Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-27 / 250. szám

KULTÚRA k 2012. OKTÓBER 21, SZOMBAT Karafiáth Orsolya az összművészetben hisz Alig egy ajtónyi távolságból, a szomszéd szobából SMS-ezett beszélgetőpartnerének, Kőrössi P. Józsefnek, hogy elkészült az öltözködéssel, a sminkkel: kezdhetnek. E mozzanat ponto­san beleillett abba a képbe, amit az olvasók, a tévénézők az elmúlt évek során kialakítottak Karafiáth Orsolya költőről, író­ról, publicistáról, műfordítóról, aki volt könyvtáros a Ludwig Múzeumban, szerkesztett folyó­iratot, sok helyütt publikált, egy időben gyakran szerepelt a médiában, de énekelt is az Elektric Bugi Kommandó együttesben s aki számára nem idegen a performerség, a divat- show, a kifutók világa sem. Csongrády Béla Egyedi tervezésű - új regényének főhő­sére álmodott - ruhában, szokványosnak egyáltalán nem nevezhető hajviselettel lépett a salgótarjáni Szerdatársaság Iro­dalmi Kávéház pódiumára is, tovább erő­sítve úgymond különc ímázsát. A beszél­getés - a furcsa vezetéknév, a sokszínű arc, önkifejezés elemzésével - is ebben a szellemben indult - Bennem simán, sőt egymásra inspirativ hatásúan megfért minden tevékenységi forma, én az összművészetben hiszek s a szerepjáték­ban a hülyeségnek is van létjogosultsága - mondta végül is meggyőzően. A későb­biekben azonban „komolyabbra” fordult a szó, előtérbe került a fő foglalkozás: az irodalom. Annál is inkább, mert úgy volt, hogy aznap - október 10-én - jelenik meg .AUíJl'J/ /ti ! • 1 • >»■»»■ " ' legújabb - a „Lotte Lenya titkos éneké”-t (versek - 1999), a „Cafe X”-t (versek - 2004), a „Maffia-klub”-ot (regény - 2008) és a „Cigánykártyá”-t (versek - 2009) kö­vető - kötete, a „Kicsi Lili” című regénye, de a megjelenés dátuma eltolódott a hó­nap végére. Karafiáth Orsolya lelkesen beszélt a könyv színházszerűre, mások mellett Lévai Balázs és Für Anikó közre­működésével tervezett bemutatójáról és a már elkészült, látható filmajánlóról, az úgynevezett trailer-ről, amelyben érte­lemszerűen saját szövegét mondta s amelynek négy szerepét ő maga játszot­ta el - A sminkmesterek jóvoltából az idős asszony is én voltam, így legalább tudom, hogy milyen leszek harminc év múlva - mondta. A regény - mint a diskurzus és a szerző által idézett részletek is igazol­ták - kevéssé mozgalmas, mélylélektani mű, amely elsősorban női sorsokról szól. A narrátor Lia, életének két fontos szaka­szát mondja el: az egyik Lilivel, a főnök­nőjével kialakult kapcsolat érzékelteti, a másik tizenöt évvel korábbra, a gimnázi­umi magyartanárnőjéhez, Marihoz való viszonyáig vezet vissza. A szerző hangsú­lyozta- van ugyan néhány kósza férfi sze­replője is a történetnek, számára azon­ban elsősorban a nők fontosak. Önmagá­ból kiindulva az érdekli igazán, hogy mi mozgatja döntéseiket, választásaikat. Bár nem feminista, azzal egyetért, hogy a nőkre még mindig másként tekintenek. Minthogy három lírakötet is fémjelzi már a nevét, nyilván terítékre kerültek Karafiáth Orsolya versei is, amelyekből a helyi Zenthe Ferenc Színház két tagja - Müller Zsófia és Pünkösdi Mónika - adott ízelítőt, de néhányat az újak közül felol­vasott maga a vendég is. Kedvence „A hegy” című vers, amelyből az alábbi so­rok is valók: „Minden magasság von­zó....Csak az marad, kihez beszél a hegy. ” JÜI'fl • ' ......... " ' ' ' K Mintegy kommentárként jegyezte meg, hogy lassan ír, jelenleg is - sok más mun­kája mellett - két-három versen dolgozik hetek óta. Állhatatosan keresi a szép so­rokat, a jól megformált szerkezeteket. A zene, a képzőművészet ösztönzőleg hat megtalálásukra. Verseiben - mint Kőrössi P. József utalt rá - általában meg­szólít valakit Az alanyi költészet, az egyes szám első személyben való fogalmazás azonban nem mindig jelenti a személyes ráutaltságot, sokkal inkább költészeti, ki­fejezésbéli funkciója van - mondta az érintett. Szavaiból az is kiderült, hogy so­kat válogat a versek között, amelyekből saját elhatározása szerint projektekben gondolkodva, ötévente tervez kiadni egy kötetet. Ennek megfelelően a következő 2014-re várható. Véleménye szerint jó, ha hiányérzetet kelt a könyvpiacon, ha vár­ják az olvasók' az újabb megjelenését. Már azt is kitalálta, hogy mikor lesz gyűj­löi;/1 I S» / teményes kötete. A műveinek fogadtatá­sát illetően Karafiáth Orsolya úgy látta, hogy főként az idősebb férfiaktól és a fi­atal lányoktól kap leveleket, reakciókat. A vendég személyisége indokolta azt is, hogy elhangozzon a - Sztárnak tartod- e magad, mint ahogyan kezelnek? kér­dés. S a válasz határozott nem volt Bár mostanában sikeresebbnek látja magát, mint amikor gyakran volt reflektorfény­ben. Ennek az az oka, hogy folyamatosan dolgozhat