Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-15 / 290. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER 2 NO GRADMTW» 2012. DECEMBER 15., SZOMBAT Szolgáltatás díjcsökkentéssel A változásokról sajtótájékoztató kretein belül számoltak be A jövő év új víziközmű szolgál­tatót hoz huszonhárom dél-nóg­rádi településnek. A tavaly életbe lépett jogszabály szerint ugyanis csak a legalább ötven­ezer fogyasztóval rendelkező cég szolgáltathat. A térség ivó­víz- és csatornaellátása az Észak-magyarországi Regioná­lis Vízművek Zrt. kezébe kerül, a Dél-nógrádi Vízmű Kft. a to­vábbiakban alvállalkozóként végzi az eddigi tevékenységét. Létszámleépítéssel nem jár a változás - jelentették be a na­pokban sajtótájékoztatón. Pásztó. Sisák Imre, a város polgár- mestere emlékeztetett az új víziközmű törvényben foglaltakra, egyebek mel­lett arra, hogy a jogszabály teljesen át­alakítja a szolgáltatói rendszert, a biz­tonságos ivóvízellátás érdekében csök­ken a szolgáltatók száma, s ezáltal meg- szüntethetó'k a működési hatékonyság, a színvonal, és a díjak közötti jelentős különbségek. Jelezte: az ÉRV Zrt. ko­rábbi vezetésével is tárgyaltak arról, hogy a részvénytársaság legyen a teljeskörű üzemeltető, de a megbeszé­lések akkor „megfeneklettek.,, Az elmúlt évtizedekben a Dél-nóg­rádi Vízmű Kft. volt az ivóvíz- és csa­tornaszolgáltató a térség huszonhá­rom településén, A korlátolt felelős­ségű társaságnak a huszonhárom ön- kormányzat valamint - az alapítás óta - az ÉRV a tulajdonosa. Az új törvény egyértelműsítette, hogy csak olyan cég szolgáltathat, amelynek az ellá­tási területén legalább ötvenezer fo­gyasztó van. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. a maga mintegy huszonötezres fogyasztói táborával ennek nem felel meg, ezért kellett tárgyalni az ÉRV Zrt.- vel, hogy továbbra is jó színvonalon, de lehetőleg olcsóbban kapják az ivóvizet a lakosok. Pásztó önkor­mányzata idén júliusban egyhangú­lag hozta meg a döntést arról, hogy tizenöt évre a zrt-t bízza meg az ivó­víz- és csatornaellátással. A bevitt önkormányzati törzsvagyont decem­ber 31-ig visszakapják az érintettek, a huszonhárom tulajdonos települé­si vezetés meghatározott összeget kapott az üzemeltetési jog átadásá­ért. (Mint a tájékoztatón később el­hangzott, hogy mekkora összegek­ről van szó, azt a jelenleg is folyó, in­tegrálást célzó tárgyalásokra tekin­tettel nem hozták most nyilvános­ságra.) A vízmű kft. a továbbiakban alvállalkozóként látja el az eddig végzett feladatait, s mint ezzel kap­csolatban Sisák Imre kiemelte: lét­számleépítésre nem kerül sor, min­den dolgozót foglalkoztat továbbra is a cég. Eredményesek voltak az ár- csökkentésre vonatkozó törekvése­ik is: január 1-től nettó negyven fo­rinttal kevesebbet fizetnek köbméte­renként a fogyasztók az ivóvízért. A csatornaszolgáltatás tarifája nem változik. A városvezető megköszönte a Dél­nógrádi Vízmű Kft. munkáját és az ÉRV Zrt. kompromisszumkészségét. A víziközmű szolgáltatók integrációjá­nak hatására a zrt. szolgáltatási terü­lete - eddig soha nem látott mértékben ^harmincnyolc százalékkal Bővült: Er­ről, valamint a kft. és a városvezetés a döntési előkészületek során tanúsított, értő, segítő hozzáállásáról Ritter Géza, vezérigazgató, fogalmazta meg közlen­dőjét. Szavai szerint a negyven forintos árcsökkentés precedens nélküli. Az ÉRV Zrt. sajtóközleménye más információk mellett jelzi: alapvető tár­sadalmi érdek a szolgáltatások díjai­nak optimális értéken tartása, hiszen a gazdasági válság következtében a nagy terhet jelentő rezsiköltségek to­vábbi növekedése sok család ellehe­tetlenüléséhez vezethet. Nógrád me­gyében az ivóvíznyerési lehetőségek nagyon korlátozottak; ezértta megha­tározó jelentőségű hasznosi és komravölgyi tározók védelmére