Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-29 / 276. szám

PROMÓCIÓ NO GRAD Módosul a munka- és ügyfélfogadási rend a megyeszék­helyen Saigói ’ Központi mun­karendváltozás miatt a pol­gármesteri hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint módosul: november 30. (péntek): mun­kanap, a munka- és ügyfélfo­gadási idő a hétfői napnak megfelelően alakul, ügyfélfo­gadás 8-tól 12 óráig tart, kivé­tel az Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Iroda, ahol ügyfélfogadás 8 és 12.30 és 13 és 15 óra között lesz. December 1. (szombat): munkanap, a munkaidő a pénteki napnak megfelelő­en alakul, ügyfélfogadás valamennyi irodán 8 és 12 óra között lesz. Költségvetésről tárgyalnak a faluvezetők Jobbágy November 29-én, csütörtökön (azaz ma) a pol­gármesteri hivatalban 17 órai kezdettel elsőként zárt­körű napirendi pont megtár­gyalásával - személyi kérel­mek elbírálása - veszi kez­detét a képviselő-testületi ülés, majd ezt követően már nyílt ülés keretében Farkas Attila polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tele­pülés 2012. év II. negyedévi költségvetésének teljesítésé­ről szóló beszámolót. A további két napirendi pontban is a költségvetés­ről lesz szó, elsőként meg­tárgyalják a település költ­ségvetési előirányzat ren­deletének a módosítása és terítékre kerül Jobbágyi 2013. évi költségvetési koncepciója is. vg Karancsalja. Emlékezők népes seregét - bányászokat, önkor­mányzatok és pártok képviselő­it, az ellenállásban résztvevő bá­nyászok hozzátartozóit - kö­szöntötte Rákos József, a bá­nyászszakszervezet Nógrád me­gyei bizottságának elnöke a Karancsaljához tartozó Gusztávaknán, az egykori bá­nyásztelepülésen a hét végén. A karancsejtősi bányászel­lenállás 68. évfordulóján Pál Gyula, Karancsalja polgármes­tere idézte fel az 1944-es no­vember- decemberi tragikus eseményeket, a munkahelyü­ket, a szabadságukat védő bá­nyászok hősies bátorságát. Nem engedték leszerelni, elvin­ni a bányagépeket, nem men­tek el hadimunkára. November 23.-án lementek a bányába és megszervezték az ellenállást, jóllehet tudták, az engedetlen­ség főbelövéssel jár. Még aznap délután félszáz SS német kato­na és magyar csendőr szállta meg a telepet, a bánya környé­két. Majd egyre drasztikusabb, embertelenebb- a családokat is sújtó intézkedésekkel az ellen­állás befejezésére kény­Nem felejtünk! szerítették a bányászokat, akik néhány nap elteltével feljöttek. Kozik Ferenc és Monostori Já­nos az ellenállás vezetői négy társukkal kitörtek a bányából és elrejtette, védelmezte őket az erdő. Az ötezer pengő vérdíj sem vezette a kopókat Monosto­ri nyomára. A hatalom megtorlása kímé­letlen volt. Három ellenállót- Laczkó Mátyást, Páles Jenőt és egy ismeretlen erdélyi katonát- még a bányánál agyonlőttek. Mahinyák Józsefnek, Tóth Mik­lósnak, Lukács Sándornak és egy ismeretlen erdélyi katoná­nak pedig Salgótarjánban, a laktanya udvarán vették el az életét. Pál Gyula hangsúlyozta: a karancslejtősi ellenállás, a bá­nyászok hősi tette, fasizmus el­leni küzdelme, már-tírjaik ne­ve örökké emlékezetes marad, mert helyük van Nógrád megye és az ország bányásztársadal­mának történetében. Jelenlévők egy része A koszorúzás ünnepi pillanatai Páles Lajos, akinek rokonai, ba­rátai, ismerősei voltak az ellenál­lók között, dokumentum kötetben örökítette meg a karancslejtősi bá­nyászok történetét. A 86. élet­évébe lépő szerző évtizedek óta aktív részt vállalt a bányászhagyo­mányok őrzésében, így a megem­lékezések szervezésében. Arról beszélt többek között, az ellenálló bányászok már mind elmentek. Néhányan összefogtak és gondoz­zák azok nyughelyét, akiknek hozzátartozói nem tudják ezt meg­tenni. A munkáért Radnóti díjban részesültek néhány éve. Köszönetét mondott mindazok­nak, akik segítették munkájában és jóllehet az idő múlása arra fi­gyelmezteti „lassítania” kell, utó­dainak segít amiben tud. Patinszki Lajos, a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szö­vetsége Nógrád megyei elnöke fontosnak mondta, hogy az el­lenállók tetteit ismerjék meg a fiatalok is, mert a múlt tanulsá­gai nélkül, nincs biztos jövő. Ezt követően koszorút helyez­tek el az emlékmű talapzatára a bányászszakszervezet Karancs- menti alapszervezete, Karancs­alja polgármesteri hivatala, az El­lenállók és Antifasiszták Nógrád megyei szervezete,, a bányász­szakszervezet Nógrád megyei bi­zottsága, az MSZP, a Magyar Kommunista Munkáspárt Nóg­rád Megyei szervezete, a Salgó Turisztikai Szervezet, a salgótar­jáni, a vízslási, dorogházi, saigói szakszervezeti alapszervezetek képviselői. Az emlékmű azt hir­deti : „Nem felejtünk!" A vérvö­rös betűk alatt ott sorol a hét már­tír neve. „Bevette" Ceglédet (is) a Palóc Nagyker Cegléd-Salgótarján. A nyolc­vanadik kiskereskedelmi egy­ségét avatta a minap Ceglé­den a Palóc Nagykereskedel­mi Kft. ügyvezetője, Varga Sándomé. Mint mondta egyet akart beruházó, engedélyező hatóság, kivitelező, a város ve­zetése, a finanszírozó bank. Az egységes akarat - és 900 millió forint - létrehozott egy, a lakosság által régen várt 3300 négyzetméter alapterü­letű outlet áruházat, 8000 fé­le termékkel, 300 milliós áru­készlettel, 55 új munkahely- lyel, pékséggel, sertés- és ba­romfibontóval. Gyönyörű ka­rácsonyi ajándékot kapott Cegléd. J T a v 4

Next

/
Thumbnails
Contents