Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-28 / 275. szám
7 2012. NOVEMBER 28., SZERDA TTTTlOMÁTVrY Är TüiriTTlVrTKA "Ml JV JM JM 1 U Uv7i¥ixli>l X 06 X ÜJ ViliX illTl IvmUAZlIM UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDO] TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ r----------------------------------------------------------■■ i Szex helyett „eszik” ; 1 A csupa női ! í egyedből álló aprócska bdelloid ; ; rotiferek, amelyek már 80 mii-; ; lió éve ivartalanul szaporod- ! ! nak, idegen élőlények DNS-ét 1 1 kebelezik be: vélhetően ez a tit- '< • ka az aszexuális állatkák túl- ; ; élésének. A Cambridge-i Egye-1 ; tem és az Imperial College Lón- ! ! dón munkatársainak kutatási ! ! eredménye szerint az egyik 1 ' legegyszerűbb többsejtű lény, ; ; a bdelloid rotifer aktív génjei-; [ nek akár tíz százaléka is ide-! ! gén élőlényektől, például bak-! 1 tériumoktól, gombáktól vagy ! ■ algáktól származik. j A tanulmány megállapításai [ I tovább növelték a már eddig is ! j igen furcsának tartott teremt-1 1 mény különlegességét - mu-! | tatott rá Alan Tunnacliffe pro- ; ; fesszor, a tanulmány vezető J J szerzője. A bdelloid rotiferek ! hírnevét leginkább az alapoz-1 1 ta meg, hogy mintegy 80 mii-! j lió éve elhagyták a szexuális ; ; úton való szaporodást, és az- j ! óta hímek nélkül is sikeresen \ ! fennmaradtak. Leleményes ! ! módszert fejlesztettek ki arra, ! ! hogy túllépjenek az ivartalan ; ; szaporodás korlátain: szinte j ! teljesen kiszáradva is túlélik, ! I ha az élőhelyükként funkció- ! 1 náló vizes hely kiszárad. Éve- ! 1 kig megőrzik újraéledési ké-; ; pességüket anélkül, hogy bár- ; I mi gondjuk lenne életfunkció- ! ! ikkal később, amikor ismét! ! vízhez jutnak.- Nem tudjuk, hogyan zaj-; ; lik a génátvétel, de csaknem ; ; biztos, hogy része a környeze- ! ! tűkben bőségben lévő szerves I I hulladék., .DNSTÓnek,.. meg-! | emésztése. A bdelloidok bár-; ; mit megeszhék''ahiikisebb a j ! fejüknél - jelentette ki j i Tunnacliffe professzor. 1 1 Munkájukhoz a kutatók ki- ! j nyerték a bdelloid rotiferek tel-; ; jes mRNS-ét, majd meghatá-; ; rozták összetételét, így alkot-! ! ták meg az állat aktív kódoló ! 1 információinak adatbázisát. ! ; (Az mRNS, vagy hírvivő RNS ; ; olyan RNS-molekula, amelyek ; ; a fehérjeszintézisre vonatkozó ! ! információkat fordítja le a ! 1 DNS-ről, majd a fehérjeszinté- ! • zis helyszínére, a riboszómák- ; ; hoz szállítja.) Az információt; ! tartalmazó könyvtárat össze-! ! vetették más élő szervezetek ! ! ismert génszekvenciáival, és I I meglepően sok szakasz között j ; találtak egyezést. ; ! Leggyakrabban nem más \ I állatokból, hanem mikroorga- ! 1 nizmusokból származtak a ! | bdelloid rotiferek által ellő- ; ; pott, majd adaptált genetikai ; ! szakaszok. ! Ismét járhatnak a bénult kutyák London. Hátsó lábukra baleset miatt lebénult kutyákat tettek járóképessé brit kutatók az állatok orrnyálkahártyájából vett sejtek tenyésztésével, majd gerincükbe fecskendezésével. A Cambridge- i Egyetem kutatói óvatosan optimisták azzal kapcsolatban, hogy a technikát emberek kezelésére is használhatják a jövőben. Hasonló kísérleteket eddig csak laboratóriumi állatokon végeztek, ez volt az első eset, amikor a való életben szerzett sérüléseknél tesztelték a sejtátültetést A brit Orvosi