Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-14 / 263. szám
2012. NOVEMBER 14., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZC Microsoft: kész a „Bábel-hal Szuperpontos stopperóra karambolokkal Béc$/Genf. A világ legpontosabb „stopperórájává” válhat az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskegyorsítója - demonstrálták komputeres szimuláció segítségével a Bécsi Műszaki Egyetem kutatói. A nagy hadron- ütköztetőben (LHC) végzett nehézion-ütköztetések során az eddigi legrövidebb fényimpulzusokat állíthatják elő, amelyek időtartama oly csekély, hogy nem mérhető a jelenlegi berendezésekkel. Osztrák kutatók most egy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a regisztrálhatók lesznek ezek az impulzusok a CERN 2018-ban üzembe helyezendő új detektora segítségével. - olvasható az egyetem honlapján. A nagyon rövid időskálán történő eseményeket általában ultrarövid lézerimpulzusok segítségével mérik. Jelenleg ezeknek az impulzusok időtartama néhány attosze- kundum (attoszekundum a másodperc milliomod részének a milliomod része).- Ezeket a rekordokat hamarosan felülmúljuk, hiszen az LHC, vagy a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium relativisztikus nehézion-üt- köztetőjében (RHIC) sokmil- liószor rövidebb impulzusok állíthatók elő - hangsúlyozta Andreas Ipp, a Bécsi Műszaki Egyelem kutatója. ' 1 A CERN-ben az ALICE kísérletben ólómmagokat ütköztetnek csaknem a fény sebességével. A karambolok során keletkező törmelékek szétspriccelnek az ütközés erejének köszönhetően születő új részecskékkel együtt. A kísérletben úgynevezett kvark- gluon plazma, azaz „forró ősleves” keletkezik, olyan tüzes anyag, amikor még a protonok és a neutronok is megolvadnak, alkotórészeik pedig, a kvartok és a gluonok, függetlenül mozoghatnak anélkül, hogy egymáshoz kapcsolódnának. A részecskegyorsítóban keletkező kvark-gluon plazma fényimpulzusokat bocsát ki, amelyek értékes információval szolgálhatnak az anyagról. A hagyományos mérési módszerek viszont túl lassúak, hogy észleljék a yoktoszekundumos (yoktosze- kundum a másodperc kvad- rilliomodik része) időskálán történő eseményeket Washington. Saját hangunkon beszélhetünk folyékonyan kínaiul, franciául vagy bármely más, számunkra idegen nyelven a Microsoft új fejlesztésének segítségével, amely a hangzó beszédet alakítja át gépi szinkrontolmácsként a választott nyelvre. A Galaxis útikalauz stoposok- nak című Douglas Adams-regény kitalált élőlénye - amelyet bárki a fülébe dugva azonnal megért minden nyelvet - már nem a jövő zenéje. Rick Rashid, a Microsoft szoftveróriás kutatási igazgatójának blogbejegyzéséből kiderül, hogy a program jelenlegi állapotában ugyan még számos hibát ejt, mégis sokkal jobb, mint bármely korábbi hasonló próbálkozás. Rashid az októberi, Tiencsinben Washington. A világ leggyorsabb szuperszámítógépe címért folyó vetélkedés legutóbbi nyertese az amerikai Titan, amelynek rekordteljesítménye 17,59 petaflops. A flopsban megadott szám a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti a kilo, mega, giga és tera (rendre a hartartott bemutatón néhány mondatát mandarin nyelven mondta el a program segítségévei. A fejlesztők számára a legnagyobb kihívást a beszélő megértése jelenti. Ezen a problémán már azóta dolgoznak, mióta a számítógép létezik. A több generáci- ónyi fejlesztés mai eredménye például az Egyesült Államok bizonyos bankjaiban működő telebánkrendszer, amelyben a komputer ismeri fel a hívó által bemondott bankszámlaszámot. Az ilyen rendszerekben a beszéd- felismerés azonban csak a számnevekre és esetenként néhány menüpontra - például „átutalás”, „nyitva tartás” - korlátozódik. Sokkal nehezebb