s munkájának van tere. Ugyan­akkor depresszív alkat, hangulatilag hol fent, hol lent találja magát Őszintén be­szélt arról is, hogy voltak nehéz, keserves időszakaszai is az életének, amikor kevés pénze volt, vagy éppen nem elég hatáso­san kontrollálta a cselekedeteit, addiktológusnál is megfordult Már nem tagja drogellenes mozgalomnak, de cikke­ket ír a'káros szenvedélyek csökkentése-" érdekében. Nem önmagát tartja fontos­.KHIl 1- ' iKli nak, hanem az ügyet és azt, hogy az üze­nete valamilyen módon eljusson a címzet­tekhez. Szeret utazni, különböző okok mi­atta Berlint, Rómát, Báselt sorolja kedvenc városai közé. Az utóbbiban jól ismert egy nyolcvankilenc éves műgyűjtőt, Olaszor­szágban zarándokúton is járt Abba a kör­nyezetbe megy szívesen, amelyet már jól ismer. A konyhában azonban nem igazán otthonos, bízik a pizzafutárban. Kőrössi P. József - kihasználva, hogy kislány kora óta ismeri beszélgetőtársát és kiadója volt első kötetének - kötetle­nül, lazán, de nem bizalmaskodva, a vendég színes egyéniségéhez igazodva vezette a mindvégig érdekes beszélge­tést, amely azt igazolta, hogy a külső je­gyek Karafiáth Orsolya esetében teljes szinkronban vannak a gondolkodás- mód tartalmi vonásaival s az írás és a megjelenítés művészete ugyancsak harmonikus egységet alkot. mntiwuv VWf Bepillantás Örményországba Örmény zene - a salgótarjáni Amandla Formáció előadásában - egy örmény népviseletbe öltözött hölgy - az itt élő Szogojan Karine - és a bejárattal szemközti falon egy szép 19. század eleji szőnyeg fo­gadta mindazokat, akik a Nógrádi Történeti Múze­umban részt vettek az „ Örményország mitikus föld­jén - Pillanatképek Örményország történelméből” című kiállítás megnyitóünnepségén. A vendégeket dr. Szirácsik Éva intézményigazga­tó üdvözölte, kiemelvén, hogy a kiállítás fővédnök­ségét Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján Me­gyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési kép­viselő vállalta. Köszöntőt Fenyvesi Gábor alpolgár­mester mondott. Utalt arra, hogy Örményország az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ősi kultúra valóságos tárháza s az örmény-magyar kapcsolatok is több száz évesek, mégis keveset tud a közvéle­mény erről az országról. Sok példát lehet felsorol­ni annak bizonyítékaként, hogy az örmények mi­kor vállaltak velünk sorsközösséget és miben gaz­dagították a magyar kultúrát. Az aradi vértanúk so­rából Kiss Ernő és Lázár Vilmos is örmény szárma­zású volt, s ugyancsak örmény gyökerekkel rendelkezett például Csiky Gergely író, Hollósy Si­mon festő- és Agárdy Gábor színművész is. A rend­szerváltás után az örménység elsőként alakította meg Magyarországon a maga kisebbségi önkor­mányzatát s 2007 óta működik az Örmény Kultu­rális, Dokumentációs és Információs Központ. Mindkettő tevékenységének fontos eleme az úgy­nevezett kultúrdiplomácia, amely keretében ez a kiállítás is Salgótarjánba érkezhetett. Fenyvesi Gá­bor köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzá­járultak e bemutató létrejöttéhez. Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkor­mányzat elnökhelyettese örömmel konstatálta, hogy a helyi muzsikosoknak még a dudukot, ezt a nehezen megfújható örmény hangszert is szép hangzásban sikerült megszólaltatniuk. Elmondta, hogy a mintegy három évezredes múltú Örményor­szág azzal is beírta a nevét az emberiség történel­mébe, hogy 301-ben, a világon elsőként tette állam­vallássá a kereszténységet. Mint a kiállítás is doku­mentálja, Örményországnak - a szakadatlan hábo­rúskodások, menekülések következtében - Jereván immár a tizenharmadik fővárosa. Az i. e. 782-ben alapított település jövőre már 2795. (!) évébe lép. Avanesian Alex megemlítette, hogy a több mint tíz­milliós örménységből csak három és fél millió lakos él az Ararát örményországi részén, a többség szét­szóródott a világban. Ugyanakkor minden fontos, az örmények mindegyikét érintő kérdésben közös, egységes döntés születik. Ilyen a törökök által vég­rehajtott népirtás ügye, amely 1915-ben mintegy másfél millió örmény áldozatot követelt. Ugyancsak elítélik 1988-ban Baku környékén történteket: az azeriek ártatlan ör­ményeket öltek meg. Innen eredez­tethető az úgyneve­zett Safarov-ügy sú­lyos traumája is. Az örmény önkor­mányzati vezető részletesen is szólt néhány bemutatott tablóról, könyvről és kerámiáról is. A sok tanulság­gal szolgáló kiállí­tás november 19- éig, hétfőtől szom­batig 8 és 16 óra kö­zött tekinthető meg a Nógrádi Történe­ti Múzeumban. Cs.B. A kiállításmegnyitó „elnöksége" (balról jobbra): Szogojan Karine, dr. Szirácsik Éva, Fenyvesi Gábor és Avanesian Alex «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents