áron - például - háromezerért - kínálják. Alkalmi árusoknál négyezerért is kapható a jegenyefenyő. Szé- csényben a fentiekhez hasonló a legkeresettebb lucfenyő tarifája, a földlabdásért háromezer forintot kell fizetni. A kínálat itt is bőséges, az értékesítés pedig kifejezetten megpezsdült az utóbbi napokban. (Képeink a Cédrus kertészetben készültek.) tvz, hogy ki milyen minőségű és méretű örökzöldet választ, már csak a pénztárca vastagságán múlik (Mj.) Eleim iszersegély programban szorgoskodtak Szehögrádi Ferenc Szeritförinckáta-Szécsény. Az eu élelmiszersegély programot, amely jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés hazánkban, 2012-ben hetedig alkalommal rendezték meg. Az elmúlt hat évben a programnak köszönhetően hazánkban évente a rászorulók közül, 15-20 millió kilogramm élelmiszert osztottak szét. Magyarországon a pfogra- rrTdfaz Európai Unió finamfeíroz- za, annak végrehajtását a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezi. Az országos program keretében az EU-s forrásból előállított élelmiszereket a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal szerződött segélyszervezetek - Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület - a települési önkormányzatok együttműködésével jutatják el a magyarországi rászoruló kisnyugdíjasok, létminimum közelében élők részére. Hazánkban bármelyik önkormányzat pályázhat a segélyprogramban való részvételre. A program végrehajtását az MVH Feldolgozott Termékek Intervenciós Osztálya koordinálja. 1 A legutolsódon lu|<IÍI. Forduló megnevezésű programban a Peau & Espagne Kft. is részt vett. Búzacsírás lisztet, édesítőszert, étolajat, konzer- veket és UHT kakaós italt szállítottak a programban résztvevő szegélyszervezeteknek. Az átadott termék egy részét a szécsényi malomban gyártották, illetve csomagolták. Nemzetiségiek karácsonya Nagyorosziban v.i. Nagyoros&Nógrád megye, a meghívó láttán az ember talán felkapja a fejét: miért rendeznek egy ma színmagyar faluban találkozót a nemzetiségi kultúra képviselői számára? Ha azonban jobban belegondolunk, könnyen rájöhetünk ennek okára. Az egyik ok Nagyoroszi település múltjában található meg. A falu már nevében is hordozza, hogy eredete egy rendkívüli eseményhez köthető. Megalapítója ugyanis nem más mint Könyves Kálmán király, ki ide telepítette a falu őslakóit. Kálmán állandó kapcsolatban, szövetségben, sőt jó barátságban állt Boleszláv lengyel királlyal s az orosz uralkodókkal. Valószínűleg 1107-ben hozta magával s telepítette le a Galíciából és Lodomériából származó nagyoroszi oroszokat. Ebben az évben ugyanis csapatai az orosz sereggel együtt segítették Boleszlávot a trónkövetelő unokaöccse, Zbigniew elleni harcokban. A nagyorosziak letelepítése után Kálmán király számos kiváltságban részesítette őket, ezek közül a legjelentősebb, hogy „azzal a' megkülönböztetett elsőséggel ruháztattak fel lakossal, hogy ők a'Király’ kapujánál és ajtajánál őr-kép' felvigyázzanak, a 'Király' személlyét őrizzék." A mezővárosi kiváltság számos előnnyel járt, így mi sem természetesebb, hogy sokan igyekeztek letelepülni az egykoron Oroszfalvának nevezett településen. így aztán bekövetkezett egy túlnépesedés, ezért - s annak érdekében, hogy az ajtón- állói kötelességeiket könnyebben teljesíthessék - a falu lakosságának egy része felkerekedett és megalapította Kisoroszit a szigeten. A történelmi események nem állnak meg egy-egy település, egy-egy térség, sőt gyakorta egy-egy ország határán sem. Különösen igaz ez, ha a mai határ, úgy alakult ki, mint ahogyan ez közismert esetünkben is. Éppen ezért a másik ok, ami miatt méltán, s nyugodt szívvel adhat helyet ez a börzsönyaljai település egy nemzetiségi találkozónak, az a fekvése. Nagyoroszi ugyanis - mint köztudott - fontos főútvonal mellett fekszik. Ez az útvonal szolgálta ki immár talán évezredek óta is a kereskedelmi forgalmat, s hadak útvonalát is ez jelentette. Valahányszor erre vonult, tatár, török, német, orosz, vagy a magyar sereg, az mindannyiszor végigsarcolta a vidéket. A katonáknak ugyanis élelem, a lovaknak takarmány kellett. S ha nem adták szépszerével, elvették erővel. Különösen igaz volt ez a török hódoltság másfélszáz évére, mikor a hadak gyakorta erre vonultak, Nógrád, Drégely el-, vagy visszafoglalására vagy a felvidéki tájakra igyekezve. A török elvonulását követően egy teljesen elnéptelenedett vidéket találhatott az erre vetődő utazó. Szinte valamennyi település kiüresedett, lakói elmenekültek, elpusztultak. Kivételt mindössze azok a települések jelentettek, amelyek a Börzsöny közvetlen karéján fekszenek: Diósjenő, Borsosberény, Nagyoroszi, Drégelypalánk és Hont. Ezek lakói ugyanis a vész közeledtével elmenekülhettek a Börzsöny rengetegeibe, s hadak elvonulta után visszaszivárogtak, s újból építették falvaikat. Az összes többi azonban elnéptelenedett, s nem volt ki a földet művelje. Ekkor indult meg egy nagyarányú beszivárgás a Felvidék szlovákok lakta településeiből, de több faluban tudatos telepítésről is van adatunk. Ezért fedezhető fel a szlovák kultúI ra még ma is a nyugat-nógrádi falvakban. Egyetlenegy kivétel akadt: Berkenye, hová a földbirtokos váci püspökség nem szlovák, hanem keletfrank telepeseket hozott. Az érkezők alapították meg aztán később Szendehelyt, valamint Katalinpusztát is. A17. század vége óta a szlovák szó erősen megkopott a vidékünkön. Sajnos ma már csak a legidősebbek, s néhány az ősi múlt iránt elkötelezett fiatal beszéli a nyelvet. Az azonban, hogy máig fennmaradt, számos kiválóságnak is köszönhető. Ilyenként említhetjük Fabó Andrást, kiről azt írták méltatói, hogy magyar tudós történésze a vidéknek, de egyben szlovák papja is az ősagárdi híveinek. Követői méltán egyaránt büszkék magyarságukra és szlovák őseik kultúrájára is. A nemzetiségi kultúra fennmaradása terén óriási jelentőségű a helyi civilösz- szefogás. Ennek eredményeként működnek - sok helyütt immár hosszú évtizedekre visszanyúló múlttal rendelkezve - azok a kórusok, hagyományőrző csoportok, amelyek Nagyorosziba is elhozták legszebb dalaikat, hagyományaikat. Köszönet érte. S köszönet jár minden olyan kezdeményezésnek, amelyek révén ezek a kincsek újra és újra felhangozhatnak. Ily' módon csak gratulálni lehet a nagyoroszi program kezdeményezőjének: a nagyoroszi Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesületének, hogy immár nem először - épp a szeretet ünnepére időzítve - találkozót szervez a nemzetiségi kultúra ápolói számára. * 0 9
