Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-15 / 264. szám
2012. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ELETMOD Továbbél, aki mozog Washington. A szabadidős fizikai aktivitás testsúlytól függetlenül meghosszabbítja a várható élettartamot még akkor is, ha viszonylag kis intenzitású mozgásról van szó - állapították meg 650 ezer felnőttre vonatkozó adatok elemzésével amerikai kutatók. Az amerikai Nemzeti Rákintézet kutatói elemzésükben úgy találták, hogy átlagosan 4,2 évvel tovább élhetnek azok, akik szabadidejük egy részét mozgással töltik. Az áttekintésben hat korábbi tanulmány adatait összegezték, amelyekbe 40 év feletti nőket és férfiakat vontak be. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) ajánlása szerint hetente legalább 2,5 óra erőteljes gyaloglásra, vagy ennek megfelelő más fizikai aktivitásra lenne szüksége minden felnőttnek. Minden egyéb tényezőt figyelembe véve 3,4 évvel hosszabb a várható élettartamuk azoknak, akik saját bevallásuk szerint eleget tesznek az ajánlásnak. Akik ennél kétszer több testmozgást végeznek szabadidejükben, azok átlagosan 4,2 évvel hosszabb életre számíthatnak. Még akkor is megmutatkozik a testmozgás előnye, ha enyhe fizikai aktivitásról van szó: az ajánlott mozgási idő felével is 1,8 évvel hosszabbodott meg átlagosan a várható élettartam. Mint kiderült, a mozgás fontosabb tényező a hosszú életben, mint a testsúly: a normál testsúlyú, keveset mozgó emberek átlagosan 3,1 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak a kutatók szerint, mint a túlsúlyos, de aktív emberek. Csak a tiszta JiaW ajkapszula jo Budapest Nehéz eligazodni a számtalan halolajkészítmény között, amely mind a szív- és érrendszer egészségének megőrzését hirdeti. A szívgyógyászok arra hívják fel a figyelmet, hogy tiszta terméket vásároljunk. A halolaj, pontosabban az omega-3 zsírsavak orvosi diadalmenete valamikor az 1970-es évek elején kezdődött, amikor két €rönlandon"dolgozó dán orvos, Bang és Dyerberg arra lett figyelmes, hogy az eszkimók körében jószerivel ismeretlenek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Megfigyelésüket módszeres vizsgálattal támasztották alá, melynek eredménye 1975-ben robbant be az orvosi köztudatba: míg az Egyesült Államokban a halálozások több mint 40 százalékáért felelnek a szív- és érbetegségek, az eszkimók között mindössze 5,3 százalék. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szembeszökő különbség oka az eszkimók életmódjában, konkrétan a tengeri állatok húsára épülő táplálkozásban keresendő, amely nagy mennyiségben tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ennek a vegyü- letcsoportnak a jótékony egészségügyi hatásairól már akkor is voltak tapasztalatok, azonban hogy a tengeri állatok zsiradékénak pontosan mely összetevői és miként gyakorolnak kedvező befolyást, azt a következő évtizedek kutatásai derítették ki. Idővel tisztázódott, hogy a szívós érrendszeri védőhatásért a szénlánc végétől visszafelé számított harmadik pozícióban telítetlen szén-szén kötést viselő - szerves kémiai szakzsargonban omega-3 - zsírsavak felelősek, s ezen a szőkébb családon belül is leginkább két molekula, az eikozapentaénsav (EPA) és» a dokozahexaénsav (DHA) bizonyult hatékonynak. Az omega-3 zsírsavakat az emberi szervezet nem képes előállítani (ún. esszenciális tápanyagnak számítanak), s mivel az EPA és a DHA a sejthártya felépítéséhez nélkülözhetetlen, vagy készen kell kapnunk, vagy a növényi olajokban fellelhető előanyagból, a linolénsavból kell átalakítanunk. Kész EPA-hoz és DHA-hoz szinte kizárólag a tengeri állatok, különösképpen egyes halfajok - vagy a belőlük kivont olaj - elfogyasztásával juthatunk. A linolénsav beviteléhez képest ez tűnik a biztosabb megoldásnak, ugyanis az átalakítás