Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-08 / 258. szám

BELPOLITIKA

2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK

r--------------------------------------------------------| Egymilliárdot ! elvonnak

; Budapest. A megváltozott ; munkaképességűek foglalkoz- 1 tatásának állami támogatásá- 1 ért emelt szót az MSZP szer> dán. Az MSZP úgy látja, hogy ; az év hátralévő két hónapjában ; a kormány közel egymilliárd i íorintot von el a megváltozott i munkaképességűek foglalkoz> tatásának támogatásától - ; mondta Korózs Lajos, az ellen- j zéki párt elnökségi tagja. Fel- ! hívta a figyelmet arra, hogy a 1 foglalkoztatását elősegítő prog- ! ramok finanszírozásának meg- ; vonása miatt több ezer megvál- ; tozott munkaképességű ember ! veszíti el a munkahelyét.

! Utalt egy közelmúltbeli fel- í mérésre, miszerint a hazai cé- ; gek húsz százaléka tervezte és j további 18 százaléka azt való- ! színűsítette, hogy még az idén ! megváltozott munkaképessé- ' gű embereket alkalmaz. Ehhez ; viszont szükség lenne az álla- ; mi támogatásra - figyelmezte- 1 tett. Kiemelte, hogy a megvál- 1 tozott munkaképességűek a ! munkaerőpiacon alulrepre- ; zentáltak, az aktivitási ará- [ nyuk csupán 24 százalékos, ! miközben az egészséges em- ! berek esetében ez a mutató : meghaladja a 67 százalékot, j Pál Tibor szocialista ország- j gyűlési képviselő a parlament- ! ben szerdán napirendre kerülő, 1 a gyermekvédelmi szakellátást ’ nyújtó intézmények átvételéről ; szóló törvényről azt mondta: a ; jogszabály „gyermekvédelmi ! köntösbe bújtatott ingatlanle- 1 nyúlás”. A törvény alapján úgy ! veszik el az állami gondozott j gyermekeknek otthont nyújtó J ingatlanokat az önkormányzat- ! októl, hogy lehetőséget teremte- 1 nek azok piaci értékesítésére - ' Indokolta szavait.

i Hagyják fejlődni!

Budapest A Demokratikus í Koalíció (DK) felszólítja a kor- ; mányt, hogy hagyja fejlődni ! Budapestet és legalább a már ! elkészült fejlesztéseket hadd ! vegyék birtokba a főváros la- ■ kói. Varjú László országgyűlé- j si képviselő példaként a Rác I fürdő és a CET-projekt esetét ! említette, amelyek szerinte 1 olyan ügyek, ahol kész beru> házásokat nem vehetnek hasz- ; nálatba a polgárok, mert a dön- ! téshozók összevesztek.

Pozitív a bizonyítvány

Budapest A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, így jövőre megszűnhet az országgal szembeni túlzott- deficit-eljárás. A 2014ns brüsszeli hiányprognózissal ugyanakkor nem ért egyet a kabinet, a 2013-as 0,3 százalékos bizottsági előrejelzésnél pedig magasabb, 1 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon, de évről évre nő a deficit. A bizottság által készített gazdasági elemzés szerint idén a GDP

2.5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. 2014-ben a GDP

3.5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit. Matolcsy György közölte: a kabinet megítélése szerint ár igen nagy a valószínűsége annak, hogy jövő júniusban Magyarország lekerül a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok listájáról.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU szerint jövőre 2,9 százalék lesz a magyar deficit, emlékeztetett: a kormány ennél is kevesebbet, 2,7 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé.

Arra a felvetésre, hogy a bizottság által jelzett 2,9 százalékos hiányhoz egy 60 milliárdos korrigálást kell, hogy jelentsen, azt felelte: meg fogják vizsgálni, hogy mi az, amit az EU nem kalkulált bele a számításába. Példaként említette a pénztárgépek online összekötését az adóhatósággal, amiből a kormány százmilliárdos bevételre számít, a brüsszeli testület azonban nullát mond erre.

Üdvözölte azonban, hogy az Európai Bizottság végre elfogadta azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják a jövő évi hiányszámot, és 3 százalék alatt tartják azt. Ezek között említette a két egyenleg- javító intézkedést, amelyek közül az első 397 milliárd-forinttal, míg a második 367 milliárd forinttal javítja az államháztartás mérlegét.

Mindezek mellett azonban megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések az európai bizottsági bejelentések nyomán. Elemezni fogják a 27 tagállamra vonatkozó előrejelzéseket és azt, hogy ezekben hol szerepel Magyarország, valamint uniós jogszabályokat és Ecofin-ajánlásokat, és azt, hogy ezek alapján biztosan kikerül-e az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, vagy ehhez még a 2,9 százalék alá kell csökkenteni a deficitet - fogalmazott, hozzátéve: „ezt ma még nem tudjuk”.