azonban a kötetlen beszéd digitális megérmadik, hatodik, kilencedik és tizenkettedik hatványok) után. A szuperszámítógépek mezőnyében most rekorderré vált 100 millió dollár (22,5 milliárd forint) értékű Titan egy Cray XK7 rendszerű gép, amely az amerikai energiaügyi minisztérium Tennessee-ben található Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumának fejlesztése. A toplista második helyén is az amerikai energiaügyi minisztérium munkatése. Egészen mostanáig az efféle programok a beszédnek legfeljebb 75-80 százalékát voltak képesek értelmezni - mondta Rashid. A Microsoft ezt az arányt igyekezett javítani a Deep Neural Networks rendszerének segítségével, amelyben a processzorok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az emberi és állati agysejtek. A Google ugyanezt a; technikát használta a gyáron egy olyan számítógép megépítéséhez, amely meg tudja tanulni macskákról készül képek felismerését. Rashid szerint az új fejlesztés mára a szabad beszélt nyelv 86- 88 százalékát felismeri. Mint elmondta: még mindig távol van a tökéletestől, mégis ez a legdrátársainak fejlesztése áll, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium BlueGene/G rendszerű Sequoia elnevezésű szuperszámítógépe, amelynek teljesítménye 16,33 petaflops, míg a japán RIKEN köbei kutatóintézete és a Fujitsu közös fejlesztésében létrehozott K a maga 10,51 petaflops sebességével visszaszorult a harmadik helyre. A szuperszámítógépek versenyében a hatodik helyen áll az elmaibb fejlődés 1979 óta. Miután a rendszer felismeri, hogy mit mond angolul a felhasználó, a Microsoft fordítóprogramja átalakítja azt kínai szavakká, majd a szórendet a nyelvtani szabályok szerint megváltoztatja. A megfelelő hangszín eléréséhez Rashidnak egy órányi beszédére volt szükség, valamint fel kellett vennie egy mandarin anyanyelvű személy néhány órás beszédét is.- Még sok munka vár ránk, de a technológia nagyon ígéretes. Reméljük, hogy néhány éven belül olyan rendszerek állnak majd rendelkezésünkre, amelyeket teljességgel lebontják az emberek között nyelvi akadályokat - mondta az igazgató. ső európai gép, a németországi Jülich Szupeszámítógép Központban (JSC) működő, IBM Blue- Gene/Q rendszerű JUQEEN, amelynek teljesítménye 4,14 petaflops. Az amerikai szuperszámítógépeket 2009-től először a kínai Tianhe- 1A szuperkomputer, majd a japán K szorította le a lista első helyéről, ám a Sequoia már idén júniusban visszanyerte a rekorder címet az amerikai fejlesztésű gépeknek. A tudomány ünnepe Salgótarján. A napenergia hasznosításáról szól a magyar tudomány ünnepének november 15-i salgótarjáni rendezvénye. A szervező Nógrád Megyei Tudományos és Ismeretterjesztő Egyesület igazgatója, Pálinkás Bojána elmondta: kilenc előadás hangzik el, egy szakmai kiállításon pedig a zéró energiaház programot mutatják be. A megújuló energia, mint a jövő energiaforrása, a szakmunkásképzés, a pedagógusok továbbképzése, a naperőmű-telepítési program technológiai és befektetési háttere, a szolár jövő pénzügyi fedezete - ezeket a témákat fejtik ki az előadók, köztük Gergely Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kutatási igazgatója, Hegedűs László, a Miskolci Egyetem dékánja, vagy Horváthné Holéczy Katalin, a Magyar Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese. Richard Randrianasolo madagaszkári konzul a távoktatási tudásmegosztó program tapasztalatait és lehetőségeit mutatja be. A mobilizált szakképzésről Bocsó Imre, a Zéró Energiaház Szakképző és Szolgáltató Klaszter elnöke beszél majd. A klaszter két éve kezdte el a napenergia-hasznosító berendezések szerelésének, beüzemelésének, szervizelésének* ^kísérleti képzését Székesfehérváron és