hatékonysága emberről emberre változik, és - balszerencsés módon - épp a szívbetegekben csökken le drasztikusan, akiknek pedig különösen nagy szükségük lenne rájuk. Az omega-3 zsírsavak karrierjét végül azok a nemzetközi klinikai felmérések koronázták meg, amelyek nagy számú betegen, szisztematikusan igazolták e vegyületek szív- és érrendszeri védőfunkcióját. Az első nagy kísérlet, a DART 1989-ben azzal az eredménnyel végződött, hogy a szívinfarktuson átesett betegek körében a halételek fokozott fogyasztása az infarktus utáni két évben jelentősen, 29 százalékkal csökkentette a halálozást. A törzskönyvi leírás jelenleg kétféle alkalmazásra vonatkozik: a szer javallott az infarktuson átesett betegek kiegészítő kezelésében az újabb szív- és érrendszeri események kockázatának mérséklésére, valamint a keringési rizikófaktornak tartott magas vérzsír- (vér-triglicerid-) szint csökkentésére. További vizsgálatok folynak azonban az alkalmazási kör kiterjesztése érdekében, elsősorban a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára, és a szakemberek távlatilag szeretnék igazolni az omega-3 zsírsavak hasznosságát az elsődleges megelőzésben - vagyis, visszatérve az eszkimókon folytatott eredeti megfigyelésekhez, bizonyítani, hogy egészséges embereknek adva az omega-3 zsírsavak eleve megakadályozzák a fenti kórképek kialakulását. A legkülönfélébb eredetű és tisztaságú halolajkészítmények már az első kedvező eredmények hírére elözönlötték a táplálkozáskiegészítők piacát. A drogériák és gyógyszertárak ma is óriási választékot kínálnak ezekből a termékekből, melyeknek hangzatos szlogenjei nemcsak az infarktuson átesetteket kecsegtetik gyógyulással, de védelmet ígérnek a szívbetegség előszobájának számító anyagcsere-rendellenességekkel, például a magas koleszterinszinttel, sőt a cukorbetegséggel szemben is - hogy a tanulási képességet fokozó és egyéb, teljesen megalapozatlanul ígért hatásokról ne is beszéljünk.«« Kardiológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy sokféle formában lehet omega-3 zsírsavat tartalmazó készítményhez jutni Magyar- országon. Ezek biztonságossága szempontjából azonban rendkívül fontos, hogy kizárólag stabil, tiszta omega-3 zsírsavat tartalmazzanak. Fontos a technológia is: a gyártásnak olyan módszerrel kell megtörténnie, amely biztosítja, hogy nem maradnak benne káros bomlástermékek. Ha a halolajkapszula lenyelésekor, illetve azután is erőteljes halszagot érzünk, az azt jelenti, hogy a termék nem kellően tiszta. A megfelelő tisztaságú készítmény ugyanis szagtalan. Figyelembe keli venni továbbá az egy kapszulában lévő omega- 3 zsírsav mennyiségét is: vizsgálatok bizonyították, hogy az 1 grammhoz közeli mennyiség az, mely szívvédő hatással bír, tehát célszerű ezt a mennyiséget naponta bevinni a szervezetbe. (Forrás: origo.hu) r---------------------------------------------------------- i \ G yógyítható lehet j i a krónikus | bélgyulladás Párizs. Francia kutatók ! ! laktobacilusokat módosítót- j * tak úgy, hogy azok termelje- ; ; nek egy gyulladásos bélbe- | ; tegségektől védő fehérjét: a ! ! felfedezés a krónikus gyulla- ! ! dásos bélbetegségek, példá- ! i ul a Crohn-betegség legyőzé- ; ; sében segíthet. A gyulladá- j J sós bélbetegségek hátterét ! ! még nem ismerik pontosan, ! ! vélhetően genetikai és kör- j ! nyezeti hatások egyaránt ; ; közrejátszanak kialakulásá- | J ban. Az emésztőrendszer sa- ! ! ját flórája, baktériumössze- ! ! tétele valószínűleg fontos j í szerepet játszik a gyulladás ; ; fellobbanásában, bár arról | [ még keveset tudnak a szak- ! ! emberek, hogy miként zajlik ! ! ez a folyamat. ! A tanulmányban a tejter- ; ; mékekben található | ! Lactococcus lacti és ! 