Kutatási Tanács (MRC) által támogatott kutatásban először sejteket vettek a kutyák orrát bélelő sejtekből, majd ezeket laboratóriumban tenyésztették néhány hétig. A 34 kutya közül 23- nak fecskendezték be a sejteket a sérülés helyére, a többi állatba ártalmatlan, semleges folyadékot injektáltak. A sejttranszplantáción átesett kutyák közül többnél is jelentős javulást tapasztaltak, kis segítséggel sétálni is képesek lettek, miközben a kontrollcsoport egyetlen tagja sem nyerte vissza járóképességét.- Eredményünk azért különösen izgalmas, mert először mutatja meg, hogy az ilyen típusú sejteknek a súlyosan károsodott átültetése jelentős javulást hozhat - hangsúlyozta Robin Franklin, a Wellcome Trust-MRC Őssejt Intézetének regeneratív biológus professzora, a jelentés társszerzője. Mint hozzátette, bíznak abban, hogy ezzel a technikával legalább kis mértékben helyreállíthatják gerincsérült emberek mozgását is, ám attól még igen távol vannak, hogy az elvesztett összes funkció Szívverés működtethet pacemakert Washington. Olyan kísérleti eszközt mutattak be amerikai kutatók az Amerikai Szív Társaság (AHA) tudományos ülésén, amely dobogó szívből nyert elegendő energiát ahhoz, hogy működtessen egy pacemakert. Az eredményt azt sugallja, hogy a jövőben maguk a páciensek szol gáltathatják a szívritmus- szabályo zójuk- h o z szükséges energiát, nem lesz szükség elemre, ezzel együtt pedig kiküszöbölhetők az elem cseréjét célzó beavatkozások. Az energiát kinyerő eszköz piezoelektromos elven működik: a mozgásból származó elektromosságot használja fel. A megközelítés ígéretes technológiai megoldást kínál a pacemakerek számára, amelyek igen kevés energiát igényelnek működésükhöz - jelentette be M. Amin Karami kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa. Piezoelektromos elven' működtethetnének más testbe ültethető eszközöket is, például a defíbrillátorokat, amelyeknek szintén kicsi az energiaigényük. A jelenleg használt pacemakereket öt-hét évenként ki kell cserélni, amikor elemük kimerül. Ez nemcsak költséges, de kényelmetlen is - vélekedett Karami. A páciensek között számos gyerek van, akik sok-sok évet élnek pacemakerrel. Sok operációt kerülhetnek el, ha ezt az új technológiát sikerül bevezetni - mutatott rá. Az úgynevezett nonlineáris energianyerő eszközben mágnesek segítségével növelik meg az energiatermelést a lineáris típushoz képest, miközben maga az eszköz kevésbé érzékeny a szívritmus változásaira. A nonlineáris eszköz percenkénti 20 szívdobbanástól egészen 600- ig folyamatosan működik, és látja el energiával a pacemakert. Mint Karami hozzátette, az olyan berendezések, mint a mikrohullámú sütők vagy a mobiltelefonok, nem befolyásolják a nonlineáris eszköz működését. Gondolatirányítás Tokio. Agyhullámokkal irányítható berendezésekkel felszerelt kísérleti lakást mutattak bejapán kutatók, akik szerint a különleges rendszer a jövőben segítheti a mozgássérültek és az idősek ideális otthonának megteremtését. A lakásban elhelyezett készülékeket egy fejen hordható szerkezettel lehet irányítani, amely a viselő agyműködését, többek között a vérkeringést és az elektromos impulzusokat figyeli. Az agyműködés változásait leíró adatokat a headset drótnélküli hálózaton keresztül továbbítja egy számítógépes programnak, amely dekódolja