és fenntartására óriási figyelmet fordít a társaság. A megye kisebb szolgáltató társaságai eddig is a az ÉRV-től vásá­rolták a legnagyobb mennyiségű tisz­tított ivóvizet. Horváth Imre, a Dél-nógrádi Vízmű Kft. vezetője az új víziközmű törvény­ből adódó átalakításokról, az alvál­lalkozói tevékenységekről, az ÉRV- hez fűződő szakmai kapcsolatról be­szélt a tájékoztatón. Mint fogalma­zott: „megpróbáltak olyan szerződést kidolgozni, ami mindenki érdekeit képviseli.,, Jelezte azt is: rendkívül’ korrekt ajánlatot tett számukra a re­gionális vízművek zrt. és azt a kft. taggyűlése jóvá is hagyta. Felújítási, illetve rekonstrukciós munkálatokat egyaránt végezhet és végez is Pász- tón, illetve a térségben a továbbiak­ban a kft. Más, fontos témákról is szó volt a sajtótájékoztatón, így az árvízvéde­lemben nagyon lényeges záportáro­zó létesítésére vonatkozó törekvé­sekről, tervekről, valamint a hasznosi tározón zsilip, illetve árapasztómű építésével kapcsolatos elképzelésekről. Szintén terítéken volt az a kérdés is, hogyan „élte meg,, a nagy nyári szárazságot az ivóvízellátás. Az utóbbiakról későbbi lapszámunkban olvashatnak. Szalagavatók régen és ma „Foghíjas” közmeghallgatás Nógrád megye-Salgótar- ján. Télvíz idején - sok egyéb nemes ünnep mel­lett - eljön a szalagavatók ideje is. Szűkebb pátri­ánkban szinte minden hétvégén ünnepelnek a végzős diákok. De vajon tudjuk-e honnan ered ez a szép szokás? A szalagavató története régi időkre nyúlik vissza. Valószínűleg az 1830-as években, Selmecbá­nyán rendeztek először bált, bár ott még Valétálásnak nevezték. A „valétálás" latin kifejezés a „Valete!” szóból, amely jelentése „Éljetek boldogul!”. Ezzel a kiáltás­sal üdvözölték a végzős diákok az alsó tagozatosokat. Napjaink szalagavatói nem sok­ban térnek el a régi idők Valétatűzésétől. Régen a bál sza­lagszenteléssel kezdődött, ahol a diákok maguknak tűzték fel a sza­lagot. Akkoriban kétféle szalag lé­tezett, egy rövid aranyrojtos kar­szalag és egy monogramos, év­számmal ellátott szalag, amelyet a diákok a vállukon viseltek. A me­netet a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra kötözött tölgycsokrot vitt, míg a többiek­nek egy tölgylevél díszelgett a ka­rimájukon. A régi szokás szerint az alsóbb évesek fáklyás menettel kísérték végig a városon a végzősöket, egé­szen a városkapuig. Innen a vég­zősök egyenesen a helyi vigadóba mentek, ahol nagyszabású bál zár­ta az ünnepség végét. Szalagavató napjainkban A régi szokás főbb elemei a napjainkban is élnek. Ma is a vég­zős diákok hordanak szalagot, büszkén jelezve, hogy utolsó évükhöz értek a gimnáziumban, szakközépiskolában. Napjaink­ban már szeptemberben elkezde­nek készülődni a végzősök. Fon­tos a helyszín lefoglalása, ameny- nyiben az iskolában nem lehet megtartani a bált. A táncok kita­lálása és kiválasztása, valamint a jelmezek időben történő kölcsön­zése is fontos momentum. Az ál­talános időpont a szalagavató bá­lokra a december-február közötti időszak. A szalag feltűzése fon­tos esemény mind a diák, mind családja részére, ezért is készül­nek oly1 nagy hévvel és lelkese­déssel, hogy tanáraiknak, csa­ládjuknak megmutathassák, hogy mit is tudnak egy keringő, palotás, vagy éppen a modern tánc keretein belül. Az este vége sokféleképpen végződhet Az osz­tály akár egy szórakozóhelyre is elmehet együtt, vagy a tanárok­kal és meghívottakkal ott marad­nak a bál helyszínén és folytatják azt. A szalagavatóra tekinthetnek úgy a fiatalok, mint lezárása az életük egy korszakának. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola szalagavató ünnepségét tegnap tartották a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban. A négy végzős osztályban 124 diák­nak tűzték fel a jelképet. Nagyon kevesen, mind­össze öten érdeklődtek személyesen a legutóbbi balassagyarmati közmeg­hallgatás iránt, amelynek központi témája az önkor­mányzati rendszer közel­gő átalakítása - a járási hivatalok létrehozása - volt. Hegedűs Balassagyarmat Manapság az embereket főként akkor érdek­lik a közmeghallgatások, ha va­lóban „húsba vágó” témák kerül­nek terítékre, ha valóban olyan érdekes ügyeket tárgyalnak meg ezeken az összejöveteleken, amelynek puszta hallatára már felszisszen az ember. Az idegen- rendészeti szálló lakóival kap­csolatos közmeghallgatás nyá­ron e sorba tartozott, ám a járá­si hivatalok kialakítása, azok fel­építése már kevésbé találtatott vonzónak a nép számára. Igaz, a Gyarmati Televízió élőben köz­vetítette az eseményt - talán e kényelmesség miatt sem válasz­tották a városházáig tartó pár száz méteres sétát a polgárok. Tény és való, dr. Tőzsér Zsolt jegyző valóban szépen, formásán összefoglalta, mit is takar volta­képpen az önkormányzati rend­szer átszervezése, s hogy ennek milyen vetületei lesznek Balassa­gyarmatot és térségét illetően. Megtudtuk, hogy lényegében Hont-Galgaguta-Hugyag közsé­gek „kiterjesztésében", összesen 29 település tartozik majd a gyar­mati járáshoz, és hat szakigazga­tási szerv - népegészségügy, ál­lategészségügy- és élelmiszer-el­lenőrzés, munkaügy, földhivatal, gyámhivatal, építésügy - feladat­köre kerül az új szervezethez, és lesz majd egy úgynevezett „törzs- hivatal” is, ami lényegében az ok­mányirodái feladatokat látja el - ez utóbbit 2014. január elsejétől váltja fel a Kormányablak. A járási hivatalnak két he­lyen, Magyarnán- dorban és Bercelen lesz kirendeltsé­ge. Az irodákat a balassagyarma­ti polgármesteri hivatal földszin­ti helyiségeiben, illetve az udvari „B” épületben (a gyámhivatal) ala­kítják ki. A járás munkatársi állománya a már korábban az igazgatásban dolgozó emberekből tevődik össze, a települési önkormányzat­októl összesen negyvenegyen ke­rülnek át a járáshoz. Dr. Tőzsér Zsolt hozzátette, az átszervezés­ből remélhetőleg azt veszi majd főképpen észre az átlagpolgár, hogy felgyorsul ügyes-bajos dol­gainak az intézése. A beszámolót követően érde­kes módon egyetlen hozzászólás sem érkezett az átszervezés té­májához. Sem a jelenlévőktől, sem a tévénézőktől telefonon. El­lenben a teremben helyet fogla­ló öt férfiú közül négyen szépen sorban a mikrofonhoz fáradtak, és a közmeghallgatás lehetősé­geinek megfelelően egyéb ügyekben kértek szót. Ezekben a felvetésekben elsősorban a saját maguk által tapasztalt anomáli­ák, problémák jöttek felszínre, így például felvetették, miért nem működik a városi térfigyelő rendszer, miért ontja a bűzt a Vá­rosüzemeltetési Kft. telephelye, mi lesz a Volán-telep mögötti hul­ladékgyűjtővel, mit lehetne ten­ni a különböző szélhámosok, csalók, trükkösök, ellen, akik úton-útfélen becsenget­nek a házakba és „bo- londítják” az embe­reket. De a cigány kisebbségi ön- kormányzat mű­ködését is érte kifogás. Med- vácz Lajos pol­gármester pedig sorban válaszolt a kérdésekre. El­mondta például, hogy régen tervezi már az ön- kormányzat a Városüzemelte­tési Kft. áthelyezését a déli öve­zetbe, ezzel párhuzamosan pedig a Bíró János utca felől egy gyűj­tőút megépítését, ami a Tesco „magasságában” csatlakozna rá a Mikszáth útra, és lényeges te­hermentesítést jelentene. A térfigyelő rendszerrel kap­csolatban a forráshiányra hivat­kozott, a nem kommunális sze­mét tárolására szolgáló hulladék- udvarral kapcsolatban pedig fo­lyamatosan igyekeznek egyeztet­ni a szolgáltatást végző céggel. A roma önkormányzat tekintetében azonban a városnak nincs „kom­petenciája”, a gondokat a kisebb­ségen belül kell lerendezni. A szűk két órás közmeghallga­tás végig nyugodt „mederben”, higgadt keretek között zajlott. t ♦ I I 4 * i I

Next

/
Thumbnails
Contents