1 Lactobacillus casei baktériu- I ! mokba vitték be az elafin ! | nevű fehérjét kódoló gént. A francia Inserm kutatói | j azért választották az elafint ! ! kísérleteikhez, mert e fehér- ! ! je gyulladásgátló hatása már ! j korábban ismert volt. Az ; ; elafin megtalálható az egész- J ; séges bélrendszerben, és ! ! megfigyelték, hogy eltűnik a ! ! krónikus bélgyulladással j ! élők bélrendszeréből. A kuta- ; ; tók ezért feltételezték, hogy a ; [ kívülről bejuttatott elafin vé- ! ! dő hatású lehet. A módosí- ! ! tott, elafint termek) baktériu- j > mok egérkísérletekben jelen- ; ; tős védelmet nyújtottak a bél- ; j rendszernek, és enyhültek ! ! az állatok gyulladásos tüne- ! ! tei. A későbbiekben humán ! i sejtkultúrában vizsgálva is ; ; hatásosnak bizonyult a mó- J ! dosított baktériumok által ! ! termelt elafin, mert csökken- ! ! tette a gyulladásos jeleket. A kutatók azt remélik, j ; hogy a módosított baktériu- J j mok a későbbi humán klini- ! ! kai próbákban is védőhatású- ! ! nak bizonyulnak, és a már ! j ma is használt probioti- ; ; kumokhoz hasonlóan adhat- ; J ják majd gyulladásos bélbe- ! tegségben szenvedő embe- ! ! reknek. Ezt a fajta biztonsá- ! j gos módszert hosszú távon is ; ; alkalmazhatnák a gyulladá- J ! sós betegségek kezelésére. ! NP0RT.hu NÓGRÁD MEGYEI INFOPORTÁL „Emlékezetes” dopamin Washington. A boldogsághormonok egyike, a dopamin javítja idős embereknél a hosszú távú memóriát állapították meg német kutatók. Emrah Düzel idegkutató vezetésével 65 és 75 év kié zötti emberek bevonásával zajlott a vizsgálat, amelyben a résztvevők egv ik csoportjának a dopamin előanyagát adták, míg a másik csoport piacéból kapott. Az ezt követő memóriateszteken a kezelt csoport tagjai jobban teljesítettek, mint a kontrollt söpört tagjai. A tanulmány új betekintést enged abba, hogy miként jönnek létre a hosszan tartó emlékek, és segít következtetéseket levonni azzal kapcsolatban is, hogy miért halványulnak el gyorsuló ütemlten az Alzheimer-kóros emberek emlékei. A dopamin sokarcú neurotranszmitter, idegi ingerületátv ivő anyag. Részt vesz az idegsejtek egymás közötti, valamint az idegsejtek és az izomsejtek közti kommunikációban is. Düzel a University College London munkatársaival együttműködve elsőként igazolta, hogy a dopantinnak speciális szerepe van a hosszú távú memória formálódásában.- Vizsgálataink először igazolták, hogy a dopamin nak hatása van az epizódszerű memóriára. Ez a hosszú távú memóriának azon része, amely lehetővé teszi, hogy az egy es eseményeket felidézzük - áll Düzel értékeléséljen. Kocsma közelében többet isznak Lahti. Egy finn tanulmány megállapította, hogy minél közelebb lakik valaki egy kocsmához, annál nagyobb az esély, hogy a sárga földig leissza magát. A tanulmány készítői hét éven át követték ötvenötezer finn felnőtt életvitelét, így a kutatóknak lehetőségük nyílt rá, hogy megfigyeljék a kocsmatávolság és az iszákosság intenzitása közti összefüggést. kutatók, akik a kuopiói munkaegészségügyi intézet munkatársai, megállapították, hogy ha valaki egy kilométernél közelebb költözik egy kocsmához, 17 százalékkal nagyobb valószínűséggel válik nagyivóvá, mint a kocsmáktól távolabb élők. A tanulmány készítői hangsúlyozták, hogy nem pusztán a kocsma közelsége okozhatja az emberek szeszesital-fogyasztásának emelkedését. Jaana Halonen, a kutatás vezetője feltárta, hogy kezdeti feltételezésük szerint az iszákosok hajlamosak közelebb költözni kocsmákhoz, csakhogy azoknak az alkoholfogyasztása is nőtt, akiknek a közelében megnyitott egy kocsma. A meglehetősen népes vizsgálati csoport életének feltérképezéséből kiderült, hogy azoknak, akik csupán 120 méterre laknak egy kocsmától, 9 százaléka nagyivóvá válik. Azok, akiknek két és fél kilométert kell gyalogolniuk a legközelebbi kocsmáig, ez az arány csupán 7,5 százalék. f I t ► » I 1 I
