Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-10 / 260. szám
FOTÓ: MiySOÓS LAJOS FOTÓ: MTJ/KOSZTICSÁK SZILÁRD BE LPOLITIKA Stratégiai megállapodás Martin Jäger, a Daimler AG kiil- és közpolitikái kapcsolatokért felelős alelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a kormány és a vállalat közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása után Budapest. Az új magyar gazdasági modell szinte hibátlanul kapcsolódik a némethez Orbán Viktor szerint, aki ezt a kormány és a Daimler AG közötti stratégiai partnerségi megállapodás pénteki aláírási ünnepségén mondta, az Országházban. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a magyarnémet kapcsolatok jövőbeli összetartó ereje, cementje a modern német gyáripar megjelenése, tartós jelenléte Magyarországon, valamint a magyar gazdaság modernizálásában játszott német szerep. Rámutatott egyúttal, hogy a Daimler - amely a kecskeméti Mercedes-gyár tulajdonosa - több mint a Mercedes, amely a cég legismertebb terméke: a Daimler nemcsak személyautókat gyárt, hanem egy sokkal szélesebb ipari spektruma van, a magyar kormány pedig a vállalat többi ágazatában is szeretne együttműködést kialakítani. Martin Jäger, a Daimler kül- és közpolitikái kapcsolatokért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a cég mindig hathatós támogatást kapott a kormánytól és Kecskemét városától. Alkotmánymódosítás a feliratkozáshoz Budapest Bekerül az alaptörvénybe szombattól a választójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése, miután a Magyar Közlöny pénteki kiadásában kihirdették az alkotmány, Áder János köztársasági elnök aláírt, úgynevezett második módosítását. Az Országgyűlés október 29- én kormánypárti támogatással változtatott úgy az év elején hatályba lépett alkotmányon, hogy az a jövőben tartalmazza a választási feliratkozás szabályait is. A döntés értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház. A névjegyzéket minden ország- gyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel. A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről. A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását. Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcé- dulás választáson történt csalásokra. Wittner Mária fideszes képviselő ennek kapcsán ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt ilyen botrányos dolog még nem történt a Házban, és vizsgálatot sürgetett Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény- erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést. Elfogadhatatlan adó Budapest Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy megadóztatják a készpénzfelvételt, a pénzváltást és a hiteltörlesztést - közölte Scheiring Gábor az adótörvényekhez benyújtott bizottsági módosító javaslatok kapcsán. Az LMP gazdasági kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: a kormány újabb gyilkos sarcokkal készül betámadni az embereket. Hangsúlyozta, hogy a végtörlesztést csak azok tudták igénybe venni, aldknek volt kellő megtakarításuk. Azok viszont akik nem tudtak élni ezzel, most már nem csak a megemelkedett részleteket fizeük, de a kormány különadót is kivet rájuk - közölte. A képviselő úgy számolt, hogy egy átlagos keresetű család esetében a módosított pénzügyi tranzakciós illeték havonta akár az ezer forintot is meghaladhatja. A költségvetési bizottság csütörtöki ülésén döntött - az állam- háztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedésekre vonatkozó - módosító indítványok benyújtásáról. A korábbi bejelentéseknek megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lenne, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerülne az illetékfizetésre kötelezettek köréből. Felháborító forráskivonás Budapest A Jobbik felháborítónak tartja, hogy tízmilliárdokat vonna ki a kormány a felsőoktatásból, és ezzel a kabinet saját korábbi céljait is hiteltelenné teszi. A Népszabadság pénteki számában megjelent információk szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az önfinanszírozó felsőoktatásnak nevezett modellt fektették le - 27 milliárd forintot vonna ki a területről. Dúró Dóra, a Jobbik oktatási kabinetjének elnöke közleményében azt írta: az Orbán-kormány csak a megszorítási és pénzkivonási lehetőséget látja a magyar felsőoktatásban, mivel a cél hosz- szútávon a teljes egészében önfinanszírozóvá tétel. A jövő évre tervezett 