Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-12 / 287. szám
2012. DECEMBER 12., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS " GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZ A műhold első felvétele Peking. Elkészítette és visszaküldte első „tiszta, összefüggő és informatív” fényképét a Földről Kína első környezetvédelmi célokat szolgáló műholdradarja (SÁR) - jelentették be kínai illetékesek. A műholdat november 19-én bocsátották fel, és vasárnap sikeres radarfelvételt készített a közép-kínai Honan tartomány székhelyéről, Csengcsou városról - tájékoztatott közleményében a nemzetvédelem tudományos, technológiai, és ipari főhivatala. A fényképet a Föld-megfigyelő tudományos központba továbbították. A legutóbb felbocsátott műholddal Kína 2003-ban indított programja teljesült be, amelynek az volt a célja, hogy egy környezetvédelmi célú megfigyeléseket végző műholdcsoportot alakítsanak ki a világűrben. A műholdradar két optikai műholdhoz csatlakozott, amelyeket még 2008 szeptemberében bocsátottak fel. Mindezeknek együttesen feladatuk a természeti katasztrófák okozta következmények értékelése, valamint elősegítik a segélyre és újjáépítésre szoruló térségek feltérképezését, továbbá napi 24 órában lehetővé teszik az ökológiai változások, a környezet- szennyezés nyomon követését, illetve előrejelzését. Visszafiatalítható a bőrszövet Washington. Fassítható vagy akár visz- szafordítható a bőr öregedése a sejtek közti teret kitöltő állomány új típusú kezelésével, kívülről Való feltöltésével - igazolták amerikai kutatók tanulmányukban. Ahogyan éveink haladnak előre, öregszenek sejtjeink is, csökken ellenálló képességük, nehezebben viselik el a stresszhatásokat. A Michigani Egyetem orvosi karának kutatói a Journal of Investigative Dermatology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban azonban a bőrt vizsgálva megállapították, hogy nem kizárólag az öregedő sejtek hibáztathatok a szövet öregedéséért. A folyamat megállítható, sőt megfordítható úgy is, ha a sejtek közötti állományra összpontosítanak, azt töltik fel. A sejtközi állomány (extra-celluláris mátrix, ECM) váz szerepet lát el, amelyben elhelyezkednek a sejtek. Az állomány apró kollagén rostokból épül fel, amelyeket a kötőszövetben lévő fibroblaszt sejtek termelnek. A bőr öregedésekor ez az állomány töredezetté válik, így a sejtek elveszítik a vázzal való szoros kapcsolatukat. A kutatók szerint más típusú szöveteknél ugyanez játszódhat le. Mostani kis méretű klinikai próbájukban a 80-as éveikben lévő önkéntesek bőrébe fecskendeztek be olyan töltőanyagot, amelyet kozmetikai kezeléseknél is alkalmaznak a ráncok feltöltésére. Ez a töltőanyag kitölti az öregedési folyamatban a töredezés miatt keletkezett üregeket, ezáltal megtámasztja a sejtközi állományt, és növeli a sejtekre a szövet belsejében ható nyomást. Három hónap elteltével azt tapasztalták, hogy maguk a fibroblaszt sejtek kezdtek el több kollagént termelni, és jobban kapcsolódtak a sejtközi állományhoz, mintha valaki visszaforgatta volna az időt. A teljes bőrréteg vastagabb lett, és újabb erek keletkeztek benne, amelyek táplálták a sejteket. A kutatók úgy vélik, hogy a sejtközi állomány külső feltöltése, ezáltal a helyreállított belső szöveti nyomás hatott úgy a sejtekre, hogy azok feléledtek - idézte a ScienceDaily című tudományos portál. A kutatók azonban figyelmeztetnek arra: eredményeik nem jelentik azt, hogy a kozmetikai feltöltő anyagokat a teljes testen alkalmazni kellene. A megállapítás fontossága inkább abban áll, hogy rámutat a sejtközi állomány nélkülözhetetlen szerepére. A bőr öregedés miatti elvékonyo- dása például esendőbbé teszi az érintetteket a sérülésekre, majd nehezíti is a gyógyulást. A sejtközi állomány szerepénekjobb megértése elvezethet jobb terápiás módokhoz ilyen esetekben is. Emeli a szívelégtelenség kockázatát Kétharmaddal emeli a szívelégtelenség kockázatát és növeli számos más szövődmény rizikóját is a cukorbetegség- állapította meg jelentésében Csaknem kétmillió ember ^Ldatainak.elesm- zése alapján a brit National Diabetes Audit elnevezésű szervezet. Az elemzésben az angliai cukorbeteg emberek 85 százalékának, illetve a walesiek 54 százalékának az egészségét követték nyomon. A kutatók összehasonlították az egyes szövődmények előfordulási arányát a diabétesszel élő embereknél és az átlagnépességnél, ebből adták meg a kockázatnüvekedést jelző számokat. 