a felhasználó szándékait, majd eljuttatja azokat a különböző elektronikus készülékeknek. A rendszer jelenleg 70-80 százalékos pontossággal ismeri fel a felhasználók szándékait. Ugyanakkor egyelőre jelentős, hat és fél másodperces időkülönbség van a gondolatok megfogalmazódása és azok számítógépes feldolgozása között. Zsírsavakkal epilepszia ellen London. Zsírsavak adagolásával kezelnék a gyógyszerekre nem reagáló epilepsziát brit kutatók, akik beszámolója szerint az első állatkísérletek sikerrel zajlottak le. Egy különleges étrendet, az úgynevezett ketogén diétát alkalmazzák időnként azoknál a gyerekeknél, akiknek az epilepsziája a szokásos gyógyszerekre nem reagál. A diéta \& nyege, hogy magas a zsírtartalma, miközben kevés szénhidrátot ehet alkalmazója. A szénhidrátok megvonása ugyanis arra kényszeríti a szervezetet, hogy a bőségesen rendelkezésre álló zsírokból fedezze energiaszükségletét. A májban a zsírokból zsírsavak, majd ketonok keletkeznek, így a vérben és az agyban is megemelkedik a ketonszint, ami csökkenti az epilepsziás rohamok gyakoriságát. A zsírok helyett most zsírsavakat tartalmazó pirulákat javasolnak. Első lépésként azonosították azokat a zsírsavakat, amelyek a legalkalmasabbnak tűntek a kezelésre, majd a következő lépésben állatkísérletekben tesztelték ezeket. Modellezték az összebújó pingvinek hőmegosztását Washington. Önző pingvin- egyedekre is szükség van az optimális hőmegosztáshoz a zord antarktiszi viszonyok között ösz- szeverődött madarak között - állapították meg új modelljük segítségével amerikai matematikusok. Az egyes pingvineknél megmaradó hőmennyiség úgy maximalizálható, illetve a hőveszteség úgy minimalizálható, ha akadnak az állatok közt olyan önző egyedek, amelyek úgy állnak be a csoportba, hogy őket a lehető legtöbben vegyék körül - derült ki a mercedi Kaliforniai Egyetem (UCM) kutatóinak modelljéből. A tanulmány eredményeit az Amerikai Fizikai Társaság San Diegó-i áramlásdinamikai tudományos ülésén is megvitatják. Francois Blanchette, az UCM alkalmazott matematikusa áramlásdinamikai kutatásokat folytat. Amikor megnézte a Pingvinek vándorlása című dokumentumfilmet, akkor ötlött fel benne a kérdés: vajon milyen tényezők befolyásolhatják a pingvincsapatok összeverődését, hogyan képesek az állatok megvédeni magukat a széltől és a hőveszteségtől. Kollégáival kidolgoztak egy olyan matematikai modellt, amelyben csak a szélen lévő „pingvinek” tudnak szabadon mozogni, a csoporton belül lévők szorosan érintkeznek. Minden egyes állathoz hozzárendeltek egy adott hőmeny- nyiséget, és figyelembe vették a szelet is, amely elszállítja a pingvintestek által termelt hőt. Ezt követően a modellben szereplő paramétereket változtatva keresték meg az optimális csapatösz- szetételt. A modellezés megmutatta, hogy az egyes állatoknak nagyjából ugyanannyi védelem jut a rendszerben, igazságosan osztják szét egymás közt a meleget. Teljes egészében önző pingvinek esetében is - amikor csak a saját melegükért furakodnak az egyedek - az derült ki, hogy egy adott időszak alatt minden egyes állat nagyjából ugyanannyi időt tölt a szélnek kitéve. Egy pingvincsapat önellátó rendszert képez, amelyben az állatok védelemként egymásra számíthatnak, és azt gondolom, éppen ez teszi korrektté - figyelte mege Blanchette. t ? * 1
