Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-05 / 232. szám
A rendezvényen a picik is találtak maguknak játékos elfoglaltságot, kukoricacsövet morzsolhattak „Laborosok” baráti körben Cserhátalja folklórünnep és szüreti vigadalom A volt banyai laboratórium evek óta nyugalmazott munkatársai manapsag is rendszeresen találkoznak Volt egyszer egy szocialista brigád. Madame Marie Curie-ről, a lengyel származású, francia fizikus és kémikusról, a rádióaktivitás egyik világhírű úttörőjéről, a kétszeres-Nobel díjas kutatóról vette fel a nevét. Nyilván nem véletlenül, hiszen az egykori Nógrádi Szénbányák baglyasaljai, majd nagybátonyi laboratóriumában működött ez a bizonyos brigád. Már régen nincs ilyen mozgalom - pláne szocialista - az egykori közösség tagjai azonban máig tartják a kapcsolatot. Természetesen,nyugdíjasok már, s létszámuk alaposan megfogyatkozott az idő múlásával, de a köztük lévő baráti viszony mit sem lazult az elmúlt évek során. Ezt igazolja az a minapi találkozójuk is, amelyet Salgótarjánban, a bányamúzeum épületében tartottak. Összejövetelüknek két ellentétes érzelmű évforduló is apropót adott. Mint Vajda István - aki szakemberként az egykori laboratórium egyik vezetője volt, manapság pedig kezdeményezője, szervezője a találkozóknak - köszöntőjében elmondta : 1942-ben, azaz hetven évvel ezelőtt hozta létre az akkori bányavállalat a baglyasaljai laboratóriumot, annak pedig éppen húsz esztendeje, hogy - 1992. december 31. dátummal - a nógrádi szénbányászkodás megszűntével együtt értelemszerűen felszámolták a főként szén és levegővizsgálatra szakosodott labort is. A legtöbben - huszonötén - az ötvenes évek közepén végezték ezt a munkát méghozzá két műszakban. 1961. október 6-án költöztek Nagybátonyba, ahol a gépüzemhez kapcsoltan dolgoztak, de már csak egy műszakban. 1985-ben átkerültek a külfejtési üzemhez, s így működtek az lemlített ’92-es megszűnésig. - Összetartó, nagyon jó baráti kollektívát alkottunk nők és férfiak, idősebbek, tapasztaltabbak és fiatalok, pályakezdők, amit az is igazol, hogy annyi idő után, ősz fejjel is szívesen vagyunk együtt s elevenítjük fel a régi szép emlékeket - hangsúlyozta Vajda István, amit Kővári Józsefné is megerősített. - Amikor reggel beléptünk a laborba, úgy éreztük, hogy búra alá kerültünk, ahol nem érhet bennünket semmi baj. Pedig legtöbben ingáztunk, azaz naponta utazgattunk lakó- és munkahelyünk között. Egyik munkatársunk, Hertelendi Béla - aki akkor jeles atléta volt - téli alapozás gyanánt gyakran lefutott Tarjánból Bátonyba és vissza. Egyébként több neves focista is dolgozott nálunk: például Krajcsi József vagy Oláh Dezső. Ők részletesen beszámoltak egyegy mérkőzés „kulisszatitkairól’’ - tette hozzá Kővári Józsefné, miközben a fehér asztal mellett ülők egyetértőén bólogattak. Szívesen gondol vissza a laboratóriumban - Baglyasalján és Nagybátonyban - eltöltött tizenöt évére Kékesi Sándor is. - Érdekes, vegyipari végzettségemnek megfelelő volt a munka és valóban nagyon jól éreztük magunkat egymás között - mondta - amit az is bizonyít, hogy'bár nyugdíjazásom előtt több mint két évtizedig már más munkahelyem kerestem a kenyeremet, mégis mindig örömmel találkozók, beszélgetek az egykori „laboros” kollégákkal is. Bármilyen furcsa, a laboratóriumban dolgozók zöme annak idején nem volt egyetlen bányában sem. Ezt a hiányérzetet pótoltuk, amikor közösen lementünk a föld alatti bányamúzeumba, ahol csaknem húsz évig vezetőként illetve kísérőként tevékenykedtem - mondta Vajda István nem kis derültség közepette. Ez a jó hangulat persze csak fokozódott, amikor az asztalra került némi enni- és koc- cintanlvaló is. A kellemes együtt töltött órák után a legközelebbi viszontlátás reményében búcsúztak el egymástól a hajdani kollégák, mindmáig jó barátok. Csongrády Béla Közönségtalálkozó Vujity Tvrtko-val Cz. Zentai József Palotás. Az elmúlt hétvégén remek őszi napsütéses időben a Palotás Ifjúságáért Alapítvány egész napos programot kínálva, Polonkai Katalin művelődési ház vezető és Vinczéné Pálinkás Erika alapítványi titkár hathatós előszervező és lebonyolító munreti felvonulásra csalogatta a helyi lakosságot. Fél óra múltával élén a gólyalábon tipegőkkel, népes számú, népviseletes ruhákba öltözött hagyományőrző csoportok, élén Patkós Patrik kisbíró- val, Krácser Péter bíróval és Krá- cser Pétemé bírónével vonultak végig hangos vigadalom közepette a község