Salgótarjánban. Mesterséges „bőr" Washington. Az amerikai Stanford Egyetem vegyész- mérnökeinek először sikerült kombinálniuk a nyomásérzékenységet és az öngyógyító képességet az általuk kifejlesztett mesterséges anyagban. Olyan műanyagot állítottak elő, amely érzékeli a nyomás változását, szakadás vagy vágás után pedig helyreállítja a szerkezetét. A kutatóknak sikerült egyesíteniük a polimer műanyagok öngyógyító képességét a fémekre jellemző vezetési tulajdonsággal. Az öngyógyító képesség az anyagban lévő dinamikus hidrogénkötéseknek köszönhető: szétesésük után köny- nyedén egymásra találnak és újra összekapcsolódnak a molekularészek. A Titan a leggyorsabb komputer Láthatatlanná tévő „köpeny" Washington. Először demonstrálták sikeresen amerikai kutatók egy tárgy tökéletes elrejtését újonnan kifejlesztett eszközükkel, amely láthatatlanná tett a mikrohullámok számára egy centiméteres nagyságrendű hengert. A Duke Egyetem elektromérnökei 2006-ban jelentkeztek először hasonló láthatatlanná tévő eszközzel, az azonban még tökéletlenül fedte a tárgyakat. A mostani eredmény jelentőségét az adja, hogy többet tudhatnak meg a kutatók a fény és más hullámok természetéről. Ahogyan a hagyományos vezetékek utat nyitottak a száloptika előtt, úgy forradalmasíthatja az új anyag a fény és más hullámok továbbítását. Nathan Landy és David R. Smith kiterjedt kísérleteikben „metaanyagokat” hoztak létre, amelyek különböző anyagok kombinálásával állnak elő, és olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek a természetben megtalálható dolgokban nincsenek meg. Ä láthatatlanná tévő metaanyagok struktúráját úgy tervezik meg, hogy egy tárgy körül elterelje az elektromágneses hullámokat, azok csak a tárgy túlsó oldalán bukkanjanak fel újra, mintha üres téren haladtak volna keresztül: így válik „láthatatlanná” a tárgy. A korábbi kísérletekben az eszköz szélén visszaverődések jelentkeztek, ami rontotta a fedést, a tárgy elrejtése tökéletlen volt. Az eltelt években az eszköz szerkezetének megváltoztatásával sikerült elérniük a kutatóknak, hogy a reflexió csökkenjen. A láthatatlanná tévő „köpeny” valójában egy körülbelül hatvan centiméter élhosszúságú négyzet. Ezen helyezkednek el a csiszolt gyémánt formáját utánzó, rézzel gravírozott üvegszálcsíkok, a négyzet közepe pedig üresen marad. Szuperföldet találtak London. Új bolygót fedeztek fel brit és német csillagászok egy csillag lakhatósági zónájában: a HD 40307g katalógusjelű planéta negyvennégy fényévnyire van, tömege a Földének hétszerese. A csillagászok a Chilében lévő Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) 3,6 méter átmérőjű teleszkópjára szerelt nagy pontosságú spektrográffal, a HARPS-szal (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) végezték a vizsgálatokat. A berendezés képes észlelni a legparányibb változásokat is a csillagok fényének színképében, amelyeket a körülöttük keringő bolygók gravitációja okoz. A kutatócsoport, amely Guillem Angla-Escude (Göttingeni Egyetem) és Mikko Tuomi (Hertfordshire-i Egyetem) irányításával dolgozott, tulajdonképpen három bolygót fedezett fel, de csupán a HD 40307g helyezkedik el a lakhatósági zónában, ahol a hőmérséklet sem nem túl magas, de nem is túl alacsony, vagyis lehetséges, hogy a felszínén folyékony víz van.- Az égitest egy tökéletesen nyugodt, idős törpecsillag körül kering, ugyanannyi napenergia éri a felszínét, mint bolygónkat, vagyis semmi sem zárja ki, hogy a planétán Föld-szerű éghajlat uralkodjon - hangsúlyozta Angla-Escude. Eddig 800 exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta léte igazolódott, de közülük csupán maroknyi található napjuk lakhatósági zónájában. * T * í R I t I
