Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-29 / 251. szám

Emlékhely a bányászoknak Demeter László, az emlékhely létrehozásának kezdeményezője és Bella Zsuzsanna az alkotó Rács mögött a rendőrverők Előzetes letartóztatásba került az a hat férfi, akik az elmúlt héten két szolgálaton kívüli rendőrt bántalmaztak Salgótarjánban. Amint arról már beszámoltunk: a hat gyanúsított október 21-én, Salgótarján belvárosában, az egyik szórakozóhelyen keve­redett szóváltásba egy szol­gálaton kívüli rendőrrel. Mi­után utóbbi távozott, a cso­port tagjai utána mentek és tettleg bántalmazták. A megtámadott segítségére egy másik, szintén szolgála­ton kívüli rendőr sietett, akit szintén megvertek az elköve­tők, majd elmenekültek a helyszínről. A bűncselek­mény során az egyik sértett súlyos, a másik könnyű sérü­léseket szenvedett. Tekintettel a bűncselekmény jellegére és arra, hogy a tettesek egyike korábban hivatalos személy elleni erőszak elkövetése mi­att már összetűzésbe került a hatóságokkal, a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság a Terrorelhárítási Központ ki­rendelése mellett döntött. A „kommandósokkal” kö­zösen, október 24-én, több helyszínen fogták el a gya­núsítottakat. Egyikük azon­ban az eljárás megindítását követően önként jelentkezett a hatóságon. A Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányeágfcőnügyi osztá­lya, amely garázdaság bűn­tett megalapeáétfrgyanúja mi­att indított eljárást az ügyben, őrizetbe vette a hat férfit. Kö­zülük ketten halmajugraiak- 28 és 22 évesek -, hárman gyöngyösiek - 39, 30 és 22 esztendősek -, egyikük pedig pásztói és 29 éves.- A bíróság a napokban elő­zetes letartóztatásba helyez­te a gyanúsítottakat - tájékoz­tatta lapunkat Horváth Zsófia, a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóügyeletese. Sörözőbe tört be Elfogták a rendőrök azt a 22 éves helyi férfit, aki pár napja betört egy sörözőbe Drégelypalánkon. A fiatalember október 25-re vir­radóra jutott be az épületbe, miután levágta a lakatot és befeszítette az ajtót. A betörő készpénzt, sze­szes italokat és édességeket tulajdonított el, csaknem két­százezer forint értékben. Fel­törte azonban a kocsmában elhelyezett zenegépet is, amelyből hozzávetőleg har­mincezer forintot vitt el. A 22 éves drégelypalánki férfit- előállítását követően - lo­pás bűntett elkövetése miatt hallgatták ki a Balassagyar­mati Rendőrkapitányságon. A gyanúsított elismerte a bűncselekmény elkövetését és megbánta tettét. Sziréna: ellenőrzik Október 30-án kedden ellenőrzi a Nógrád Megyei Katasztófavédelmi Igazgatóság a településen a lakossági riasztó-tájékoztató rendszert. Az ellenőrzés so­rán hangos próbával győződ­nek meg az eszköz működő- képességéről. Salgótarján. Bensőséges, szép ünnepség színhelye volt Salgótar­jánban az MSZOSZ székháza, ahol a munkabalesetben sérült és elhunyt áldozatok mellett a na­pokban emlékhelyet avattak az így elment bányászoknak is. Rabi Ferenc a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezet­ének elnöke avató beszédében tisztelettel adózott azok előtt, akik nap -nap után leszálltak a bányá­ba, hogy felszínre hozzák a sze­net. Mint mondotta, a bánya­munka, a bányászok sokat tettek azért, hogy az itt élő embereknek munkájuk, a családoknak kenye­rük legyen, Salgótarjánból pedig város, jelentős ipari üzemekkel. A bányászat megszűnt Nógrád- ban, de jövőjéről szólva reményét fejezte ki, hogy nyitnak még bá­nyákat, hiszen az országban és Nógrád megyében is jelentős szénvagyont rejt a föld, amely ki­termelésre vár. Egy korszerűbb bányászkodás lehetőségét vetítet­te előre, a meglévő tapasztalattal és szakmai tudással számolva, de új szemlélettel, technológiával, eszközökkel. Elismerését és kö­szönetét fejezte ki az alkotónak az emlékhelyet díszítő alkotásért. Bella Zsuzsanna festőművész sajátos emléket alkotott a mun­kabalesetben elhunyt bányászok­nak. Képe munkában megfáradt, barázdált arcú, idős asszonyt áb­rázol, aki üres tekintettel mered a gazdátlanul maradt vizeskan­nára, a kobakra, a bányászkala­pácsokra, amelyek már lefelé for­dultak. Érzéseiről beszélt, ame­lyek a munkára készülve ébred­tek benne. Egy anya éli meg a leg­fájdalmasabban a veszteséget, amelyet a fiú hiánya okoz. Az anya, aki világra hozza, keserve­sen felneveli, munkába