Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-05 / 255. szám
7 2012. NOVEMBER 5., HÉTFŐ MAGAZIN! UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDÓ! iCHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ Bosznia fővárosa egyedi hangulatú város, sokféle kultúra és vallás találkozási pontja A Bascarsija a leghíresebb szarajevói piac Bosznia-Hercegovina fővárosa az 1990-es évek eleji polgárháború következtében szinte teljesen lekerült a turisztikai célpontokat bemutató térképekről, de manapság újra kezdik felfedezni az utazók. A vallási sokszínűség hazájának is nevezett város remek pár napos kikapcsolódást nyújt, számos felfe- deznivalóval, különleges történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekkel, télen pedig a síelés szerelmeseinek is kiváló helyszín a sportolásra. Szarajevó nevét hallva az első világháború kirobbantását eredményező, Ferenc Ferdinánd életét követelő merénylet ugrik be elsőre, aztán a közelmúltbeli polgárháború. Azt talán nem is gondolnánk, hogy a turizmus meghatározó iparág a bosnyák fővárosban. Pedig az 1984-es téli olimpia idejére a város kivívta magának az előkelő rangot, s azóta - a háborús éveket leszámítva - a város kedvelt turista- célpont. Szarajevóban nagyjából ötven jelentősebb szálloda található, köztük a jellegzetes, modern építészeti jegyeket viselő Holiday Inn. A Lonely Planet Szarajevót a 2006-os év 43. legjobb városlátogatási ötleteként ajánlotta. A Szerb Köztársaságban fekvő, közeli Igman-hegy sí- lesiklópályái - ez volt az 1984- es téli olimpia egyik helyszíne - egyelőre inkább a belföldi és a szerbiai turisták körében né]> szemek, de érdemes felhagyni a Balkánnal kapcsolatos előítéleteinkkel, s kipróbálni egy szarajevói vakációt. Miért is? Menjünk bele a részletekbe. Múzeum az alagútban Az évszázadok során sokat szenvedett ez aváros, legutoljára az 1990-es évek eleji polgár- háború gyötörte meg. A tragédia árnya még ma is ott lebeg az utcák felett, de a belváros rendbe tett házacskái és mecsetei fehéren hirdetik az új korszak kezdetét. A háborús éveknek állít emléket az Alagút Múzeum, amely misztikus hely a bosnyá- kok számára. A hazafiak szülővárosukat az utolsó pillanatig védve földalatti bunkerbe húzódva tudták átvészelni a háborút. Ez a 800 méter hosszú felszín alatti rejtekhely ma már megnyílt a látogatók előtt, érdemes megnézni. Másfél órás szervezett túrákat szerveznek ide, amely során bepillanthatunk azokba a járatokba, amelyek az ostrom idején 1400 napon át jelentették a kapcsolatot a külvilággal, illetve Tito saját szobáját is szemrevételezhetjük. Ugyanilyen a Hősök Temetője is, ahol a polgárháború hősei nyugszanak, s ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a városra. A belváros egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport - római katolikus, ortodox keresztény, muszlim és zsidó - által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint ez a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katoli-. kus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található. A két leghíresebb mecset a Cárévá dzamija és a Begova dzamija, azaz a Császár és a Bég mecsete. A városi legenda szerint a város kormányzója, Gazi Husref bég építtetett magának egy mecsetet a Miljacka bal partján, majd egy sokkal nagyobbat a városközpontban, és az Isztambulban székelő szultánnak ajánlotta fel. A szultánnak viszont felettébb rossz tapasztalatai voltak az ilyen felajánlásokkal, és látatlanban azt a parancsot adta, hogy a bég által magának szánt mecsetet vegyék át a nevében, a neki épített mecset pedig legyen a bég épülete. így állt elő az a furcsaság, hogy Szarajevóban a császári mecset kisebb, mint a Begova dzamija, amely egyébként a Balkán legnagyobb mecsetjeként volt számon tartva egészen az utóbbi évekig. A kávézás művészei Nagy élmény látni a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet helyét A vásárlóknak valódi paradicsom - a közelgő Karácsony előtt főleg - a Bascarsija, ahol a kereskedők portékáit mustrálva keleti édességek, különleges ékszerek, kelmék-szőttesek vagy akár ötvös termékek között is válogathatnak. A bazársor „fáradalmait” kipihenve érdemes ebédre a helyi cevapcicából fogyasztani, amelyet a bosnyákok lepénnyel, ajvarral, fehérhagymával tálalnak. Utána kényelmesen fogyasszunk el egy kávét, amely a bosnyákoknál nagy kedvenc. Ők a nap bármelyik szakában képesek kávét inni. A „fekete leves” elfogyasztása náluk hosszú, elnyújtott rituálé. Van, aki egy mokkacukrot márt a kávéba, és azon keresztül szürcsöli, más zselés édességet, rahat lokumot fogyaszt mellé, de akadnak, akik inkább elfüstölnek hozzá pár szál cigarettát. S ha már a finomságoknál tartunk, el kell mondani, hogy a boszniai cukrászdákban és kávéházakban előszeretettel árusítják a boza nevű legendás üdítőitalt, amit minden kicsit is vállalkozó szellemű turistának meg kell kóstolnia Szarajevóban. Ez a sárgás és rózsaszínű árnyalatokban pompázó ital kukoricából készül, de az íze inkább enyhén a mustra emlékeztet. Prágához hasonlóan itt is találkozhatunk a több száz évvel ezelőtti építészet és művészet valósághű „otthonával”. A rézművesek utcáit úgy találhatjuk meg, ha elsétálunk a Bascarsija legkeletibb részén található térre, amelyen áll a Sebilj nevű, keleties stílusú szökőkút és egy mecset. A két látnivaló között nyílik a Kazandziluk nevű utca, amely ma is úgy néz ki, mint a XVI. század első felében, amikor létrehozták Szarajevó kézműves mesterei, elsősorban a rézművesek számára. Szarajevó egy völgyben fekszik, a Miljacka folyó két partján. Magaslatról lenézve fantasztikus panoráma tárul elénk, ezért érdemes keresni magunknak egy megfelelő kilátót. Kiváló erre a célra Hősök Temetője, de mi inkább nézzünk most körül a romos vratniki erődből, amely a vratniki városkaputól kétszáz méterre jobbra található és amelyet még az után építettek a szarajevóiak, amikor a Budát felszabadító Savoyai Eugén 1697-ben megtámadta és felégette az egész várost. Erről a helyről több irányba is csodálatos kilátás nyílik. Keleti irányban a Pale felé vezető út látható. Kissé közelebb a Kozja cuprija, azaz a Kecske híd, amely a várostól pár kilométerre fekszik a Miljacka folyó felső folyása felé haladva. Ezt a hidat a törökök építették a XVI. században, és egykor fontos közlekedési csomópont volt, itt volt ugyanis az Isztambulba vezető út kiindulópontja. Az erőd másik oldaláról az óvárosra nyílik pazar kilátás. Mostar, a kapocs Bosznia-Hercegovina múltjának ismert fejezetébe csöppenhet az, aki szarajevói utazása során ellátogat Mostarba. Érdemes vonattal megtenni az utat a fővárosból, a vasúti sínek ugyanis gyönyörű tájakon kanyarognak. Az ország életében mindig is meghatározó szerepet betöltő Mostar a Neretva folyó partján magasodik. Azzal a bombázással lett világszerte ismert, amelyet a horvát seregek ejtettek meg, s amelynek következtében a folyót szelő kecses híd összeomlott. Darabjait többek között magyar alakulatok halászták ki a vízből és illesztették össze. Ez a híd azóta szimbolikus kapocs lett a múlt és a jövő, Bosznia-Hercegovina és a szolidáris világ között. Az idelátogatónak azonnal feltűnhet, hogy a város muzulmán és keresztény lakossága máig erős ellentétben él egymással. Erre szép példa a megmagasított templomtorony, amely hivalkodóan emelkedik a fellegekbe azért, hogy eltörpüljön mellette a XVI. századi dzsámi és annak minaretje. Információk utazóknak Az utazáshoz kártya típusú személyi igazolvány szükséges. A Salgótarján és Szarajevó közötti távolság 660 kilométer. Hivatalos pénznem a bosnyák márka. Fizetés lehetséges euróval is, de érdemes márkát is váltani. A helyszínen nagyobb eurós címlettel való fizetés esetén márkában kaphatjuk a visz- szajárót, ezért jó tudni, hogy 1 euró kb. 2 márkának felel meg. Bosznia-Hercegovina (Horvátországgal ellentétben) nem kötött Magyarországgal egyezményt a sürgősségi orvosi ellátás kölcsönös ingyenességéről, ezért érdemes még indulás előtt utasbiztosítást kötni. A legtöbb bank és üzlet délután három és hat között zár be, de az éttermek akár éjfélig nyitva tartanak. Az évszázadok során sokat szenvedett a város, ennek egyik memetója a Hősök Temetője Mostar hídja az újrakezdés jelképe lett I I I 4 t I * ♦ « A sokat megélt Szarajevó '«»mi - «■ — Mill Ilin 1 III ■Ilii ■ T —Ili IMII—IIIIHll jiiWI HHHI JMft.