2010-11-ben az átlag alapján várható 27 300 szívelégtelenség helyett a vizsgált csoportban 45 ezer ilyen eset fordult elő, ami közel kétharmados kockázatemelkedést jelent a cukorbeteg pácienseknél. A szívrohamok száma mintegy másfélszeres volt a diabétesszel élők között, az átlagos 9800 helyett 14 500. Jelentősen több cukorbeteg esett át lábfej- vagy lábampu- táción is az átlaghoz viszonyítva. A jelentés szerzőinek becslése szerint a korai halálozás kockázata 40 százalékkal volt magasabb a cukorbetegek között az átlagnépességhez viszonyítva - közölte a BBC hírszolgálata. A cukorbetegség (Diabetes mellitus) A cukorbetegségnek két különböző típusa ismert Megbetegedés Testsúly Oka Gyermek- és ifjúkori 40 év alatt normál a hasnyálmirigyben lévő béta-sejtek pusztulása Felnőtt vagy érettkori Kezelés inzulinkezelés 40 év felett túlsúly a sejtek felületén lévő inzulin-receptorok számának megfogyatkozása testsúlycsökkentés, testmozgás, gyógyszeres kezelés Cukorbetegek Magyarországon 2011-ben Cukorbetegek száma MMMR • ZSO | a 20-79 éves lakosság 344,1 • 300 | körében, ezer fő- 2» ] rwm224-3 ■ ZOO j • ISO £ fS ■100 | — so ] ' _______________ nő fé rfi Leggyakrabban előforduló késői szövődmények « látásromlás e magas vérnyomás • érszűkület • veseműködési zavarok o idegek megbetegedése o pajzsmirigybetegség • vérkeringési zavarok a hasnyálmirigy által termelt inzulin abszolút vagy relatív hiánya ■■■■■■ INZULINHIÁNY a sejtek által fel nem vett cukor fel- szaporodása a vérben magas vércukorszint / sok cukor a vizeletben veszélyek: kóma, késői szövődmények Forrás: DPA/IDF/ Egészségügyi Lexikon /MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI @ I A gyengéd érintés titka San Francisco. Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a legalapvetőbb, mégis legkevésbé ismert emberi érzékelés, a gyengéd érintés molekuláris alapjait amerikai kutatók. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben. A gyengéd érintés érzékelése igen korán kifejlődik, és velünk marad egész életünkben az első anyai simoga- tástól életünk utolsó pillanatáig. Azt azonban, hogy miként zajlik az embernél és más élőlényeknél az érintés felfogásának folyamata, eddig nem ismerték pontosan. Munkájukban az UCSF kutatói pontosan azonosították az idegsejtek egy bizonyos csoportját, amely felelős azért, hogy a gyengéd érintést tudassa az aggyal - legalábbis az ecetmuslica (Drosophila melanogaster, gyümölcs- légy) esetében. Sikerült azonosítaniuk a NOMPC jelű - fehérjét is, amely bőséggel megtalálható az idegvégződésekben, és úgy tűnik, hogy kritikus szerepet játszik az ecetmuslica érintésérzékelésében. Kiderült, hogy e kulcsmolekula nélkül az ecetmuslica lárvája teljesen érzéketlenné vált a kísérletben alkalmazott gyengéd érintésre, a szempillával való cirógatásra. Ha ellenben a molekula visszakerült az érzéketlen neuronokba, azok visszanyerték képességüket a gyengéd érintés érzékelésére. Az érintést a többi érzékeléshez hasonlóan a gerinctől az idegvégződésekig futó perifériális idegszálak irányítják. Ezekben az idegvégződésekben speciális molekulák detektálják az őket körülvevő bőr érintés miatt bekövetkező mozgását. Erre az ingerre úgy reagálnak, hogy kinyílnak, és beengednek bizonyos ionokat a sejtbe. Ha elegendően erős a jel, akkor a sejt továbbítja, ezzel jelzi az agynak az ingert. A most ismertetett kutatásban egyrészt pontosan meghatározták a mindezért felelős idegsejteket, másrészt azonosították a kulcsszereplő ioncsatornát is - derül ki az egyetem közleményéből. A legnagyobb egyiptomi szarkofág KairÓ/Ottawa. Az eddigi legnagyobb egyiptomi szarkofágot azonosították kanadai régészek, akik a Királyok Völgyében egy, még az ókorban darabokra széttört kőkoporsót állítanak helyre. A vörös gránitból faragott szarkofág a XIX. dinasztia negyedik uralkodója, a legendás II. Ramszesz fia, Merneptah fáraó számára készült, aki 3200 éve, Kr.e. 1213 és 1203 között igazgatta a Nílus menti birodalom népét. A harcos király főbb tettei közé tartozik az Egyiptom békéjét fenyegető líbiai törzsszövetség és a tengeri népek elleni győztes hadjárat. E győzelmek emlékére állított sztéléje arról nevezetes, hogy futólag megnevezi Izraelt, amelynek ez a legkorábbi említése, egyben az egyetlen olyan, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő. Halála után a fáraó múmiáját négy egymásba rakott szarkofágban helyezték végső nyugalomra. A külső kőkoporsó hossza elérte a 4 métert, szélessége 2,3 méter, magassága pedig 2,5 méter volt. „Ez az eddigi legnagyobb ismert királyi szarkofág” - hangsúlyozta Edwin Brock, a torontói Királyi Ontario Múzeum kutatója a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portálnak. A második szarkofágot szintén gránitból faragták, ovális fedelét Merneptah fáraó arcmásával díszítették. A harmadik kőkoporsót „újrahasznosította” a XXI. dinasztia leghosszabb ideig, Kr.e. 1047 és 1001 között uralkodó tagja, I. Paszebakhaemniut (I. Pszuszen- nész) fáraó. A negyedik, legbelső koporsó mészkőféleségből, travertinből készült, az utóbbinak csupán néhány töredéke maradt fenn: a múmiát még az ókorban újratemették, miután a sírt 3000 évvel ezelőtt kifosztották. A kanadai kutatók szerint a sírrablók „látogatása” után törték össze a két külső kőkoporsót, bár fedeleiket épségben megőrizték. „A szarkofágokat ismételten felhevítették majd vízzel öntötték le, így darabolták fel a gránitkoporsókat” - magyarázta Edwin Brock, hozzátéve, hogy magmás kőzetből, doleritből készült kalapácsoknak is jó hasznát vették a rombolók.