Emlékeztetett arra, hogy a bizottság és az Ecofin évi fél százalékos egyenlegjavítást ír elő, ám 2009-ben és 2010-ben az ország ezt nem tartotta be. 2011-ben nem volt deficit, 4,2 százalékos szufficit volt - folytatta -, viszont 2012-ben 2,25 százalékos egyenlegjavítás történik, ami elmondása szerint bőven kiegyenlíti a korábbi évek romlását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság az idei évet tekintve optimistább, mint a kormány, hiszen 2,5 százalékos hiányt prognosztizál.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy a kormány nem ért egyet az Európai Bizottság azon előrejelzésével, amely szerint 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon az államháztartás hiánya. Indoklásul közölte: a brüsszeli testület megállapítását olyan tételekre alapozza, amelyek nem helytállóak, a kabinet szerint ugyanis a bankadó és a tranzakciós illeték nem veti majd visz- sza 2013-ban a bankszektor hitelezési tevékenységét.

A bankszektor hitelezése állítása szerint azért esett vissza, mert Magyarországon a szektor 2005 és 2008 vége között túl sokat, azon belül túl sok devizahitelt helyezett ki. Mint felidézte, 150 százalékra növekedett a hitel és a betét aránya, ezt csökkentik most havi egyszázalékos ütemben. Jelenleg 122 százalékot mutat ez az arány, amely már 2013 elején elérheti a 110 százalékot, ahonnan ismét növelni fogják hitelkihelyezésüket a pénzintézetek, ezért nem reális feltételezni a hitelezés beszűkítését. A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó veszteség-előrejelzéssel sem ért egyet a kormány - tette hozzá, megjegyezve, hogy a bizottság úgy határozott meg pontos számot 2014-re, hogy ekkorra még nincs is költségvetése az országnak.

Az Európai Bizottság értékelése alapján a kormány azt kéri a magyar Országgyűléstől, hogy véglegesítse a 2013-as költségvetést, hiszen minden olyan sarokpont rendelkezésre áll, amely ehhez szükséges - mondta, kifejtve, hogy vannak olyan technikai okok, amelyek miatt a 2012-es költségvetés sarokszámait is módosítani kell, az okok között pedig megemlítette az önkormányzati adósságátvállalást. Egyben elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövő évi sarokszámok is módosulnak, de jelezte: a 2,7 százalékos deficitszámon nem változtat 2013-ra vonatkozóan a kormány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bizottság által prognosztizált 0,3 százaléknál lényegesen magasabb lesz a gazdasági növekedés 2013-ban, mégpedig egy százalékot jóval meghaladó mértékű, és ha ez valóban így lesz, a pedagógusok bérének emelését is visz- szahozzák az eredetileg tervezett időpontra.- Jó reményeink vannak arra, hogy egy százalék felett lesz a növekedés köszönhetően az új járműipari kapacitásoknak, például a Mercedes- és az Opel-gyárnak - mondta, hozzátéve, hogy önmagában a járműipari beruházásokból legalább egyszázalékos bővülésre lehet számítani, de a becslések szerint 1,2-1,4 százalékos is lehet a GPD-bővülés.

Az iparűzési adót és a cafetériát érintő esetleges jövő évi változásokra úgy reagált: a kormány szerda délután véglegesíti az ezekre és más adóintézkedési javaslatokat, és lehetségesek módosulások. A bankadó lehetséges módosítását firtató kérdésre közölte: a bankadó felezésének egy évvel történő halasztása nem módosul.

[Folytatják

! Budapest A Jobbik vélemé- í nye szerinthiábamás ajelenle- ; gi kormány retorikája, mint az ; elődeié, a kabinet mégis tovább ! folytatja az előző két évtized el- 1 hibázott gazdaságpolitikáját - > mondta Gyöngyösi Márton. A ; frakcióvezető-helyettes az Euró- ! pai Bizottság szerdán közzétett előrejelzésére reagált, amelyik ! szerint jövőre 3 százalék alatt | marad a GDP-arányos állam- ; háztartási hiány Magyarorszá- ; gon, de évről évre nő a deficit ! Gyöngyösi Márton azt mond- I ta, hogy a Brüsszel és a kor- I mány közötti szerdai párbeszéd ; a gazdaságpolitika kiszolgálta- ; tottságára mutat rá. Az Európai ! Unió a túlzott deficiteljárást és ! a kohéziós alapok megvonását ; a mindenkori magyar kormány j „zsarolására” használja. Az ; „Orbán-Matolcsy páros viszont j kétszínű játszmát folytat”, mert í miközben a szuverenitás meg- \ védéséről és szabadságharcról ; beszélnek, túlteljesítik a brüsz- ; szeli elvárásokat - ismertette ! véleményét. Erről szól a 764 ! milliárdos, két lépcsőben meg- ‘ hirdetett megszorítás is, amit a ; nemzetgazdasági miniszter ok- ; tóberben jelentett be - mondta. ! Gyöngyösi Márton hangsúlyoz- ! ta: ez rávilágít, hogy az Európai ! Unió és Magyarország viszonya ; valójában a birodalom és a [ gyarmat viszonya.

