Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-26 / 273. szám

Fölszállott a páva - Negyedik elődöntő Budapest. A Tarsoly Zenekar Bodrogközi dallamok című produkciója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza közös szervezésű, Fölszál­lott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató sorozata negyedik elődöntőjének felvételén az MTVA Kunigunda utcai 1-es stúdiójában. A versenyre 360 produkcióval mintegy kétezren jelentkeztek a teljes magyar nyelvterületről, a négy elődöntőben 48 versenyző mutatkozik be. Megnyílt az Erdélyi Művészeti Központ kiállítása Sepsiszentgyörgy. a sepsi szentgyörgyi Székely Nemze­ti Múzeum lovagtermében nyitotta meg első kiállítását szombaton az októberben lét­rehozott Erdélyi Művészeti Központ (Emiik). Kelemen Hunor, volt kultu­rális és örökségvédelmi mi­niszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a megnyitón elmondta, az erdélyi magyarság elmúlt 23 éve az intézményépítésről szólt, de a kortárs képzőművészeti múzeum eddig hiányzott az intézmények közül. Korábban a ko­lozsvári, marosvásárhelyi helyszínben is gondol­koztak, de kiderült, hogy csak olyan helyen lehet életre hívni az intézményt, ahol ehhez megvan az önkormányzat támogatása. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igaz­gatója arról számolt be, hogy az intézményt létre­hozó októberi adminisztratív döntés után a szakmát is meg kívánták nyerni a múzeumalapítás gondo­latának. Ezért szervezték a kiállítást azokból az al­kotásokból, amelyek máris az intézmény rendelke­zésére állnak. Az igazgató hozzátette, a most kiállí­tott anyagot kibővítik, elkészítenek egy ka­talógust, és a tárlatot Erdély más nagyváro­saiban is kiállítják. Kántor Lajos mű­kritikus, a Kolozsvár társaság elnöke a ki­állítás megnyitóján elmondta: a mostani válogatás rendező elve az volt, hogy a már nem élő, vagy az elszármazott^rdélyi magyar művészektől mutassanak be egy-ket alko­tást. „Sokkal gazdagabbak vagyunk, mint ahogy ez a köztudatban él” - vonta le a következtetést Kán­tor Lajos. Kása András László, a Bukaresti Magyar Kulturá­lis Központ igazgatója azt hangsúlyozta, az alaku­ló intézmény, és az első kiállítás az egyetemes ma­gyar kultúrának üzen. „Azt üzeni, hogy lehet a kul­túrában közösséget építeni” - fogalmazott az igaz­gató. A kiállítás az erdélyi alkotók közül mások mel­lett Nagy Albert, Mattis-Teutsch János, Baász Imre, Plugor Sándor, Gergely István, Jecza Péter, Nagy Pál, Sükösd Ferenc, Gazdáné Olosz Ella, Hervai Zoltán, Bocz Borbála, Kós András munkáit mutatja be. Kapaszkodó - Terápia fiatal fogvatartottaknak Sármabesenyő. A Kapaszkodó elnevezésű projekt munkatársa ritmusterápiás csoportfoglalkozást tart fogvatartottaknak Szirmabesenyőn, a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. A nőket sújtó erőszak ellen tüntettek Olaszországban Sárközy Júlia Róma. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján egész Olaszországban'demonst­rációk figyelmeztettek arra, hogy mindsn hatvanadik órában egy olasz nőt saját férje vagy partnere öl meg. „A fizikailag gyengébb ember bántalmazása és meggyilkolása az embertelen ség és mindenekelőtt a gyávaság bizonyítéka” - mutatott rá a világnap alkalmából megje­lentetett cikkében a L'Osservatore Romano, a Szentszéki napilapja. Az újság szerint a nők elleni erő­szakot nem a gazdasági válság táp­lálja, a gyilkosok a „női emancipá­ciót képtelenek elfogadni”. Olaszországban egész hétvé­gén egymást követték a nőkkel szembeni erőszak ellen tartott de- monstráciák: a Colosseumot szombat este kivilágították a csa­ládi erőszak nő áldozatainak em­lékére, Genovában vérszínűre festették a szökőkutakat. A nem csak nők vezette utcai felvonulá­sokon a párkapcsolati erőszak minden formája elleni hatékony fellépésről szóló egyezmény, az Isztambuli Konvenció minél előb­bi ratifikációját követelték a ró­mai parlamenttől. „Tömeges nőmészárlás” zajlik Itáliában a nők jogait védelmező egyesületek szerint, miután ne­gatív rekordot döntött a családon belüli erőszak áldozatául esett nők száma. Az év eleje óta 115 nőt gyilkolt meg saját férje, part­nere vagy más hozzá közel álló férfi. Tavaly 127 volt az áldoza­tok száma. A halottak többsége olasz nő, de fokozatosan emel­kedik az Olaszországban élő be­vándorló lányok és asszonyok közötti áldozatok száma is. A 16-70 év közötti nők egyhar- mada életében legalább egyszer volt lelki vagy testi agresszió ál­dozata, az erőszakot azonban csak 35 százalékuk jelenti a ha­tóságoknak. A gyilkosságok tíz százalékát fenyegető zaklatás elő­zi meg, amely átlagosan másfél éven át nyomasztja az áldozato­kat. A fenyegető zaklatást bünte­tő törvény 2009-ben lépett életbe Olaszországban. Veszélyben az amuri tigrisek és a leopárdok távol-keleti élőhelye Kegyes Csilla Moszkva. Visszafordíthatatlan károkat okozna az amuri tigrisek és leopárdok élőhelyében az Orosz­ország távol-keleti vidékére tervezett fólgáz-csepp- folyósító üzem - figyelmeztetnek orosz környezet­és állatvédők. A Primőrje, vagyis a Tengermelléki terület Haszanszkij járásában a ritka nagyvadak termé­szetvédelmi parkokban élnek. Az üzemet viszont azok mellett építenék föl, és emiatt a park elveszít­heti nemzetközi státusát, mint bioszféra rezervá­tum és mint etalon - panaszolta az Interfax orosz Szerinte íz Amur-öböl partjára tervezett ipari üzem és az arra közlekedő tartályhajó-forgalom a fésűkagylók, tengeri uborkák, garnélarákok, la­zacok populációjára és a halászatra egyaránt ve­szélyt jelentene. Az ökológus arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az orosz távol-keleti Tengermellék déli része egyben üdülésre, kikapcsolódásra kivá­lóan alkalmas terület. Az egész régióban és Szibé­riában nincs hozzá hasonló fürdőhely. A földgáz­cseppfolyósító üzem a Narva-öböl nevű üdülőöve­zet területén, az úgynevezett Lomonoszov-fokon épülne fel. Az engedélyt a múlt csütörtökön adta ki a Tengermelléki terület vezetése. A beruházó, a Gazprom orosz állami gázóriás több területet is figyelembe vett, de a legalkalmasabbnak a neves orosz tudósról, Lomonoszovról elnevezett fóldfokot találta. Egyebek között a jó megközelíthetőség mi­att. A földgáz-cseppfolyósító üzem építését három szakaszban tervezik. Az első szakasz 2018-ra ké­szül el. Az orosz távol-keleti Tengermellék a Föl­dön az egyetlen hely, ahol szabadon él az amuri, vagy távol-keleti leopárd. A kipusztulás szélén ál­ló ritka nagyvadból mindössze 50 él a térségben. Az erdőirtás, a gyakran pusztító erdőtüzek, az út­építés és vezetékek lefektetése miatt az utóbbi öt­ven év alatt a Tengermelléki terület délnyugati ré­szén több mint kétszeresére csökkent a leopárdok élőhelye. A legnagyobb gondot a tűlevelű erdők te­rületének csökkenése jelenti. t

Next

/
Thumbnails
Contents