27 milliárdos forráskivonás is azt vetíti előre, hogy a kabinet nem hajlandó a jövő magyar értelmiségébe befektetni - fogalmazott az ellenzéki politikus. A Jobbik szerint a felsőoktatási keretszámok munkaerő-piaci igényekhez igazítására szükség van, de az állami finanszírozás megszüntetése és a hallgatók diákhitel révén történő eladósítá- sa nem ezt jelenti. A Népszabadság úgy tudja, hogy a humán tárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, ebből 7 milliárdot a felsőoktatástól vonnak el, a fő vesztesek pedig a kiemelt tudományegyetemek. Egy október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint az alap- és osztatlan képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben jövőre 31340 helyet finanszírozna az állam. Minden családban legyen egy kereső! Budapest Az MSZP foglalkoztatáspolitikai programjának célja, hogy minden családban legyen valaki, aki biztos munkahellyel rendelkezik és tisztességes bért kap - közölte Mesterházy Attila a dokumentumot ismertető konferencián. A pártelnök-frakcióvezető kifejtette: programjuk alapján a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóereje nem csökkenhet, de a foglalkoztatási költségek sem emelkedhetnek elviselheteüenül. Az MSZP ígéretet tesz a munka törvény- könyvének megváltoztatására, valamint - kormányra jutva - öt hónapra emelné az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamát. Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy javaslatuk - amely a gazdasági és az oktatási után a harmadik szakpolitikai program az MSZP-ben - a szolidaritásra épít Középpontjában a gazdaságélénkítés áll, amihez új adó- és járulékrendszert, a beruházások ösztönzését és a jogbiztonság megteremtését tartják szükségesnek. Javaslatot tesznek arra, hogy minden kormányzati döntésnél mérlegeljék a foglalkoztatáspolitikai következményeket. Az MSZP növelné a munkaerőpiac támogatására szánt források összegét, és átalakítaná az ellátórendszert, hogy az álláskeresők több információt kapjanak. Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy a közmunkát átmeneti, válság idején szükséges foglalkoztatási formának tartják, de úgy vélik, értékteremtőnek kell lennie, segítenie kell a visszatérést a munkaerőpiacra, és biztosítania kell a megélhetést, amihez 47 ezer forint nem elég. Közmunkásokat az állami beruházásoknál is alkalmaznának. A szocialisták emellett fontosnak ítélik a munkahelyteremtést a szociális gazdaságban, azoknak a vállalkozásoknak a támogatását, amelyek a helyi erőforrásokra építenek, és idővel képesek lesznek a piacra termelni. Védett piacokat is létrehoznának, előírva, hogy bizonyos termékeket, szolgáltatásokat csak hátrányos helyzetűek, például megváltozott munkaképességűek állíthatnak elő, illetve végezhetnek el. Az MSZP - a párt kedden bemutatott oktatáspolitikai vitairatával összhangban - visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, és a közismereti tárgyak oktatásának korábbi időkeretét a szakképzésben. A pártelnök részletesen is szólt a munkatörvénykönyv megváltoztatásáról: azt ígérte, ha a szocialisták kormányra kerülnek, az első öt olyan jogszabály között lesz, amelyet - az érdekképviseletekkel egyeztetve - módosítanak. Mesterházy Attila előadását megelőzően a szakszervezetek képviselőinek ismertette a szocialisták szakpolitikai programját. Az ország alapvető problémájaként említette, hogy a rendszerváltás óta alacsony a foglalkoztatottság: 1997-ig eltűnt másfél millió munkahely, azóta pedig- a GDP és a beruházások növekedése ellenére - alig nőtt a foglalkoztatottak száma. Magyarországon kevesen dolgoznak, a nagyjából 56 százalékos foglalkoztatási ráta a második legalacsonyabb az Európai Unióban, az egy alkalmazottra jutó ledolgozott munkaidő viszont a második legnagyobb - hangsúlyozta. Beszélt arról is, az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem elégséges feltétele a foglalkoztatás növelésének. Ugyanakkor ennek akadályában áll a gazdaság szerkezete, az, hogy nagyok a bérterhek, az adminisztratív költségek, gyakoriak a szabály- változások. Probléma, hogy sokszor hiányzik a megfelelő képzettségű munkaerő, és hogy nem elég hatékony a szakképzés - sorolta. Bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját, mondván, hogy a versenygazdaságban és közszférában is kevesebben dolgoznak, mint 2010-ben, csak a közfoglalkoztatottak száma nőtt. r *■