! Ha a jelenlegi kabinet retori- í kája más is, mint az elődeié, a i kormány mégis tovább folytat- j ja az előző évtizedek elhibázott ; gazdaságpolitikáját - jelentette J ki. Ez a gazdaságpolitika semmi ! másról nem szól, mint a beszű- ; külő gazdasági mozgástérről. A j magyar költségvetési [»ütika ; részleteit Brüsszelben határoz- 1 zák meg - tette hozzá. A frakció- í vezető-helyettes úgy fogalma- i zott, hogy valódi gazdasági sza- ; badságharc nem működik egy ; valódi paradigmaváltás nélkül. ! A növekedési pálya nem kép- ! zelhető el anélkül, hogy Ma- ' gyarország megszabaduljon a ; rá helyezett béklyóktól - közöl- ; te.

! Az Európai Bizottság által ké- ! szített gazdasági elemzés érté- t kelése szerint idén a GDP 2,5 ; százaléka, jövőre pedig 2,9 szá- [ zalék lesz az államháztartási hi- 1 ány. 2014-ben a GDP 3,5 száza- ! lékára emelkedik Magyarorszá- í gon a deficit - szerepel a brüsz- ; szeli testület szerdán közzétett, J őszi prognózisában.

Iskola-átadások: a gyerekek nem érzik majd

Budapest. Az átadás-átvétel technikai szabályait rendezi a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat - mondta Hoffmann Rózsa az Országgyűlésben, hangsúlyozva: a gyerekek, a pedagógusok a folyamatból semmit nem fognak érezni. Az oktatási államtitkár expozéjában rámutatott: az átszervezés a tanévet nem érinti, iskolai, kollégiumi osztályokat, óvodai csoportokat nem lehet átszervezni, feladatellátási hely nem szüntethető meg. Az átalakításból a gyerekek, a szülők, a pedagógusok semmit nem fognak érezni, az iskolák szakmai önállóságába senki nem fog beleszólni - közölte Hoffmann Rózsa.

Hozzátette: nem államosításról van szó, a javaslat a tulajdonviszonyokat nem érinti, arról rendelkezik, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok használatba vételre, vagy vagyonkezelésre átkerülnek az államhoz, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. Ez egy leltár alapján történik majd, amit április 30-ig kell a tankerületi központoknak és az önkormányzatoknak elkészíteniük. Addigra ez elvégezhető - közölte.

Kitért arra,' hogy köznevelési törvény és a nyáron elfogadott módosítás a fenntartást egyértelműen a szakmai munka felügyelete, a pedagógusbérek, a létszám megállapítása, a szakos ellátottság, az igazgatók kiválasztása, kinevezése vonatkozásában rögzíti. A működtetés pedig arról szól, hogy az egyes intézmények a szabályoknak megfelelően azonos színvonalon működjenek. Ehhez az önkormányzatok szerepvállalása elengedhetetlen - fűzte hozzá Hoffmann Rózsa, aki jogosultságaik között említette még az intézményvezetők kiválasztásának véleményezését.

Az oktatási államtitkár kiemelte: kulcsszavak a felelősség, a garancia, a biztonság és az egységes mérce. Mint mondta, régóta és sokan várták a jogszabály megalkotását, de szerinte még időben vannak. Kitért arra is, hogy a jövőben nem fordulhat elő olyan, mint az elmúlt években többször, hogy önkormányzatok által, mindenféle kontroll nélkül átadott iskolák csődbe jutottak, és pedagógusok nem kapták meg a bérüket.

Hoffmann Rózsa felidézve, hogy a most funkcionáló oktatási rendszer az 1990-es évek elején alakult ki, azt mondta: mára azt látszik, az állam kevés felelősséget és garanciát vállal, és a rendszer majdnem működésképtelen. Az önkormányzatok túlértékelve saját szerepüket szinte napi rendszerességgel beavatkoztak az iskolák szakmai munkájába, nem volt egységes mérce, alacsony színvonalú a gyerekek tudása, óriásivá nőttek a különbségek az iskolák és a gyerekek teljesítménye között, megengedhetetlen módon szét- szakadóban van az oktatási rendszer, szabályozatlan a pedagógiai szakszolgálatok szerepe - sorolta a szerinte fennálló problémákat, kitérve arra is, hogy a fejkvóta alapú finanszírozás pazarló és ugyanakkor forráshiányhoz vezetett.

Az oktatási államtitkár azt mondta: minden jobbító szándékú módosító indítványt beépítenek a javaslatba, ugyanakkor minden részletkérdés szabályozására ugyanakkor nem hiszi, hogy lehetőség van, és „talán nem is szükséges”.

(

1