főútján. Amint véget ért a szüreti felvonulás örülhettek kája mellett vette kezdetét a IV. ■ Cserhátait« frllinriinnniH" jjÉMWmP gyermekekrhisz nokik-owlka- rt'ti vigadalom. Ä latomból a Kerek-Perec.'"Egylet, A szaÜfcltéri programod 'sixffi&Paluch Norbert 'éS’BIfSa'IÉI'tott az érdeklődők ezúttal betekinthettek a régi kézi kovácsolás művészetébe, megtekinthették a kézműves játszóházat, a kirakodóvásárt, méz és sajt bemutatón vehettek részt, miközben a gyermekek és felnőttek lovagolhattak is, beöltözhettek erdőkürti népvise- letes ruhákba, de sok kíváncsiskodó figyelte a helyi nyugdíjasok által a régi hagyományos palóc ételek a laska, a tócsni elkészítésének a módját is. Az erdőkürtiek baráti köre jóvoltából a palotásiak és a kíváncsiskodók először ismerkedhettek meg a palóc étel, a sztrapacska elkészítésével. Mindezen finomságok mellett volt itt herőke, kürtös kalács készítés, na és a Kékesi József által felügyelt mobil kemencében sütött kenyérlángos is, sok érdeklődőt vonzott a környékre. A folklórünnepen többek között a kistérségi önkormányzatok, - Héhalom Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Palotás - valamint a térségi civil szervezetei is bemutatkozási lehetőséget kaptak. A déli harangszó elhangzását követően az Esztam zenekar szümajd egyórás interaktív előadást. A templommal szembeni téren délután három órától vette kezdetét a kistérség hagyományőrző csoportjainak ünnepi műsora. Néhány csoport műsorát követően rövid időre Szabó Mihály a település polgármestere szakította meg a színpadi műsort, egyben kedves kötelességének tett eleget, amikor egy korábbi önkormányzati döntést követően Krácser Péternek (aki ennek a szüreti vigadalomnak is a bírója volt - a szerz.) átadta a „Palotás községért” kitüntető címet. A díjátadást követően a nézőközönséget .Becsó Zsolt Nógrád megye közgyűlésének elnöke, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte. A színpadon a helyi Kenderike Néptánccsoport, a Napközi otthonos Óvoda, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub Nótaköre után a Béri Szabadidős Társaság tánccsoportja, a Berceli Hagyományőrző Népdalkor, az Egyházasdengelegi Táncoló Talpak csoportjának előadását tekinthette meg az egyre növekvő nézősereg. A pásztói Esztam zenekar műsorát követően a Héhalmi Rózsafa Néptáncsoport, a Kisbágyoni Köménymag Színjátszó Csoport, a Szarvasgedei Őszi Napsugár Nyugdíjas Klub Nótaköre, és a Szurdokpüspöki Hagyományőrző Egyesület tagjai léptek a porondra. A hagyományőrző csoportok műsora zárásakor vette kezdetét a korábban erre az ünnepi alkalom ^meghirdetett 'pálinka és lepénysütő verseny eredményének1« kihirdetése1.1 Az'ütős italokat a Berze Gábor által vezetett héhalmi Bor és Barátság Borlovagrend Egyesülete tagjai zsűrizték. Aranyérmes lett a Kékesi József által benevezett szilvapálinka, ezüstérmes minősítést kapott az LMVB csoport szilvapálinkája és megosztott bronzérmes elismerést kapott Krácser Attila ringló szilvából készített itala, valamint Bohus János törköly pálinkája. A lepénysütő versengés első díját Kékesi Józsefné érdemelte ki. Második lett Krácser Attiláné, harmadik Kiss Józsefné, akik mindhárman káposztás lepénnyel rukkoltak elő. A díj átadást követően az időközben lenyugvó nap félhomályában igencsak megnövekedett nézősereg előtt lépett színpadra és adott egy órás fergetes műsort a pásztói Muzsla Néptáncegyüttes. Őket a színpadon a Motiva együttes koncertje követte, majd az egész napos programot egy zenés táncos retro discó zárta. Az idei IV. alkalommal lebonyolított palotási Cserhátalja Folklórünnep és Szüreti Vigadalom egy része állami pályázati pénzeszközből valósult meg. (Folytatás az 1. oldalról) Salgótarján, a TV2 Puiitzer- emlékdíjas műsorvezető-riportere bemutatta teltházas közönségének a világ legmulatságosabb diktatúráját, Csernobil valóságát, felfedte Fekete-Afrika misztikumát és Észak- Korea hétpecsétes titkait. A Balogh Szilárdként anyakönyvezett fiatalember 17 éves korában vette fel későbbi nevét: a Vujity édesanyja családneve, Tvrtko a Szilárd horvát megfelelője. Névváltoztatása szimbolikus tett volt. Ő az első magyar- országi horvát, aki ezt megtette, ugyanis születésekor Magyar- országon még korlátozták a nemzetiségi nevek viselését. Kiállását üzenetnek tartja a határon túli magyarság felé, hogy ők is bátran merjék vállalni maA gyermekek árgus szemekkel figyelték a színpadi előadásokat V 4 i k M í