indítja a fiút. Büszke rá, miközben min­den nap reszket érte, hogy épség­ben feljöjjön a bányából. A Jó sze­rencsét, amellyel a bányászok kö­szöntötték egymást leszállás előtt, olyan mint egy ima... ima az életükért. S mindig voltak anyák, akik hiába vártak Az emlékhelyen, ahol örökmé­cses világolt koszorút helyezett el Rabi Ferenc és Rákos József, a bá­nyászszakszervezet Nógrád me­gyei bizottságának elnöke, vala­mint Demeter László, az MSZOSZ Nógrád Megyei Képviseletének vezetője. A zagyvarónai nőklub és a bányászszakszervezet salgóbányai alapszervezetének tagjai bányászdalokkal, a bá­nyászsorsot idéző verssel tették meghittebbé az emlékezést. A baráti beszélgetésen - amely az emlékhely avatását követte - Páles Lajos aki maga is bányász volt, jó ismerője az 1944-es karancslejtősi bányászellenállás­nak és résztvevője az 1946-os széncsatának, újabb emlékkép készítését kezdeményezte. Azok emlékezetére, akik életét azonnal elvette a hatalom, ahogy kijöttek a karancslejtősi bányából. A több bányász témájú könyv szerzője a 19 évet élt Rau aknáról szóló munkáját ajándékozta Rabi Fe­rencnek. PROMÓCIÓ Sajóvölgye: A vidék és a vidéki vállalkozók bankja B. D. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet a vidék bankja, de nemcsak a vidéké, hanem a „kisembereké”, a kis önkormányzatoké és a kisvál­lalkozóké is. A gazdasági válság hatásai ellenére TtWStten népW erűségnek örvend. S mi a siker titka? A takarékszövetkezet stabil, következetes üzletpolitikája, a kiszámítható, ügyrelSarát szemlelete teszi vonzóvá a vidéki emberek számára. Ahogyan Kriston Nándor, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatója a vele készített interjúban megfogalmazta: „Mi a vidék bankja vagyunk! S mi ezt nemcsak mondjuk, hanem ennek megvalósításáért mindent meg is teszünk!” ^ inkkel szemé­lyes hangnem­ben tárgyaljon, mint ahogy én magam is azt teszem! Ne­künk takarék- szövetkezetek­nek nagyon ko­moly felada­tunkká vált, hogy ezt a hangnemet és közvetlenséget megőrizzük. Pedig a világon minden ez el­len játszik, a hihetetlen lép­tékű elektroni- záltság, az in- formatikai rendszer fejlő­dése, szinte tálcán kínálja azt, hogy az Kriston Nándor ügyféllel ne is kelljen találkozni. A tradíciók megtartá­sa mellett viszont haladunk a korral, hi­szen az ügyfelek igénye és kényelme ér­dekében az elektronika vívmányait is bátran használjuk - ismertette üzletfilo­zófiájukat az elnök. Pénzfelvételre 14 ATM áll az ügyfelek rendelkezésre, minden városban találha­tó ATM, s á közeljövőben további három kihelyezését tervezik. - A Sajóvölgye Ta­karékszövetkezet 5 éves stratégiai üzlet- politikával rendelkezik, gyakorlatilag az a célunk, hogy amelyik községben fiókot nyitottunk, ott a kézpénzfelvételre non­stop lehetőséget biztosító ATM-mel is rendelkezzünk - mondta Kriston Nán­dor. Majd hozzátette: a takarékszövetke­zetek a válság után felértékelődtek, ugyanis a tulajdonosi szerkezetünk sta­NÓgrád megye. A Sajóvölgye Takarék- szövetkezet az elmúlt évtizedben dina­mikus fejlődést mutat. Pest, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ösz- ■ szesen 34 fiókkal rendelkeznek. Nógrád megyében pedig két városban vannak jelen: Salgótarjánban és Bátonyterenyén- előbbiben egy, utóbbiban két fiókkal - és kilenc községben: Bujákon, Cereden, Héhalomban, Karancslapujtőn, Kazá­ron, Kálión, Litkén, Mátraterenyén és Vanyarcon. A kirendeltségeket olyan ál­lapotba hozták, ami a 21. század követel­ményeinek teljesen megfelel. Emelték a technikai színvonalat, továbbá a dolgo­zókat szakmai és mentális tréningeken készítették fel. Új elemekkel bővítették palettájukat, rengeteg önkormányzat­nak - szám szerint hatvannégynek - a Sajóvölgye Takarékszövetkezet a szám­lavezető bankja. Ebben a tekintetben pi­acvezetők, s emellett nagyon sok vállal­kozó választotta a Sajóvölgyét. - Az el­múlt időszakban újabb és újabb ügyfe­lek keresnek meg minket. Ugyanis mi a vidék bankja vagyunk! S mi ezt nem­csak mondjuk, hanem ennek megvalósí­tásáért mindent meg is teszünk! Hozzá­teszem: nemcsak a vidéké, hanem a „kisembereké” és a kisvállalkozóké és a kis önkormányzatoké is. Mi megtalál­tuk helyünket ezen a pénzügyi piacon. Nem olyan területeket keresünk, ame­lyek számunkra kezelhetetlenek, vagy a nagyságuk miatt kivitelezhetetlen len­ne, hogy részt vegyünk azok fejlesztésé­ben. Viszont a vidéki ember problémá­ját jól ismerjük, hiszen mi is vidéki em­berek vagyunk, mert itt élünk együtt, velük. Nálunk a Sajóvölgyében egy ügy­fél, soha nem lehet egy négyjegyű szám- emelte ki Kriston Nándor. Majd to­vábbfűzve gondolatait azt is elmondta: munkatársaimtól elvárom, hogy ügyfele­bil. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet tu­lajdonosai pedig magánszemélyek, így a takarékszövetkezetünk tisztán, magyar kézben van. Ezek az emberek nem von­ták ki a tőkéiket, nem vitték el a forráso­kat, s mindezt az ügyfelek javára, fiókja­ink féjlesztésére tudjuk fordítani - hang­súlyozta az elnök.- A válságból való kiút, hogy igyekez­zünk megtalálni minden olyan terméket, amit az adott helyen és helyzetben, vala­mint az ügyfélnek személyre szabottan kínálunk. Ha látjuk azt, hogy valamire igény mutatkozik, ak­kor nekünk kö­telességünk az ügyfelek igé­nyeit kielégíte­ni, s nem arra kell energiákat fordítani, hogy megmagyaráz­zuk nekik, hogy a jogos igényeik miért nem jók. Tehát rugalmasan kell kezelni a piaci igényeket. Ez egy olyan gondolkodást kíván a taka­rékszövetkeze­tektől, ami a ré­gi szemlélethez képest reform­nak minősül­nek - mondta Kriston Nándor. A takarékszövetkezetek komoly hitel­forrással, számítások szerint 600-700 milliárd forint összegű szabadforrással rendelkeznek. Ez az összeg elegendő le­hetne ahhoz, hogy a kisvállalkozások, kis önkormányzatok és a „kisemberek” hitelszükségletét megoldják. A takarékszövetkezetek ugyanis nem szenvedtek olyan veszteségeket, mint a devizahitel folyósítása miatt a nagy ke­reskedelmi bankok. S a takarékszövetke­zetek esetében, ez mind a felelős, követ­kezetes hitelezés „diadala”. Ahogy Kriston Nándor fogalmazott: mi nem „zárkóztunk fel” ehhez a versenyhez, rit­kán folyósítottunk devizahitelt az ügyfe­leinknek. A Sajóvölgye Takarékszövet­kezet hitelportfolióján belül, a devizahi­telek állománya még a 2 százalékot sem éri el. Jelenleg ez az arány egy, és más­aiéi százalék, között mozog. Továbbá a Sajóvölgye Takarékszövetkezetnél egy ■■önkormányzatnak siftd# devizakötvénye. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet az el­ső pillanattól kezdve forgalmazza a Szé­chenyi kártyát, s a takarékszövetkezet összhitel portfoliójának körülbelül 10 szá­zalékát tartja ebben. Az észak-magyaror­szági régióban működő takarékszövetke­zetek közül pedig senki sem folyósít több Széchenyi hitelt a Sajóvölgye Takarékszö­vetkezetnél. Ezen kívül Gazdahitel kártyá­kat is forgalmaznak, ami a hitelezés na­gyon biztonságos megoldását jelenti. Mi te­szi lehetővé a hitelezést? A Sajóvölgye Ta­karékszövetkezet profitja nem megy ki az országból. Ezt egyrészt a tagoknak oszta­lékaként fizetik ki, másrészt a fejleszté­sekre fordítják, harmadrészt pedig a stabi­litás fenntartása érdekében folyamatosan növelik annak tőkéjét. Az elnök a beszélgetés során azt az in­formációt is megosztotta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal ma már szorosabb együttműködést valósítanak meg, mint a múltban bármikor. - Ezzel kapcsolatban pedig szívesen vállalnánk szerepet a vi­dék-, és a vidéki turizmus fejlesztésében, a mezőgazdaság finanszírozásában, az önkormányzatok és az állami tulajdonú cégek számlavezetésében, valamint fi­nanszírozásában, továbbá segítenénk az Európai Uniós források, támogatások a vidékre való telepítésében. Ehhez közös akarat kell, s mi ehhez partnerek len­nénk - állapította meg az elnök. A takarékszövetkezetek jövőjéről pe­dig Kriston Nándor a következőket mondta el: fontosnak tartom azt, hogy a jövőben a takarékszövetkezetek - a szám szerint 107 darab - szorosan együttműködjenek. Ez a jövőbeni na­gyobb piaci szerepvállaláshoz is szük­séges. S véleményem szerint ennek előbb-utóbb be kell következnie. Ez egy­séges marketinget, termékpalettát és megjelenést hozna, s emellé a költségek csökkentésével is járna, ami szintén az ügyfelek javát szolgálja. S ha valami nem válik az ügyfelek javára, akkor ab­ból mi húzzuk a rövidebbet. Egy bankár­nak ugyanis az ügyfél fejével kell gon­dolkodnia, csakis így lehetünk sikere­sek! S igazából ez teszi a Sajóvölgye Ta­karékszövetkezetét a vidék bankjává - zárta gondolatait Kriston Nándor. * 4 9 % 4 »

Next

/
Thumbnails
Contents