Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-04 / 231. szám
A rossz alvóknak magasabb a Olasz kutatók kimutatták, hogy a rossz alvás nehezen kezelhető' magas vérnyomással jár együtt. Rosa Maria Bruno a magas vérnyomást kutatók nemzetközi kongresszusán ismertette munkacsoportja tanulmányát, amely azt kutatta, hogy miben különböznek azok a betegek, akiknek a vérnyomása háromnégyféle gyógyszer egyidejű alkalmazása ellenére sem csökkent megfelelően, azon betegektől, akiknél átlagos és gyógyszerkombinációk használata esevérnyomásuk tén gyorsan a nemzetközi ajánlásokban szereplő szintre -140/80 hgmm - leszorítható a vérnyomása. Az olasz munkacsoport a betegek alvását műszeresen is követve figyelte a vérnyomás és az éjszakai nyugalom összefüggését. A 234 magas vérnyomású betegnél gondosan fóljegyezték a különböző gyógyszerek összetételét, a szív- és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezőket, valamint a szorongásra, depresszióra jellemző pszichológiai adatokat is. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem az alvás időtartama, hanem a minősége bizonyult fontos tényezőnek a magas vérnyomás fenntartásában. A másik felismerés az volt, hogy a nők körében a rossz alvás szorosan összefüggött a nyugtalansággal, vagy a depresszióval és a magas vérnyomással. A rosszul alvó nők csoportjában ötször- te gyakoribb volt a magas vérnyomás gyógyszeres kezelés ellenére is, mint a jól alvók esetében. A magas vérnyomású nőbetegek körében mind a nyugtalanság, mind a depressziós hajlam gyakoribb volt, mint a férfiak között. A munkacsoport vezetője elmondta, tanulmányuk arról nem ad fölvilágo- sítást, hogy a nehezen kezelhető magas vérnyomás betegség az alvászavar következménye, vagy ezek nagy valószínűséggel párhuzamosan fordulnak elő. A szívbetegségekben elhunytak száma Magyarországon 1990-2011 Heveny szívizom elhalás és egyéb ischaemiás szívbetegség* következtében elhunytak száma: 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2009 2009 2010 2011 Font* KSH/MTVA Sajtó- ét Fotóarchívum / MTI | (0) | ,@T J ww*jntUw Szívinfarktus elhalt szívizom 2012. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN! Nyáron inkább sportot nézünk Budapest. Június és augusztus között naponta átlagosan 4 óra 23 három percet töltöttek a televízió előtt az emberek, a legnépszerűbb műsorok pedig a sportközvetítések voltak - derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból. A teljes népességre vetített napi átlagos tévézési idő megegyezik a tavaly nyári adatokkal, az egyes korcsoportokban azonban eltérés tapasztalható: a gyermekek négy, a 18-49 éves korosztály pedig hat perccel kevesebb időt töltött naponta a televízió előtt, míg az 50 év felettiek nyolc perccel többet. Évek óta tartó trend a középkorúak és idősebbek tévézési idejének növekedése, míg 1997-ben, a nyári napokban átlagosan mintegy 3 óra 50 percet töltöttek ezzel, idén már csaknem ó órát. Jelentősen növekedett tavalyhoz képest a közszolgálati csatornák közönségaránya, köszönhetően például a foci-Eb vagy az olimpia közvetítésének: a mutató idén ló,ó százalékos volt a tavalyi 11,8 százalék után. A növekedés az országos kereskedelmi csatornák rovására történt - ez 37-ről bő 30 százalékra esett vissza -, a kábelcsatornák viszont szintén növelni tudták közönségarányukat. A legtöbben, 4,5-5 millióan este fél nyolc és fél tíz között ültek le a tévé elé. Időskori cinkhiány Washington. Amerikai kutatók elsőként írtak le olyan biológiai mechanizmust, amely révén cinkhiány alakulhat ki az életkor előrehaladtával. Cinkhiány mellett hanyatlik az immun- rendszer működése, gyakoribbakká válnak a gyulladások, mindez pedig számos egészség- ügyi problémához vezethet a ráktól a szív- és az autoimmun betegségeken át a diabéteszig. Mivel a cink alapvetően fontos a sejtek oxidativ stressz elleni védelmében, és segít a DNS- károsodások kijavításában, a hiánya azzal jár, hogy a betegségekhez vezető molekuláris folyamatok felgyorsulnak. Cinket a halakból, húsokból, a tenger gyümölcseiből, magvakból, zöldségekből, marhamájból, lencséből és tojássárgjából vehetünk magunkhoz a leghatékonyabban. Sok a depresszió munkavállaló Az Európai Depresszió Szövetség (EDA) kutatói egy felmérésükben, amely hét európai országot érintett, megállapították, hogy minden tizedik dolgozóval előfordul, hogy depresszió miatt távol marad a munkájától. Az úgynevezett Mori-felmérést hétezer ember bevonásával Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Dániában, Törökországban, Spanyolországban és Franciaországban készítették. A kutatási eredményeket az Európai Depresszióellenes Napon, hétfőn hozták nyilvánosságra. A megkérdezettek átlagosan 20 százalékánál állapítottak meg addigi élete során valamikor depressziót. A diagnózis a leggyakoribb Nagy-Britanniában volt 26 százalékkal, a legkisebb előfordulási arányt pedig Olaszországban találták 12 százalékkal. A depressziót tapasztalt dolgozók közöl a legtöbben Németországban, Dániában és Nagy-Britanniában maradtak távol munkájuktól valamennyi időre (61, 60, illetve 58 százalék), míg a legkisebb arányban Törökországban (25 százalék) vettek ki emiatt szabadságot. Egy-egy depresz- sziós szakaszban az érintettek átlagosan 36 napot töltöttek távol munkájuktól, de a számok itt is erősen változók: míg Nagy-Britanniában ez az időszak átlagosan 41 nap, addig Olaszországban csak 23. A kérdőívben átlagosan minden negyedik érintett ember jelölte meg azt a választ, hogy titkolta a munkaadója elől a depresszió miatti távollétet. Minden harmadik, depresszióval diagnosztizált dolgozó úgy érezte, hogy emiatt veszélybe kerülhet az állása. A megkérdezett közül 792-en jegyezték meg, hogy nem kapnak formális támogatást a depressziós alkalmazottaikkal való foglalkozáshoz. Ezen a területen a brit vezetők álltak a legjobb helyen: a 117 résztvevő menedzser túlnyomó többsége úgy érezte, hogy támogatja a humánerőforrás-osztály. TECHNIKA IQ kontra boldogság London. Az intelligencia, pontosabban a mérőszámának tekintett IQ (intelligenciahányados) és a boldogság közti kapcsolatot keresve brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy boldogtalanabbak az alacsonyabb IQ-jú emberek. A 6870 ember adatainak elemzésével készült tanulmány szerzői ugyanakkor rámutaüiak, hogy az alacsonyabb intelligencia gyakran jár együtt kisebb bevétellel és gyengébb mentális egészséggel, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a boldogtalansághoz, és a korai segítő programok sokat javíthatnak a felnőttkori esélyeken. A University College London kutatói egy ang- ' liai felmérés, a felnőttek pszichiátriai állapotát vizsgáló APMS adatait elemezték. A felmérésbe bevont embereknek mérték szóbeli IQ-jukat, és olyan kérdésekre is kértek tőlük választ, hogy mindent összevetve hogy érezte magát a napokban?. A nagyon boldogan választ a legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták, e csoport 43 százaléka mondta, hogy nagyon boldog volt. A legkevésbé elégedettek a 70 és 79 közötti IQ-jú emberek voltak, közülük 12 százalék adta a nem túl boldogan választ.- Az IQ-skála normálisnak számító részének alsó határán lévő emberek nagyobb valószínűséggel tartják magukról, hogy nem boldogok - összegzett Angela Hassiotis, a kutatók egyike. Hassiotis hangoztatta: bizonyítékok vannak arra, hogy amennyiben a rossz szociális háttérrel rendelkező gyerekek megfelelő támogatást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként magasabb, hanem az jóllétükre is hatással van és életlehetőségeik is szélesednek. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen beavatkozások költségesek ugyan, ám megtérülnek abban, hogy az érintettek kevésbé szorulnak felnőttként állaA svédeknek elegük van... Stockholm. A svédeknek kezd elegük lenni a norvégok viselkedéséből Svédországban: 59 százalékuk szerint szomszédaik állandóan tolakodnak, képtelenek sorba állni. Továb- bi magatartási hibaként róják fel nekik, hogy elfoglalják a rokkantaknak fenntartott parkolóhelyeket, nem ismerik, vagy egyszerűen nem tartják be a körforgalmat. Mindez egy csaknem négyezer svéd véleményét firtató felmérés eredményeként derült ki. Hajdanán a svédek jártak át bevásárló turistáskodni Norvégiába, ám szomszédjuk kőolajból és földgázból származó új keletű gazdagsága okán a helyzet megfordult: immár a norvégok ruccannak át tömegével svéd földre bevásárolni, mivel olcsóbban megkapják a portékákat. Ebből következőn elsősorban a norvég határ mentén élő svédeknek van leginkább elegük a szomszédságból, illetve szomszédaik viselkedéséből. 2011-ben a norvégok 11,5 milliárd norvég koronát (több mint 400 milliárd forintot) költöttek el Svédországban. * * * » * 4 %
